You are here

Tokió visszatér a fegyverpiacra – Enyhült a japán fegyverexport-tilalom

japanese-tank-units-415x260

A napokban komoly átalakulásokon megy keresztül a japán külpolitika, amelynek egyik ékes bizonyítéka, hogy eltörölték az 1967 óta érvényben lévő fegyverexport-tilalmat. Abe Sinzó miniszterelnök kezdeményezésére kidolgozott új irányelvek szerint Japán olyan országoknak nem adhat el fegyvereket, ahol háború folyik, vagy amelyek ellen szankciókat foganatosított az ENSZ Biztonsági Tanácsa.  Ugyanakkor ez már komoly változást jelent a japán külpolitikai irányelvekben és a környező államok nem feltétlenül örülnek ennek.

Tokió 1967-ben az alábbi három princípiumot fogadta el a fegyverkereskedelemben:

  • nem exportálnak a kommunista blokk országaiba
  • nem exportálnak éppen konfliktusban lévő, vagy várhatóan konfliktusba keveredő országokba
  • nem exportálnak ENSZ szankciók alatt álló országokba

 Kilenc évre rá, 1976-ban Tokió bejelentette, hogy pacifista külpolitikájával összhangban gyakorlatilag teljesen lemond a külföldi fegyverszállításokról. A szigetország azonban néhány esetben kivételt tett, elsősorban az Egyesült Államoknak adott át katonai technológiákat, vagy közösen gyártottak néhány modern haditechnikai eszközt. Japán 2012 végén közös fegyverfejlesztésről kötött megállapodást Nagy-Britanniával, az első országgal az Egyesült Államok után. Akkor még Noda Josihiko japán és David Cameron brit kormányfő kutatási, fejlesztési és gyártási szerződést kötött, amely “hozzájárul a két ország biztonságához és békés szándékaihoz.” 2013 decemberében Japán a második világháború vége óta nem látott lépésre szánta el magát: fegyvereket és lőszert küldött a dél-koreai ENSZ békefenntartóknak a polgárháború szélére sodródott Dél-Szudánba. A japán kormány és a védelmi erők körülbelül 10 000 fegyvert szállítottak Dél-Koreába az ENSZ segítségével.

 Japan Defense Academy Graduation   KSX111

Januárban a tokió kormány bejelentette, hogy 2014 és 2019 közötti időszakra Japán 5%-al növeli katonai kiadásait, s új irányelveket dolgoztak ki a fegyverkereskedelem területén.  Ezek szerint Japán olyan országoknak nem adhat el fegyvereket, ahol háború folyik, vagy amelyek ellen szankciókat foganatosított az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az új irányelv azt is kimondja, hogy Japán kizárólag olyan esetekben szállíthat külföldre fegyvereket és katonai technológiákat, ha ezzel hozzájárul a béke megteremtéséhez és az ország biztonságának növeléséhez. A fegyvereladások szigorú ellenőrzéssel történnek majd, nézni fogják, hogy a japán fegyverek nem kerülnek-e a vásárlótól harmadik országokba. A szigorú korlátozásokat komoly bírálatok érték a vállalkozó szférában, amely azon az állásponton volt, hogy az ország jelentős bevételtől fosztotta meg magát azzal, hogy kivonult a nemzetközi fegyverpiacról. A konzervatív politikai körökben úgy vélték, hogy a tilalom csökkenti Tokió befolyását a világban.

Ma Kelet-Ázsiában valóságos fegyvervásárlási és fejlesztési boom zajlik: 2010-hez képest a régióban most 12 százalékkal nőtt a védelmi kiadások nagysága. Kína 40%-al többet költ a hadserege fenntartására és fejlesztésére (112 milliárd USD), de Vietnam, Dél-Korea és Fülöp-szigetek szintúgy megnövelte a katonai szektornak szánt összeg nagyságát. Ennek ellenére a többi ország komoly aggodalommal szemléli a japán fegyverkezést. Peking elítélte ezt a lépést. “Látjuk, hogy a váltózó japán külpolitikai és militarizmus hova vezet. Reméljük a japán oldal tanult a történelemből és folytatja az eddigi pacifista és békésebb politikáját, ami hozzájárul a kelet-ázsiai régió biztonságához és stabilitásához.” – jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője. Dél-Korea nem ítélte el olyan élesen a japán fegyverexportot, mint Kína. Ugyanakkor Szöul figyelmeztetett, hogy szükséges a teljes átláthatóság, mert így garantálható a béke és a stabilitás a régióban.

A katonai költségvetés
A 2013-as katonai költségvetés: Militarizálódó Kelet-Ázsia.

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: