Ön most itt van:

Végzetes harapás (kisregény) – 5. rész

asakusa

(folytatás)

Álmatlanul telt az éjszakája az orrvérzéses ébredés után.

Akkor éjszaka nehezen aludt el, és ha elszendergett, akkor is csak rövid időre. Akaratán kívül motoszkált valami a fejében, és rövidke alvási periódusaiban folyton az Asakusa utcát járta.

Egyszer üzleti viseletben, kezében aktatáskával, máskor selyem köntösben, katanaval a markában. Minden alkalommal úgy ébredt, hogy álmában valamilyen sérülést szenvedett, és ébredésekor a testén ugyan olyan horzsolásnyomokat, zúzódásokat tapasztalt, mint ahogyan álomképében is megjelent. Ahogy első alkalommal is, mikor ágyáról lezuhanva az orrával érte a padlót.

Reggelre már egész testét foltok, alvadt vér, karcolások, horzsolások fedték, és kimerülten csoszogott a kialvatlanságtól a fürdőszobába, hogy megnézze magát a tükörben. Halántékánál ősz hajszálak tűntek elő, szemei vörösek voltak, alattuk ujjnyi vastag redők, és fájtak az ízületei. Mintha évtizedeket öregedett volna egyetlen éjszaka alatt, így kénytelen-kelletlen betelefonált munkahelyére, hogy nincs munkára alkalmas állapotban.

Dél körül járt az idő, mire annyira össze tudta magát szedni, hogy meglátogathassa régi jó barátját…

(folytatása következik)

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: