You are here

Nem változtatott rendkívül laza monetáris politikáján a japán jegybank.

Nem változtatott rendkívül laza monetáris politikáján a japán jegybank.A várakozásokkal összhangban a Bank of Japan (BoJ) monetáris tanácsa véget ért kétnapos ülésén mínusz 0,1 százalékon hagyta a betéti rátát, és nem változott az a cél sem, hogy a tízéves japán államkötvény hozamát zéró szint körül tartsák.

Az állampapírok vásárlásának éves keretösszegét továbbra sem korlátozza a jegybank, a rövid lejáratú váltók és vállalati kötvények vásárlására szánt összeget 20 ezer milliárd jenen hagyta, az ingatlanbefektetési alapok (J-REIT) és az indexkövető, tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF) esetében pedig maradt a 180 milliárd, illetve 12 ezer milliárd jenes keret.
A testület döntött arról, hogy újabb hat hónappal, 2022. március végéig meghosszabbítja a koronavírus-járvány miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalatokat segítő intézkedések hatályát, e program magában foglalja vállalati kötvények vásárlását, valamint a kis- és középvállalkozások hitelezésének támogatását.

Közleményében a jegybank rámutatott, hogy a japán gazdaság emelkedő trendet mutat, de a koronavírus-járvány miatt továbbra is nehéz a helyzet. Az export és az ipari termelés továbbra is folyamatosan nő, a vállalatok nyereségessége és az üzleti hangulat összességében javult, a vállalatok állóeszköz-beruházásai – néhány iparágat leszámítva – erőre kaptak.
A foglalkoztatottság és a jövedelmek növekedése azonban gyenge maradt a járvány következményeként. A magánfogyasztás stagnált, a lakásberuházások csökkenése viszont megállt, míg az állami beruházások mérsékelten nőttek.

A jegybank arra számít, hogy a friss élelmiszerek árváltozását nem számítva a fogyasztói árak rövid távon nulla százalék közelében alakulnak, majd fokozatos emelkedésnek indulnak párhuzamosan azzal, ahogy élénkül a gazdaság, növekednek az energiaárak és kifut a mobiltelefon-tarifák csökkentésének hatása.
A japán statisztikai hivatal közzétett adatai szerint a fogyasztói árak éves összevetésben 0,1 százalékkal csökkentek májusban az áprilisi 0,4 százalékos esés után. Májusban már a tizedik egymást követő hónapban mértek csökkenést, jelezve, hogy a kereslet gyengesége és a költségek növekedése nem kedvez a törékeny gazdasági fellendülésnek.
A friss élelmiszerek árváltozása nélkül számolva májusban 0,1 százalékkal emelkedtek, áprilisban viszont 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak.
Az élelmiszereket és az energiát sem számolva 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, csakúgy, mint áprilisban, összhangban az elemzői várakozásokkal.

A jegybank több, mint nyolc éve, 2013 áprilisában indította el agresszív monetáris lazítási politikáját, hogy kihúzza a világ harmadik legnagyobb gazdaságát a deflációs spirálból. A 2 százalékos inflációs célszámot csak a 2014-es pénzügyi évben sikerült elérni és meghaladni.
Január-márciusban Japán bruttó hazai terméke az előző három hónaphoz képest 1,0 százalékkal, a tavalyi első negyedévhez képest pedig 1,3 százalékkal csökkent. Egyes elemzők arra számítanak, hogy a japán gazdaság teljesítménye a folyó negyedévben is csökken, mivel a járvány miatt szigorú korlátozások komoly csapást mérnek a hazai keresletre.
A japán jegybank márciusi prognózisában a folyó pénzügyi évre 4 százalékos, a 2022-es pénzügyi évre pedig 2,4 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre.

Forrás: MTI

Ajánlott bejegyzések

%d bloggers like this: