Ön most itt van:

Háború Európában

Amerikai és magyar diplomaták a japán külpolitika várható lépéseiről beszélgetnek. 1939.szeptember 1-én a Lengyelország elleni német támadással megkezdődik a második világháború. Castle szerint Japán első lépése a külsőségek megőrzése érdekében a „fényes elszigetelődés” lesz, ezt követően azonban nem csodálkozna, ha Tokió London és Washington felé közeledne. Az is kézzelfoghatónak tűnik, hogy Japán mindent meg fog tenni a kínai háború mielőbbi…

Olvass tovább!

A Molotov-Ribbentrop paktum

1939. augusztus 23-án politikai bombaként robbant a hír, hogy a Szovjetunió és Németország barátsági és megnemtámadási egyezményt kötött. Az egyezmény miatt feszültség alakult ki a német-japán kapcsolatokban.   1939. augusztus 22-én Sztójay jelentette Berlinből, , hogy a reggeli lapok szenzációként írtak a szovjet-német megállapodásról, amelyet Ribbentrop és Molotov holnap fog aláírni Moszkvában. A Molotov-Ribbentrop paktumként elhíresült szovjet-német barátsági és megnemtámadási…

Olvass tovább!

Harcok Halhin-Golnál

Német-szovjet együttműködés Lengyelország felosztására. A japán és a szovjet csapatok között a Halhin-Gol folyónál súlyos harcok robbannak ki. Kárpátalja visszaszerzésével Magyarország területe 10 700 négyzetkilométerrel gyarapodott, és létre- jött a régóta vágyott magyar-lengyel határ is. A magyarok és a lengyelek öröme azonban nem lehetett tartós. Hitler újabb hódításokra vágyott, s április 29-i beszédében nyíltan megfenyegette Lengyelországot, ami igazolta Tógó korábbi kijelentését…

Olvass tovább!

A Felkelő Nap országa Pécsen.

  A magyar-japán kapcsolatok meglehetősen régre nyúlnak vissza, amely nem csak a magyar expedíciókban merült ki, amik a Japán szigetvilágba irányultak, hanem rendkívül sokrétű gazdasági, kulturális viszonyokban is. Ezeket a viszonyokat, azonban nem csak a magyar és japán kormány alakította ki egymás között, ugyanis az évek során különböző magyar városok is igyekeztek jó kapcsolatokat ápolni Japánnal. Ezért sorozatomban különböző megyeszékhelyek…

Olvass tovább!

Vérrel írt történelem!

A Magyar Televízió egyik legsikeresebb műsora volt a Nobel díjas James Clavell könyvéből készült filmsorozat, a Sógun. Az érdekfeszítő valós történet arról szólt, hogy milyen véres áldozatok árán szerezte meg a sóguni hatalmat Tokugava Iejaszu nagyúr. A történelmi vér-áldozatok a szó legszorosabb értelmében ma is láthatók Japánban.   Kiotó templomainak egy része a mai napig elevenen őrzi azon szamurájok vérét,…

Olvass tovább!

A buddhizmus Magyarországi története

A buddhizmus egyike annak az öt világvallásnak, amely komoly spirituális hatással van a világ lakosságának egy jelentős részére. A buddhizmus maga nagyjából 500 millió hívővel rendelkezik, amely többek között Kínában, Japánban és Thaiföldön oszlik el. Maga a buddhizmus számtalan irányzattal rendelkezik, amelyek közé sorolható például a mahájána vagy más néven nagy szekér irányzat, vagy a Japánban és Kínában elterjedt zen…

Olvass tovább!

Japán és a magyar revízió

Tógó moszkvai japán nagykövet támogatja a magyar revíziós törekvéseket. Erősödik a japán – német – olasz együttműködés. A Japánt és Magyarországot érintő problémákról folytatott megbeszéléseket Jungerth és az újonnan kinevezett moszkvai japán nagykövet, Tógó. A japán nagykövet elmondta Jungerthnek, hogy Japánban széles körben ismerik Magyarországot, s a magyart rokon népként tartják számon. Tógó megemlítette, hogy Horthy kormányzó németországi útja idején,…

Olvass tovább!

A rend a káosz ellen, avagy az állam tevékenységei a kalózkodással szemben

Az előző cikkben a Távol-keleti kalózkodásról és annak főbb történelmi állomásairól volt szó. A jelenlegi munkámban, viszont az állam akcióiról lenne szó és a kérdés arra irányulna, hogy mégis hogyan tudta elkerülni vagy adott esetben felszámolni a kalóz tevékenységeket. A történelem folyamán a különböző államalakulatok eltérő módszereket alkalmaztak a kalózokkal szemben, mégis itt is jelen vannak olyan általános módszerek, amelyek…

Olvass tovább!

A Szovjetunió belső és külső helyzete

Molotov 1938. november 7-i expozéja során az átlag szovjet polgár számára meglepő kijelentéseket tett. A szovjet kormányfő célzott Kárpátalja, Litvánia és Románia fölosztására. 1938. október 21-én Jungerth jelentette, hogy Sigemicut Japán londoni nagykövetévé nevezték ki, aki   el is utazott új állomáshelyére. Ezt megelőzően Konoje miniszterelnök fölajánlotta Sigemicunak a külügyminiszteri tárcát, de ő nem fogadta el. Jungerth, aki barátságos viszonyban volt…

Olvass tovább!

A kalózok története Japánban és a közeli államokban

A kalózkodás minden egyes állam számára hatalmas problémát jelentett, amely befolyásolta a térség mindennapi életét. Számos publikációban lehet arról olvasni, hogy amióta létezik a hajózás és az ehhez párosuló tengeri kereskedelem, azóta van jelen a kalózkodás. Az ókortól kezdve már a legrégebbi civilizált társadalmakban, államokban, így például a föníciaikanál vagy asszíroknál jelen volt ez a tevékenység és a kalózkodás ellenlábasa…

Olvass tovább!