You are here

Medúza és a majom mája (Állatmese)

Tengerlaki Rőt-Sárkánynak, mély tengerek nagyhatalmú királyának, lent a vízben kagyló­díszes palotája, hullámverte pagodája. Gyöngyike volt gyöngyszépségű felesége, ringó tenger gyémántfényű ékessége. Vizeken át szikráztatja kristályszemét, szórja fénylő, szétözönlő fényességét. Habos hajnal hasadáskor, ködmegülő pitymalláskor, Gyöngyikének teste-lelke épségébe, kór­ság szállott szemvakító szépségébe. Térde inog, meghanyatlik, erőtelen, tehetetlen ágynak omlik; gyöngyöt könnyez smaragdszeme, fájón nézeg réveteges tekintete. Vízországban ahány javas, kuruzslásban aki…

Olvass tovább!

Japán teremtéstörténet

A teremtés Abban az időben, amikor a föld és az ég keletkezett, a magas égi mezőkön három istenség lakozott. Az istenek maguktól születtek, majd elrejtőztek. Később a föld óriás olajcseppként lebegett a víz színén, és úgy mozgott fel s alá, mint egy roppant medúza. Ekkor a bambusznád csírájából két újabb isten támadt, de ezek is elrejtőztek, és számos utódnak adtak…

Olvass tovább!

Zas Lóránt: A felkelő Nap

    (Rolandnak) A felkelő Nap sem határos a bolygóinktól túli világgal. Hogy vízeséses vagy kalászos? Találgatjuk. Van, aki számmal bizonyítja, hogy lehetetlen feltételezni is, hogy ember lakna az ismeretlen tájon. Esténként kinézek ablakomból: a megszokott űr-járgányt látom, és tudom, hogy messze, távol valami feldereng. Az óceánom. Nem ittam, enni is csak gyéren. A megrémítő halál a télen mást vezényelt,…

Olvass tovább!

Május 5: Gyereknap (こどもの日)

  A fiúgyermekkel megáldott családok a szabadban színes, hal formájú szélzsákot állítanak ki. Minden egyes hal egy fiúgyermeket szimbolizál. Otthonukban pedig egy kicsinyített szamuráj készletet állítanak ki, amely páncélból (yoroi), sisakból (kabuto), és fegyverekből áll. A páncél és sisak az erős és egészséges fiúgyermeket szimbolizálja. Inter Japán Magazin

Olvass tovább!

Május 4: Zöld nap (みどりの日)

1989 és 2006 között ápr. 29-én ünnepelték. 2007-ben május 4-re tették át. A zöld nap Shówa-császár születésnapjának (ápr. 29) ünnepléséből ered. 1989-ben, amikor meghalt a császár, az ünnep nevét átváltoztatták „Shówa császár születésnapjáról” „Zöld Nap”-ra. A természetet és az élőlények tiszteletének ünnepe ez. Hirohito császár Köztudottan szerette a növényeket. 2007-ben az ünnepet áttették május 4-re, s  az április 29-e ismét…

Olvass tovább!

Tövig tépték Veréb nyelvét (Állatmese)

Nipponország rizsesföldjén, bambuszerdő dombos szélén, szegénysorban megnyugodtan élt apóka, elhagyottan. Lombos ágak sötétjéből, cserje, csalit sűrűjéből száll a Veréb fáról fára, öreg apó kunyhójára. Kunyhójáról küszöbére, küszöbéről tenyerére, morzsát, magot csipegetni, harmatcseppet hörpintgetni. Nap nap után pirkadáskor, bíbor hajnalhasadáskor vígan repdes csepp madárka, vígan csapdos kicsi szárnya, féloldalvást apókáját, félszem lesi mindennapi adományát. Szép kettesben, békességben barátkoznak s napok telnek,…

Olvass tovább!

Április 29: Shówa nap (昭和の日): Hirohito császár születésnapja

  A japánok ekkor ünneplik Hirohitó császár születésnapját, aki 1926-tól 1989-ig uralkodott. Hirohitó császár uralkodása alatt rengeteg dolog történt Japánban illetve Japánnal, többek között 1931-ben Manchúria megszállása, a második világháború, Japán háború utáni megszállása, az 1964-es Tokiói Olimpia, továbbá szintén az ő uralkodása alatt történt, hogy észak-koreaiak japán állampolgárokat raboltak el. Kobayashi Inter Japán Magazin

Olvass tovább!

Nyúl félfüle, Kócsag lába (Állatmese)

Telel élet, nagy mindenség, telel a föld és a kék ég. Hópehelykék hulldogálnak, eget, földet mindenestül bepólyálnak. Rétek, mezők, tócsa vizek, házak, hidak, erdős hegyek csillogtatják hóleplüket, szikráztatják sziporkázó ezüstjüket. Hegyek alján Nyúl-anyóka kis tanyája, nyúlkunyhónak fürgelábú, két egytestvér nyuszikája. Egyikének szőre fehér, Habfehérnek, másikának szőre tarka, Tarituppnak. Ölnyi mély hó kősziklákon, rizset termő síkságokon. Hol kaphatna Nyúl-anyóka ennivalót, Habfehérnek,…

Olvass tovább!

A szamurájok

  A japán harcosok rendje Utat a szamurájnak! A dölyfösen vonuló harcos elől az emberek szemlesütve húzódnak félre Edo – a későbbi Tokió – zsúfolt utcáin. A 18. század elején járunk, ám a jelenet a feudális Japánban évszázadokon keresztül ugyanígy játszódott volna le. Semmi kétség: egy szamuráj halad az utcán. Övében két kard: egy hosszú s egy rövid. Csak a…

Olvass tovább!