Ön most itt van:

Január második hétfője (idén január 13.): Seijin-no hi (成人の日): A felnőtté válás napja

  Január második hétfője a legfontosabb nap a japán fiatalok számára. Ezen a napon ünneplik nagykorúságukat azok, akik az elmúlt év április 2 és az idei év április 1 között töltik be a huszadik életévüket. (Így tulajdonképpen nem minden ünnepelt töltötte be a huszadik életévét, akadnak 19 évesek is.) A hagyomány az ősi időkben gyökerezik, és a mai napig nagy…

Olvass tovább!

Nanakusa-no sekku (七草の節句): A hét fű ünnepe

A Hét Fű fesztivál vagy Nanakusza no szekku (七草の節句) egy régóta fennálló japán szokás: január 7-én hétféle fűvel ízesített rizses zabkását esznek. A nanakusza hét, fogyasztásra alkalmas tavaszi gyógynövény összefoglaló neve; a növények általában a következők: japán petrezselyem (せり, szeri pásztortáska (なずな nazuna) gyopár (母子草, hahakogusza) tyúkhár (蘩蔞, hakobe) bojtorjánsaláta (小鬼田平子, koonitabirako) fehér retek (蕪, kabu) jégcsapretek (大根, daikon) A…

Olvass tovább!

Idősödő nénik hip-hop tánca 📺

Bár átlagéletkoruk 59 év, ezek a nénik megmutatják, hogy ők is tudnak úgy táncolni, mint a fiatalok. Aki járt már Japánban, az tudja, hogy mennyire aktívak az idős emberek. Nem számít, hogy éppen a rizsföldeken dolgoznak, vagy a fiatalokat megelőzve jutnak fel a Fuji-hegy tetejére, az idős japánok megmutatják, hogy az előrehaladott kor nem jelenti azt, hogy az ember lelassul.…

Olvass tovább!

Vallások és hitek – sintó 📺

A sintó (nyugaton shinto) Japán ősi vallása, őshonos vallási tanítások és gyakorlatok összessége. A sintó szó jelentése: az istenek útja, helyesebben „a szellemek útja”, ugyanis a sintóista szemléletben a hagyományos értelemben vett istenek helyét szellemek (kamik) töltik be. Az ősi vallásnak más elnevezése is létezik, hívják még kami no micsinek is, amely szintén „az istenek útját” jelenti. A sintó rokonságban…

Olvass tovább!

Szenteste és karácsony ünnepe

A karácsony története, és ami megmaradt belőle A magyar kultúrában az év legfontosabb ünnepe a karácsony. Ezer éves történettel rendelkezik, melynek gyökerét sajnos kezdjük elfelejteni. Érdemes áttekinteni, honnan is ered a karácsony és annak szokásai, miként köthető hozzá Jézus Krisztus és, hogyan kezdjük elfelejteni az ünnep keresztény mivoltát. A karácsony latinul Nativitatis Domni, azaz az Úr születését jelenti. A karácsony…

Olvass tovább!

Doma-Mikó István: Beszélgetés Görög Ibolya protokoll szakértővel 2/2

 (Az első rész itt olvasható:   http://interjapanmagazin.com/beszelgetes-gorog-ibolya-protokoll-szakertovel/   Folytatás   – Mennyire fontos a protokollfőnök munkája a magas szintű politikai és üzleti kapcsolatokban?   A protokoll pedig, ami 1987-től 1999-ig a szakmám volt, az egész világon egyforma. A diplomáciai protokollt nemzetközi egyezmény (1961-es Bécsi Konvenció) szabályozza. Azért nagyon izgalmas, mert ha valaki valamit nem tart be vagy rosszul csinálja, annak is…

Olvass tovább!

Doma-Mikó István: Beszélgetés Görög Ibolya protokoll szakértővel 1/2

Az egyetemes emberi kultúrában a protokollnak többezer éves történelme van. Minden társadalomnak voltak, vannak saját szokásai, illemszabályai, ezek gyakran összefonódtak a törvényekkel. Örök érvényű Arisztotelész időszámítás előtti kijelentése: „Az ember társas lény!”  Egyes szabályok társadalomtól függően eltérőek. Például a középkori Európában csakis fedetlen fővel szabadott az uralkodó elé járulni. A törököknél viszont ilyenkor is követelmény volt a turbán viselése. A…

Olvass tovább!

A magyar mikulásnap története

„Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó…” Biztos vagyok benne, hogy mindenki tudná folytatni a közismert karácsonyi éneket, de abban már kevésbé vagyok biztos, hogy mindenki ismeri a „kedves Télapó” történetét. Ez persze nem meglepő, hiszen a Mikulást számtalan legenda, mese és több mint 1000 éves, hitelesnek számító források veszik körül, így nem meglepő, hogy valamennyi nemzet és…

Olvass tovább!

Változás a japán oktatási rendszerben

Megreformálnák az oktatási rendszert Japánban, magolás helyett programozni, gondolkodni, véleményt alkotni tanulnának az iskolában.   Dél-Koreában és más ázsiai országok iskoláiban a hagyományos japán oktatási rendszer alapjai érvényesülnek. A gyerekeket magolással terhelik, mert kőkeményen helyt kell állniuk, ha beszeretnének jutni egy jó iskolába. Ennek az lesz az eredménye, hogy megfelelően képzett diákok kerülnek ki az iskolákból, viszont korántsem lesznek önálló,…

Olvass tovább!