Változások jele

2017. április 30. vasárnap
Írta:

A Konoje kormány megalakulását a nemzetközi politikában a katonai párt háttérbe szorulásaként értékelték. Határincidens az Amur folyónál a japán-mandzsu és a szovjet csapatok között.
kongo
1937. április végén Jungerth hozzájutott a május 1-i moszkvai fölvonulás jelszavaihoz, amelyek hűen tükrözték a Szovjetunió világpolitikai céljait.
A Komintern jelszava volt az „Éljen a szociális világforradalom!”, valamint a „Mozgósítsuk erőinket a fasizmus elleni küzdelemre!”.
A jelszavak- Jungerth kifejezésével „lozungok” –között szerepelt a Vörös Hadsereg dicsőítése és a haza védelme. Ezeket követték az ipar és a mezőgazdaság faladatairól, a forradalmi éberségről, valamint a trockisták, a német és japán kémek leleplezésére és kiirtására buzdító felhívások. Ez utóbbiak nem csak jelszavak voltak, mivel a szovjet belbiztonsági erők tömegesen tartóztatták le a korábbi évek prominens kommunista vezetőit, valamint a hadsereg magas rangú tisztjeit. /1/
A japán parlamenti választások a polgári pártok megerősödését mutatták, ami egyet jelentett a katonai párt háttérbe szorulásával. Május 28-án új politikai tömörülés alakult, amely elsődlegesnek tekintette az ország védelmét, az ipar és a kereskedelem fejlesztését, valamint konszolidált viszony kiépítését a többi nagyhatalommal.
Május 31-én lemondott a Hajasi kormány, június 4-én pedig megalakult Konoje Fumimaro herceg első kormánya (1937. június4- 1939. január 6. ) A Konoje kormány megalakulását Japánban és a Szovjetunióban a változások jeleként értékelték.

Konoje Fumimaro

Konoje Fumimaro

Jungerth információi szerint az új parlament július 23-án ül össze, Hirohito ccsászár pedig július 25-én mondja el trónbeszédét, amely az új kormány irányelveit tartalmazza. A felsőház jelezte, hogy kész támogatni a kormányt, ha az biztosítja Japán nemzetközi helyzetének megszilárdítását, különösen szovjet-japán és kínai-japán viszonylatban. A felsőház belpolitikai szempontból fontosnak tartotta, hogy a kormány a hadikiadásokat összhangba hozza az ország pénzügyi lehetőségeivel, vezessen be parlamenti reformokat, rendezze a kereskedelmi árakat és stabilizálja a nép életét. /2/
Pelényi szerint Washingtonban csodálkozással fogadták Konoje herceg kormányalakítását, mivel Konoje a nagy befolyású Sajondzsi herceg neveltje és kedvence volt, s nem számítottak arra, hogy politikai szerepet vállal.  Washingtonban a történteket azzal magyarázták, hogy Konoje hazafias kötelességének tekintette a Japánt sújtó gazdasági és politikai problémák megoldását.  Az USA-ba eljutott hírek szerint a japán természetes selyem iránt rohamosan csökkent a kereslet, s a vidék lakosságát sújtotta a rizs árának növekedése is. A lakosság zúgolódott az emelkedő árak miatt, a munkabérek alacsonyak voltak, és rohamosan terjedt a kommunizmus.
A kereskedelemmel és iparral foglalkozó rétegek elégedetlenek voltak az állami jövedelem elvonás miatt. Kiürült az államkincstár, hitelre lett volna szükség, erre azonban nem volt lehetőség. Mindehhez járult még, hogy Kína egyre inkább erősödött. Amerikai információk szerint a nankingi kormány befolyása egyre nőtt, az adók befolytak a kincstárba, a hadurakat letörték, s mindezek eredményeként egyre inkább erősödött a kínaiak önérzete is.
Egy amerikai külpolitikai szakértő azt mondta Pelényinek, hogy csökkent a feszültség a Szovjetunió és Japán között. Amennyiben várakozása ellenére mégis szovjet-japán háború törne ki, az Japánra nézve végzetes lenne, mivel abba Kína is beavatkozna. /3/
Július elején ismét határincidens robbant ki a szovjet-mandzsu határnál. A moszkvai magyar követség titkára szerint a világsajtó mértéktelenül eltúlozta az ügyet, ami a feszült világpolitikai helyzetnek volt köszönhető. Az Amur-incidens néven elhíresült esetről részletes jelentés készült a magyar külügyminisztérium számára.
Az 1858-as és az 1861-es orosz-kínai szerződés szerint az Amur folyó északi partja Oroszországhoz, déli partja pedig Kínához tartozott.  A szerződések nem rendezték az Amur két szigetének sorsát, amelyek a folyó sodorvonalától északra helyezkedtek el. Az 1905-ös mérések azt állapították meg, hogy a szigetek Oroszországhoz tartoznak. A folyó sodorvonala közben északabbra került, s a japánok és a mandzsuk szerint a sodorvonaltól délre eső területek- köztük a két sziget is –Mandzsúriához  tartoznak. 1937. június 28-án japán-mandzsu csapatok rálőttek egy szovjet őrnaszádra, amelynek következményeként a szovjet nagykövet Tokióban és Harbinban, a japán nagykövet pedig Moszkvában tiltakozott.  A szovjet határőrök megszállták a szigeteket, három szovjet őrnaszád pedig a mandzsu partot lőtte. A japán-mandzsu csapatok viszonozták a tüzet, s egy szovjet őrnaszádot elsüllyesztettek, egy másikat pedig súlyosan megrongáltak. Kölcsönös tiltakozások után mindkét fél visszavonta haderejét az érintett határszakaszon, azonban mindaddig számítani lehetett hasonló határincidensekre, amíg nem jelölik ki pontosan a határokat. /4/

Folytatjuk.

1. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Politikai Iratai, K 63 Moszkva, 1937. április 27.
2. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1937. június 10.
3. MOL, KÜM POL, K 63 Washington, 1937. július 1.
4. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1937. július 9.


Bannerek










Hírlevél

Betöltés...Betöltés...