Új irányt vethet az amerikai-japán biztonságpolitikai kooperáció

5436268f7e110

Újabb jelentős változás elé néz a japán külpolitika, amely kihat az Egyesült Államokkal fenntartott bilaterális kapcsolatokra is: Tokió és Washington két évtized óta most először vizsgálja felül a biztonságpolitikai együttműködésük alapjait. Az indok a “regionális kihívásokra adott megfelelő válasz”, aminek természetesen Kína nem nagyon örül.

Ma teljesen mások a kihívások, mint 1997-ben“- nyilatkozta múlt héten Kano Kodzsi, a japán védelmi tárca japán-amerikai katonai együttműködési részlegének illetékese, majd hozzátette, hogy “arra kell összpontosítanunk, hogyan tud Japán és az Egyesült Államok jobban megfelelni a kihívásoknak a jelenlegi környezetben.”

1997 óta most fordult elő először, hogy Tokió és Washington a közös biztonság- és védelempolitikáról tárgyal. A felülvizsgálat hátterében egyértelműen az elmúlt években egyre gyakoribbá váló szigetviták – például Szenkaku (kínaiul Tiaojü)- szigetek – állnak, de szerepet játszik az egyre kiszámíthatatlanabb észak-koreai rakéta- és atomprogram is. Ezért aztán olyan újh területekkel bővül az amerikai-japán biztonságpolitikai kooperáció, mint a rakétavédelem, a katonai felszerelés és a tengerek biztonsága.

A múlt héten Japán és az Egyesült Államok ismét megerősítette azt, hogy az amerikai hadsereg a japánnal közösen védené meg a szigetország területi egységét. A tárgyalások végén nyilatkozatot adtak ki: elítélték a területi és tengeri követelések megfélemlítéssel, kényszerrel és erővel való foganatosítására irányuló minden kísérletet, közös aggodalmuknak adtak hangot a kelet- és dél-kínai-tengeri feszültségeket fokozó lépések miatt, s újra leszögezték, hogy kétoldalú védelmi szerződésük kiterjed a Szenkaku-szigetekre, amelyet Kína (Tiaojü néven) magáénak tart.

Kína természetesen nem túlságosan örült a fejleményeknek. Peking leszögezte, hogy szoros figyelemmel fogja követni az új irányelveket és figyelmeztetett. “Nem léphetik át a kétoldalú kereteket. Nem sérthetik harmadik fél, például Kína érdekeit” – jelentette ki Hong Lej kínai külügyi szóvivő. A kínai kormányzati lapoknál figyelmeztették Washington, hogy „veszélyes dolog a tigrist bosszantani” és “Japánnak is le kellene mondani a birodalmi álmairól, amelynek az árnyoldalait a kelet-ázsiai népek egyszer megtapasztalhatták”.

Ezenfelül Peking bejelentette, hogy katonai támaszpontot nyit igazgatása alá tartozó, de Vietnam által is magának követelt, dél-kínai-tengeri Paracel-szigetek (más néven Hszisa) egyikén, jelentősen megnövelve ezzel védelmi képességeit a térségben. A 2000 méter hosszúra tervezett futópálya képes a nagyobb kínai bombázók fogadására is, miközben kitűnő utánpótlási lehetőséget biztosítana a kínai flottája számára.

A japán-kínai ellentét növekedése már nemcsak a bilaterális kapcsolatokban látszik meg. A tokiói Genron NPO nevű intézet idén szeptemberben közvélemény-kutatást végzett Japánban és Kínában, ahol arról a kínai-japán kapcsolatokról kérdezték az embereket. A válaszok egészen megdöbbentőek voltak: tavalyi felmérés (85%) óta 93%-ra nőtt azok száma, akik negatívnak ítélték meg a kínai-japán viszonyt. Ennél sokkal nyugtalanítóbb, hogy a japán válaszadók 53,4%-a szerint elkerülhetetlen a nagyobb konfliktus Kínával, és 29 százalék szerint ez „katonai konfrontáció” lesz. Körülbelül ugyanilyen arányú válaszok születtek a kínai oldalon is.


Ajánlott bejegyzések