Lukáts János: Wong szan szól… 3/7

Wong szan szól

ghi

Ha a szomjazó vándornak vizet húzol a kútból, és a pohár vízbe pár csepp mérget teszel, elmarasztalnak méregkeverés vétkében. Ha a szomjazó vándornak méreggel telt poharat adsz a kezébe, és a pohárba néhány cseppet töltesz a kút vizéből, nem marasztalnak el méreghígítás vétkében. Szomjazó vándor, kínáld meg vendéglátódat a szomjoltó pohárral, vállald az utána ivás kockázatát!

hij

A sebesült tigris verembe esett. A balkezes vadász – miközben örömtáncot járt a verem körül – a tigris mellé zuhant. Most mindketten a verem alján reszketnek, és kerülgetik egymást. Ha a tigris engedné, hogy a vadász a hátára álljon, talán mindketten megmenekülhetnének. Ha a vadász a tigris hátára merne állni, talán mindketten megmenekülhetnének. Tigris és vadász azonban – halálos ellenségek,szó sincs bizalomról vagy engedékenységről. Mindkettő a másik kimúlásában reménykedik.

ijk

Wong szan szól: – Ha mindent akarsz, semmit se kapsz. Elégedj meg a szilánkkal, amit lehasítottál belőlem! Hogy képzeled, bárki birtokába kerülve lehetnék az, aki vagyok? Lehet-e bárki tulajdona, ami rajtam kívül senkié? Ami önmagán kívül senkié? Zárdd a napsugarat a szobádba, hogy ki ne repüljön többé az ablakodon, aztán élvezd: – üldögélj a sötétségben!

jkl

Gondolj arra, egy fél évszázad múlva milyen öreg férfi lesz a fiad, és száz évvel ezelőtt milyen nyalka legény volt az apád. Az a kis törékeny öregasszony a lányod, az a szemrevaló fruska pedig a nagyanyád. Nem, a természet mindezt elrejtette előled! De, ha fölfedezed vonásaikban az árulkodó jeleket, nemzedékek sorával foghatsz kezet, és életedet akár kétszáz évre is kiterjesztheted.

Lukáts János
Inter Japán Magazin


Ajánlott bejegyzések