You are here

Tíz szen-pénz a halszag ára (Tréfás mese)

Gyermektelen, családtalan élt egy öreg, holmi egymást ha aprított, igazándit akkor evett. Se háza, se kalyibája, korhadt fából oltárbéli bálványkája. Lakkos háza közelében, mimózás kert közepében fukar gazda, halásztanya ütött fészket s el napestig rotyogtatott sültet, főttet, roston pirult halacskákat, olajban főtt ángolnákat. Öreg apó, szomszédbéli, kidűlt, bedűlt viskóbéli, be szerette hal húsának ínycsiklandó párol­gását, frissen fogott ángolnának illatozó sustorgását.…

Olvass tovább!

Vérrel írt történelem!

A Magyar Televízió egyik legsikeresebb műsora volt a Nobel díjas James Clavell könyvéből készült filmsorozat, a Sógun. Az érdekfeszítő valós történet arról szólt, hogy milyen véres áldozatok árán szerezte meg a sóguni hatalmat Tokugava Iejaszu nagyúr. A történelmi vér-áldozatok a szó legszorosabb értelmében ma is láthatók Japánban.   Kiotó templomainak egy része a mai napig elevenen őrzi azon szamurájok vérét,…

Olvass tovább!

Lékó Eszter: Tokugawa, a legnevesebb sógun

 Bár több mint 150 éve nincsenek már japán sógunok, ezt megelőzően nagyon is léteztek. Hogy kik is voltak ők? Kezdetben a császár kezében volt a hatalom, ő irányította egész Japánt. Hatalmas tisztelet övezte és rendkívül nagy tekintélye volt. Azonban az évek múlásával megváltozott a szerepe. A sógunok kora 1192-ben kezdődött el és egészen 1867-ig tartott. Sógunnak nevezték az éppen aktuális…

Olvass tovább!

Női szamurájok

Japán történelme és kultúrája igen sokszínű és változatos. A feudális társadalomban, a 12. századtól egészen a 19. századig a nőknek nem volt egyszerű elhelyezkedni a mindennapokban. Az akkori sztereotípiák szerint a nőket csak „szülőgépeknek” tartották, a férfiak eszközként tekintettek rájuk, pedig ez nem volt mindig így. Ha Japánra gondolunk, általában a hatalmas harcosok, a híres szamurájok jutnak eszünkbe először. Ők…

Olvass tovább!

Paládi Zsolt: Az utolsó szamurájlázadás igaz története

Magyarországon is sokan látták a 2003-ban készült, rendkívül népszerű Az utolsó szamuráj (The Last Samurai) című háborús fimdrámát, amely az utolsó szamurájlázadás történetét kísérli meg feldolgozni, hoollywoody keretek között.             A történet röviden: Az amerikai polgárháború egykori hőse, Nathan Aldgren kiábrándul az amerikai életből és Japánba utazik, ahol kiképzőtisztnek szegődik a fiatal Meidzsi császár hadseregébe. A régi értékrendet képviselő szamurájok…

Olvass tovább!

Géczi János: Haiku

Géczi János a tó képén a fűz-szívű oleander merő rózsatűz * a vízre hajló oleander-szívű fűz csurom rózsaláz * csiszoltkő hajnal a tenger rézmérlegén vércsöppnyi sziget * meztelen izmú tenger fogja csípőmet ím körbefonja * csípőmet fonja a meztelen kék izmú tenger nyers combja * a kék meztelen izmú tenger forgatja combjával csípőm * fél kagyló hever a földön a…

Olvass tovább!

Rizsborvásár (Tréfás mese)

Italos volt mind a kettő, szeleburdi két bortömlő. Gombe volt az egyik neve, másiké meg részeg Szánszke. Gombe pajtás így szól egy nap italozó barátjához, kebelbeli pajtásához: – Uvenóban, színes, szagos, hűvös parkban, cseresznyefák kivirágos virulóban. Láttad-e már fürtös fáját, fája lombos virágsátrát? Szánszke pajti utoljára akkor járt ott, virágerdő amikor már elvirított. Kedvük szottyan azon nyomban virág nézni, kertes…

Olvass tovább!

A japán régészet

A régészet, mint tudományág fejlődése a 18. és 19. század körül indult meg a világban. Japánban a régészet 1862 körül kezdett fejlődni. 1868-ban azonban a sintó (shintō) lett az államvallás, s mivel szent szövegének, a Kodzsikinek (Kojiki-nek) (i.sz.712) mítoszaival ellentétes eredményeket hozott a régészet és mivel a Kodzsikiben nem lehetett kételkedni egészen 1945-ig, a régészet szinte teljesen leállt. 1945 után…

Olvass tovább!