You are here

Nagy Gabriella: “No Japan” (III. díj)

.. avagy a Japán és  egyik legközelebbi szomszédja, Dél-Korea közötti kapcsolat változásainak 2019-es naplója magyar szemmel

Magyarként, egy szintén kis ország állampolgáraként, idén januártól Szöulban élek. Mióta itt vagyok sok koreai és még több japán barátra leltem. Így lehetőségem lett, hogy mindkét kultúrát párhuzamosan, jobban megismerjem.

Emiatt választottam írásom témájául Dél-Korea és Japán kapcsolatának változását, hogy miben is változott ez a viszony, illetve hogy ez hogyan befolyásolta a körülöttem élő helyi és japán emberek életét, erről szeretnék most írni a saját  szemszögömből.

 

Első adandó alkalommal rácsodálkoztam, hogy a két kultúra és nyelv között mennyi hasonlóság mutatkozik. A dél-koreaiak hétköznapi életében nagyon népszerűek a japán ételek, italok, divatcikkek, tv-műsorok, könyvek, filmek, stb. Sokan tanultak diákként japánul, illetve máig is gyakran utaznak a legközelebb fekvő szomszédjukhoz. Szöulban lépten nyomon koreai, angol és kínai feliratok mellett, japán jelek is segítik a megannyi látogató és itt élő japán ember életét.

Hétköznaponként nyelviskolába járok a koreai nyelv megismerése céljából, ahol szintén megtapasztalhattam a szomszédok közötti jó kapcsolatot. Sok az ú.n. “work and travel” vízummal érkezett japán diák, akik közül sokan már eleve jól beszélnek koreaiul, és igen jártasak a koreai blogok, népszerű tv- sorozatok, divat- és étteremtrendek világában is. Sőt akadnak olyan diákok is, akik a felmenőik között koreai családtaggal is büszkélkedhetnek. Európai szemmel úgy tűnt számomra, hogy a japánoknak a beilleszkedés és a nyelv is sokkal egyszerűbben megy, ami nemcsak a két ország nyelvi hasonlóságának tudható be, hanem akár annak is,hogy a két nép gondolkodásmódja, és  kultúrája is igen közel állhat egymáshoz.

A sok Japánról mesélt érdekesség és a barátságos, udvarias hozzáállás a japán diáktársaimtól is arra ösztönzött, hogy minél előbb én is a saját szememmel láthassam az országot. Így tavasszal elutaztam a Japán déli részén, Fukuoka Prefektúrában lévő közepes méretű városba, Kitakyushuba.  A repülőgép kb. 95%-ban koreai utasokkal volt tele, akik láthatóan örömmel készültek egy kellemes hétvége eltöltésére. Olyan volt, mintha nem is hagytuk volna el Koreát. S ez az érzés Kitakyushu repterére érve sem változott. A reptéri személyzet mind jól beszélt koreaiul és a különböző információs táblák is mind koreaiul voltak.

Tehát az év elején ide érkeztemkor, a két nemzet sok ponton összekapcsolódottnak, jó szomszédnak tűnt, ez viszont az év folyamán számomra is észrevehetően megváltozott.

A nyár elején kaptam egy e-mailt  egy volt japán kollégámtól, melyben megemlítette, hogy a japán és koreai viszony rosszabb, mint valaha, ami elég aggasztónak tűnik. Ekkor még nem is igazán értettem, hogy pontosan mire is gondol.

“No Japan”

Később a nyár folyamán a belvárosi Myeongdong környékén ültünk be egy kávézóba egy korábban megismert kedves japán barátnőmmel, Yukival, hogy egy kicsit beszélgessünk.

Yuki mesélte, hogy eddig mindig otthonosan érezte magát, bárhol is járt- kelt a városban. Itt ebben az áruházakkal, smink szaküzletekkel és tradicionális piacokkal teli városrészben mindenhol szívesen látott vendégként üdvözölték őt, volt ahol még japánul is. Ugyanakkor mostanában hallotta, hogy errefelé is megjelentek  a “No Japan” feliratok, azaz a japán termékek bojkottjára ösztönző táblák, zászlók.

Ezeket bár röviddel a felszerelésük után, el is távolították a turisták érdeklődő szemei elől, és a keskeny utcákon a kínai, japán, és más nemzetek turistái látszólag háborítatlanul hömpölyögtek tovább, a hangulat kissé megváltozott és az itt élő japánok már nem érezték annyira szívesen látottnak magukat.

Yuki arra is felhívta a figyelmemet, hogy az Instagramon már “No Japan” vagy „boycott Japan” (#노재팬#일본불매운동) hashtag is létezik.  Erre rákeresve jelenleg is több mint 13.000 kép/videó tartalom jön fel. Például rendezvényeket, nem-japán üzletekben vásároló koreaiakat, autókra helyezett “No Japan”, vagy éppen a japán autómárka használatáért elnézést kérő matricákat, különböző politikai anyagot osztanak meg.  A “No Japan” a Twitteren, és a Facebookon is megtalálható, a mai napig is frissülő tartalmakkal.

Egy másik ázsiai barátnőm viszont ekkortájt pont arra buzdított, hogy nézzük meg a nagy leárazásokat a Uniqlo nevű japán ruhamárka üzleteiben. Ugyanis a főszezon ellenére a boltok üresen állnak és mivel mi külföldiek vagyunk, nyugodtan bemehetünk. Ha viszont koreaiak lépnek be ebbe vagy más japán üzletbe, akkor lehet, hogy valaki negatív megjegyzést tesz rájuk vagy például egy fotó landol az említett közösségi médiaoldalakon róluk, ahogy éppen a “tiltott” japán boltokat látogatják, ezzel is a nagyközönség előtt “szégyenítve” meg őket a hazafiatlan viselkedésük és a bojkott figyelmen kívül hagyása miatt.

 

De mi is ez a “No Japan” bojkott? És miből is indult ki?

Nem titok, hogy e két szomszédos ország  viharos történelme több száz évre nyúlik vissza. A 20. századot nézve, 1910- től 1945-ig Japán megszállás alatt tartotta a koreai félszigetet, férfiak és nők ezreit kényszerítették munkára, illetve a nőket (u.n. „comfort women”) szexuális rabszolgaságra is, ami máig sem feledett tátongó sebet ejtett a koreaiak emlékezetében. [1]

Műemlékek, egykori börtöncellákból kialakított múzeumokban elhelyezett képek is megemlékeznek azokról az atrocitásokról, amelyeket a koreaiaknak el kellett viselniük ezen időszak alatt.

A dél-koreaiak egy része máig elégedetlen a japán kormány által korábban tett bocsánatkérésekkel.[2]

S bár nem feltétlenül emiatt, de a dél- koreai legfelsőbb bíróság 2018. októberében úgy döntött, hogy a kényszermunkára fogottak kártérítési keresetet indíthatnak japán cégek ellen.

Ez év július-augusztusában pedig egyes nézőpontok szerint, erre válaszként a Japán kormány először korlátozásokat vezetett be egyes, a dél-koreai ipar számára kulcsfontosságú kémiai anyagok exportjára, majd el is távolította  Dél-Koreát a megbízható kereskedelmi partnerek listájáról. [3]

Ez a nem várt gazdasági/politikai szankció pedig nagy negatív felhördülést váltott ki a koreai nemzetből, ami a villámgyors internet hozzáférésnek, és a közösségi médiának köszönhetően is online fénysebességgel nőtte ki magát e nagyszabású  “No Japan” tiltakozássá.

A kampány lényege, hogy a koreaiak különböző japán vagy japánnak hitt termékeket nem vásárolnak, boltokba nem mennek, szolgáltatásokat nem vesznek igénybe.

 

Koreaiak nem utaznak Japánba

Legalábbis a bojkott első szakaszában, a nyári főszezonban. Több internetes hírportál szerint a Japán turizmus számára nagy jelentőséggel bíró, sokat költő koreai turisták átlagosan a foglalások 63% át törölték július első felében.[4] Ami lehet, hogy csak rövid távon de mindenképpen nagy idegenforgalmi hatással járt, hisz az 51 milliós Dél-Koreából a statisztikák szerint évente több mint 7 millió ember látogat el a szomszédos Japánba.[5]

 A törölt utak nyomán felszabadult repülő- és szállodai helyeknek viszont nem csak negatív hatásuk lett, hiszen a Koreából Japánba induló repülőjáratok , így– az itt élő japánok és más külföldiek számára is – alacsonyabb áron váltak újból elérhetővé ( ami már nem feltétlenül volt igaz a visszaútra).

Bár egyes légitársaságok csökkentették járataik számát, a kedvező áraknak hála én is eljutottam  a trópusi hangulatú Okinawa szigetére szeptemberben. Ekkor már érezhetően kevesebb koreait lehetett látni a repülőn, és Okinawaban is. A japánok vendégszeretete viszont semmiben sem változott, s koreai szállodai alkalmazottaktól kezdve, éttermi menük koreai leírásáig sok mindenben lehetett ugyanúgy érezni, hogy Japán és leginkább a japán emberek ugyanolyan szeretettel várják a hozzájuk érkező látogatókat mint eddig. A politikai szituációtól is függetlenül.

 

Még mindig “No Japan”?

A hétköznapi élet színterén, boltokban, utcákon, közösségi terekben jelenleg már sokkal kevésbé érezhető a korábban említett helyzet, bár az online közösségek még mindig fent tartják aktivitásukat, s a “No Japan” közben (Japán miniszterelnökének a neve után) “No Abe” –re változott. Ugyanakkor ha valaki mostanában bármelyik japán márka boltjába tér be, ott ismét koreai vásárlókkal fog találkozni. Akik tudatosan, vagy tudat alatt, pénztárcájuk kinyitásával is a bojkott enyhítését támogatják.

 

Mi változott?

Amennyire én látom,  a politikai szituáció még nem feltétlenül változott sokat, azaz még nincs diplomáciai megoldás, ugyanakkor tárgyalások kezdődtek a két fél között. A hétköznapi emberek pedig már belefáradtak a tiltakozásba. Egy koreai középiskolai tanárnő gondolataival zárom mondanivalómat:

” A történelmünket nem szabad elfelejtenünk, és folytatnunk kell a küzdelmet az elveinkért. De azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Japánnal mi szomszédos országok vagyunk, és szükségünk van egymásra. Felépítettük országunkat a háború után porból és hamuból a világ egyik vezető gazdaságává. Ami nem történt volna meg, ha ellenségként álltunk volna a Japánhoz. Ellenségünk már úgy is van egy északon, ami, több mint elég! “[6]

 

________________________________

[1] Forrás: BBC.com (2019). South Korea and Japan’s feud explained. BBC.com, 2019.12.2.,URL: https://www.bbc.com/news/world-asia-49330531 Letöltés ideje: 2019.12.27.,

[2] Forrás: Pri.org (2019). South Korea’s ‘No Japan’ boycott is new. But the wounds are old. Kelly Kasulis, 2019.08.12., URL: https://www.pri.org/stories/2019-08-12/south-korea-s-no-japan-boycott-new-wounds-are-old Letöltés ideje: 2019.12.27.,

[3] Forrás: Business Insider (2019). South Koreans are canceling vacations to Japan and boycotting its beer in a trade war more bitter than Trump’s feud with China, Komeil Soheili, 2019. 09.27., URL: https://www.businessinsider.com/south-koreans-boycott-japan-products-cancel-vacations-over-trade-war-2019-9  Letöltés ideje: 2019.12.27.,

Forrás: Koreahearld.com (2019). Koreans reject ‘No Japan’ campaign, focus on criticizing Abe. Ock Hyun-ju, 2019.08.12., URL: http://www.koreaherald.com/view.php?ud=20190812000777 Letöltés ideje: 2019.12.27.,

[1] Forrás: Korea Times (2019). Japanese travel boycott intensifies, Kang Seung-woo, 2019. 07.14., URL: http://m.koreatimes.co.kr/pages/article.asp?newsIdx=272253#.XS26SrUnqfE.link, Letöltés ideje: 2019.12.27.,

[5] Forrás: Joinusworld.org (2019). South Korea’s “No Japan” Boycott Effects, Kim Junyoung, 2019. 08.15. URL: https://www.joinusworld.org/community/9658-reporter-south-koreas-no-japan-boycott-effects-kim-junyoung-20190815/?gclid=Cj0KCQiA6IHwBRCJARIsALNjViWxZSqSyZsI1a2-yHVSt54eRygdCyOwHMyo2Q7EHSPY_VkoucYLLDsaAgyUEALw_wcB Letöltés ideje: 2019.12.27.,

[6] Forrás: Lsd. Forrás 3

 

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: