You are here

Újabb 5 fantasztikus és félelmet keltő jókai a folklórból 📷

 

A jókaik világában léteznek barátságos, varázslatos, szelíd és huncut, pajkos kis szőrcsomók. Ez volna a jókaik rózsaszín oldala. Mert jelen cikkünkben főleg az árnyoldal mutatkozik be, legalábbis azok, akik hajlamosak kibabrálni az emberekkel vagy még inkább az életüket kurtítani meg. Ezért érdemes jóban lenni a következő 5 japán folklórbeli természetfeletti lénnyel…

Mint ahogy mindennek a világban a jókaiknak is kétoldalúk van, Lehetnek segítőkészek, kedvesek és jóravalók, de ugyanolyan megátalkodottak, gonoszak és veszélyesek is. De nem csak fajtánként, hanem azon belül is. Ahogy egy kicune lehet gaz csábító, úgy lehet védelmező barát is. Ugyanez igaz a következő 5 nem mindennap jókaira is:

Kappa

A kappák (folyógyerekek) a japán folklór szerint a tavakban, folyókban élő vízi szörnyek, amik lerántják és kibelezik a gyerekeket. Külsőre 12-13 éves gyerek nagyságúak, teknőc, oroszlán- vagy vidraképűk van. Emellett hosszú karmuk van, pikkelyesek, karjukat-lábukat tetszés szerint ki tudják tekerni. Ám, ami a legérdekesebb bennük az a fejük teteje, ami csészealjszerűen bemélyed, amiben vizet tartanak. Ez azért fontos, mert szárazföldön ebben van a varázserejük. Ellenben tudjuk, hogy ez a kulcs ahhoz, hogy legyőzd – ha szükséged lenne rá –  hogy meghajlásra kényszeríted, és kilötypölöd belőle a vizet.  Ahogy az már lenni szokott a jókaik világában, belőlük is akadnak jók és gonoszak egyaránt. Hol segítene  a rizsültetésben és öntözésben, hol pedig tönkreteszik a munkát vagy befalják az embereket.

1

Hebi

Hebi szó szerint kígyót jelent. A kígyókat – ahogy sok más kultúrában is – szoros összefüggésbe hozzák a nőkkel. Alapvetően két fajta hebit különböztetnek meg, a jót és a rosszat.

Egy monda például arról mesél, hogy egy kígyó asszony él a tengermélyi palotájában és aki egyben az óceán istenének lánya. Ám ha férfiember találkozik vele, odaadó és gondoskodó feleség lesz belőle. Aztán ha a férfi visszatér világába különleges hatalmat és gazdagságot ad neki.

Megint másik legenda viszont nem egy ilyen álomfeleség-hebiről számol be.  A sztori középpontjában egy fiatal halászlegény áll, aki egy éjszaka, a viharban halászva, kifog egy tarka teknőst, aki könyörögni kezd az életéért, mire a halásznak megesik rajta a szíve. Erre a teknős leviszi a fiút a tenger mélyére, az előbb is említett kígyóasszonyhoz. Üsse kő, összeházasodnak, majd három év múlva a férj haza szeretne menni. Mire a neje ad neki egy ékszeres dobozt és arra kéri, ne nyissa ki. Ismerjük ezt a részt, hogy mi szokott ilyenkor következni, ugye?

A teknős haza viszi a férjet és a felszínen rádöbben, hogy ami neki három év volt, a világban három évszázad volt. Erre kitudja miért, csak kinyitja azt a dobozt, és hirtelen elporladt.

Létezik még állítólag nyolcfejű hebi, ami fogságban tart egy hercegnőt. De ott van a híres Cucsinoko is, ami 30–80 cm hosszúságú és az átlagos kígyónál jóval szélesebbn. Fogai és mérge, hasonló mint a viperáé. Ráadásul méteres ugrásokra is képes, és sok közülük beszélni is tud, de főleg mesterien hazudni.

Némely legenda meg olyan hebikről mesél, akik valaha emberek voltak, de kígyó formában születtek újjá, különböző okokból kifolyólag ezáltal nyerve el a megvilágosodást.

2

Ókami

Az Ókami szó jelentése: farkas. Ahogy a rókáknak, vagy tanukiknak, a farkasnak is erős természetfeletti hatalmat tulajdonítanak. Ám az ókami becsületes, és kifejezetten jóindulatú, ha megfelelőképpen közelítenek felé. Sokan a hegyek kamijával (istene) asszociálják, de néznek rá háziállatként, hírvivőként, vagy az istenek avatárjaként. Bár farkas mindenképen tekinthető istenségnek, hiszen nevében is benne van, hogy “Nagy kami”.

 A farkasok egy általános elnevezése a jama inu, vagyis “hegyi kutya”, és úgy tartották, hasonlóan mint háziállat rokonaik, ők az emberiség védelmezői a vadonban. Az okuri inu, vagy okuri ókami (kísérő farkas) követi az embereket a hegyekben, és oltalmazza őket, akár más farkasoktól is.

De az okuri ókamiból is két félét különböztetnek meg, miszerint az egyik azért követi az embereket, hogy megvédje őket, a másik pedig aki becserkészi és inkább felfalja azokat.

Más elmesélésekben viszont a farkas az adott ember megnyilvánulásai befolyásolják. De úgy tartották, ha valakit farkas támadás ér, ám az illető nem tanúsít ellenállást, hanem inkább könyörög az életéért, akkor az ókami védelmébe veszi. Az okuri ókami történetekben, az emberek gyakran jutalmazzák meg a farkasokat kedvenc eledelükkel, ami lehet só, azuki bab és rizs (vega farkas), míg el nem érik céljukat, hogy biztosítsák a jó kapcsolatot velük. Szóval ők tényleg nem is olyan félelmetesek…

3

Oni

Az Oni igencsak hasonlatos a nyugati démonokhoz, trollokhoz, emberevő óriásokhoz. Nevének eredete máig ismeretlen, de valószínűleg  az “On” szóhoz van kötve, ami kínai olvasatában “rejtőzködést” jelent. Vagyis az Oni eredetileg egy láthatatlan ártó szellem, istenség lehetett, aki természeti csapásokkal, járványokkal és más katasztrófákkal sújtotta az embereket. Általában hatalmas szörnyek, – de léteznek mini verziók is – emberi, majom, esetleg madár arccal, bozontos hajjal, pengeéles karmokkal és szarvakkal. Bőrük színe lehet kék, fekete, fehér, lila, vörös, barna, de zöld is. Úgy hírlik, egy szál ágyékkötőben járnak és szögekkel kivert bunkósbottal közlekednek.

A japán folklór szerint az onik, Enma-Ó ördögi szolgái, és ő „nemes” feladatuk megkínozni a bűnösöket Dzsigokuban, vagyis a japán pokolban. A buddhista alvilág Onijai, vagyis Enma-Ó a pokol királyának büntetés végrehajtói, két csoportra sorolhatók. Az egyik az aka-oni (vörös oni), másik az ao-oni (kék vagy zöld oni). Ugyanakkor más fajtáik is ismeretesek, akik az emberi világban okoznak pusztítást. A legtöbb esetben az onik keresztbe tesznek az embereknek, vagy felfalják, elteszik őket láb alól, de állítólag akadnak igen ritka védelmező onik is.

4

 Cucsigumo 

A  Cucsigumo más néven Jacukahagi  “Föld pók”-ot jelent. A cucsigumók a többi jókai között igen tiszteletreméltó helyet foglalnak el, így nagy befolyásuk van a többi szellemre is. Egyes leírások szerint barlangokban éltek és hosszú végtagokkal rendelkeztek. Mások szerint a cucsigumok valójában nagyon is emberiek voltak, méghozzá barlangokban meghúzódó tolvajok, akikre gúnyolódás céljából akasztották ezt a szót.

A pókszellemek más formája a Dzsorógumo (prostituált pók), avagy Rakusinpu (összefonó menyasszony), illetve  Madara-gumo (foltos pók). A Nephila clavata nevű pókról mintázták, aminél mára tudjuk, hogy nincs mérge, de régen úgy tartották, hogy természetfeletti erejével igen erős mérge van. Nem elég, hogy csúnya vörös, fekete, zöld és sárga foltos, igen torz teremtmény, hosszú fekete végtagokkal, de még sárga hálót is sző!

A legismertebb történet a cucsigumókról Raiko legenája, aki mikor megbetegedett egy furcsa idegen látogatta meg. Egyes elbeszélések szerint egy nő volt, mások meg szerzetesre esküsznek. Az viszont tiszta sor, hogy a testéből kibocsátott pókhálókkal körülfonta Raikót, aki mozgásképtelenné vált, de megtörte a varázst, amikor támadóját megsebezte egy pengével.  A lény vérnyomokat hagyva elmenekült. De Raiko követte a barlanghoz, amiben emberi csontok hevertek.  Végül a férfi elpusztította a szellemet.

De van egy olyan verzió is, amiben megpróbálták pozitívabban beállítani a pókokat. Ott Raiko ejt fogságba egy cucsigumot, ami megesküszik, hogy háromszor menti meg Raiko életét és persze megtartja a szavát.

5

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: