Ön most itt van:

Szóba került Akihito császár trónátadása

Az NHK japán állami televízió kormányforrásra hivatkozva közölte, hogy tervbe vette következő években történő, valamikori lemondását Akihito japán császár. Akaratát Micsiko császárnéval és a fiával, az 56 éves Naruhito trónörökössel közölte, akik tiszteletben tartják a döntését. Megfigyelők szerint Naruhito jövőbeni trónutódlása valószínűleg zökkenőmentesen fog lezajlani. A világ egyetlen ma élő császárának kora – 82 év – nem számít túl magasnak, Japánban magas az átlag életkor. Ugyanakkor nincsenek olyan egészséget befolyásoló gondjai, melyek az azonnali lemondását szükségessé tennék. Japán udvari források részéről többek között a japán császári udvarmester helyettese közölte, hogy “Minden valóságalapot nélkülöző” a lemondásról szóló hír, a császár lemondása még a legbelsőbb körökben sem merült fel.

A császári cím államfői tisztséget is jelent, az ebből fakadó bel- és külföldi hivatali kötelezettségek – találkozók, fogadások, tiszteletlátogatások, utazások, megemlékezések és egyéb közszereplések – a tervek szerint fokozatosan csökkentve lesznek a jövőben. Azokat a törvényeket, amelyek a császári ház feladatait és jogait szabályozzák, meg kell változtatni, mert nem teszik lehetővé a lemondással történő távozást. Japánban több mint kétszáz éve nem mondott le uralkodó.

Akihito császár és Micsiko császárné képe

Akihito japán császár a feleségével a fukushimai katasztrófa helyszínén, 2011-ben,  forrás: MTI/EPA

Az uralkodócsaládnak hivatalosan nincs politikai ereje, hatalma szimbolikus: ettől függetlenül a japán nép erősen kötődik a császárhoz. Ünnepi napokon több ezren szoktak összegyűlni a palotánál, hogy integetéssel üdvözöljék őt és családját. Népszerűsége nem csak a hagyományos tiszteletnek köszönhető, hanem annak is, hogy nehéz időkben – természeti és ipari katasztrófák alkalmával – kötelességének tekinti a japán néphez való fordulást.  Ilyen alkalmakkor a japánok összetartozását, egymás támogatásának fontosságát és a remény megtartását emeli ki, mint népének gondjait szívén viselő elöljáró. Ő volt abban az első japán uralkodó, hogy közleményeit a televízió segítségével is intézi. Mivel népéhez közel akart mindig is kerülni, nem véletlen, hogy az „emberi” császár jelzővel szokták illetni. Szociális érzékenységével is segít közelebb vinni a monarchiát az egyszerű állampolgárokhoz.

Akihito a 125. császár. Japán „Krizantém” trónján kettőezer-hatszáz éve ül a dinasztia, mely Amateraszu napistennőtől eredezteti magát. 1989. január 7-én, az akkor 87 éves Hirohito császár halála után lépett trónra. Apja kérésére a hagyományoktól eltérően nem lett a hadsereg tisztje és nem szolgált annak kötelékében sem. Japán amerikai megszállása alatt, koronahercegként angol nyelvű magánoktatásban részesült és a nyugati kultúrával ismerkedett. 1959. április 10-én házasodott a hagyományoktól eltérő módon egy nagyiparos-üzletember, magánál egy évvel fiatalabb lányát, Micsiko Sodit vette el feleségül. Ő lett az első japán császár, aki nem nemesi családból nősült. A császári házaspár a három gyermekük – világi és modern szellemű – neveltetését végig felügyelte. Nem engedték, hogy hároméves korukban elszakítsák tőlük vér szerinti utódjaikat (két fiú és egy lány), ahogyan ezt eddig minden trónörökössel tették. A császári család szereti a zenét: Akihito csellózik, Micsiko császárné hárfázik és zongorázik, s a császári család többi tagja is szívesen részt vesz a kamaramuzsikálásban. Akihito császár természet iránti szeretete korábban megnyilvánult abban is, hogy a halak természetrajzára specializálta magát és több könyvet illetve tanulmányt írt a gébekről. Az uralkodó több komoly betegséggel is megküzdött már élete során: 2003-ban prosztatarák miatt műtötték, 2011-ben lázas tüdőgyulladással került kórházba, 2012 februárjában pedig ischaemia érrendszeri betegség miatti szívkoszorúér-áthidaló (Bypass) műtéte volt.

Mindezek ellenére továbbra is aktív maradt. Politikai, közéleti tevékenységével az elmúlt két évtizedben sok energiát fektetett abba, hogy az Ázsiában folytatott japán hódító háború okozta sebeket begyógyítsa. Szinte mindig hangsúlyt fektet ide vonatkozó beszédeiben a béke megteremtésének és megtartásának fontosságára, a tiszteletteljes megemlékezésekre. Mint közéleti szereplő, ő is bocsánatot kért már a történelmi – második világháborús és az azt megelőző években elkövetett – sérelmekért. Politikai beszédeiben természetesen azt is hangsúlyozza, hogy a háborúért nem felelős japán nemzedékeket nem lenne szabad terhelni azzal, hogy újra és újra bocsánatot kelljen kérniük az ország múltbeli hibáiért. Közéleti tevékenységének mindenkori célja a „Heisze”, vagyis a „teljes béke megvalósítása”. Ő volt az első japán császár, aki ellátogatott 1992-ben Kínába, illetve – számunkra, magyaroknak emlékezetes módon – 2002-ben Magyarországra.

(MTI, AFP, BBC, index.hu, mno.hu, hvg.hu, 444.hu, wikipedia.hu, MTI/EPA nyomán)

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: