Ön most itt van:

Újév (正月, sógacu)

Japán éves eseményei közül az újévi szertartások a legjobban kidolgozottak. Újév előtt az épületeket feldíszítik, az otthonokat kitakarítják. A bejárataikat kagami mocsival (két egymásra helyezett mocsi, vagyis sűrített rizspaszta labda, a tetején egy mandarinnal) és kadomacuval (lucfenyő díszítés) dekorálják ki. Az új év kezdetére kifizetik az adósságokat és oszecsit (újévi étel lakkozott tálcán) készítenek. Az oszecsi hagyományos ételekből áll, amelyeket a szerencse színeiből, formáiból, szerencsés hangzású nevekből válogatnak össze abban a reményben, hogy az étel fogyasztói az új évben az élet különböző területein szerencsések lesznek.

A japánok az ünnepeket családi összejövetel keretében, rokonok és barátok vendégül látásával töltik. Szilveszterkor kivárják az éjfélt, s akkor tosikosiszobát (metélttésztás ételt) fogyasszanak. Buddhista templomokat és sintó szentélyeket is látogatnak, a hagyományok szerint hármat. Ezt szansa-mairinek hívják.

Elsején hajnalban, a császári palotában a császár végrehajtja a sihóhait (a négy égtáj imádata) szertartást, ahol a nemzet jólétéért imákat ajánl fel. Az év első napját (gandzsicu) általában a családtagok társaságában töltik. Újévkor szerencsehozó játékokat játszanak. Ilyen a karuta (kártyajáték), a hanecuki (hasonló a sárkányeregetéshez), és a komamavasi (búgócsiga). A gyerekek a családtagtoktól újévi szerencsepénzt, otosidamát kapnak.

shogatsu

Január 2-án engedélyezett, hogy a köznép a császári palota belső területére lépjen. Ezen kívül csak a császár születésnapján (december 23-án) van erre lehetőség.

Január 2-án és 3-án az ismerősök meglátogatják és köszöntik egymást (nensi) és szip otosot (fűszerezett rizsbort) adnak ajándékba.

Létezik még egy későbbi újévi ünneplés, a Kosógacu (Kis-újév) az év első teliholdjával kezdődik (január 15-e körül). A Kosógacu fő eseményei a szertartások és imádságok gyakorlata a bőséges aratásért.


Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: