Ön most itt van:

Szovjet támogatás Kínának

kongo

Erősödnek a japán-magyar kapcsolatok. Az amerikai kormány figyelme Európa felé fordul.

1938. január 17-én Moszkvába érkezett Szun Jat-szen első házasságából született fia, aki a moszkvai magyar követ szerint valószínűleg Csang Kai-sek üzenetével érkezett, amelyben a Szovjetunió segítségét kéri Japán ellen.
Jungerth nem tartotta valószínűnek, hogy a Szovjetunió beavatkozna a küzdelembe, arra azonban számítani lehetett, hogy a Szovjetunió repülőgépeket és pilótákat küld Kínába, ami bátorítja a kínai ellenállást és hozzájárul Japán meggyöngítéséhez. Jungerth információi szerint a szovjetek Szincsiangon át szállítási útvonalat építettek ki, amelyen át tavasztól hadianyagot szállítanak Kínának.
A magyar követ jelentette, hogy tudomása szerint Sigemicu április első hetében Ankarát, Szófiát, Belgrádot és Bukarestet érintő körútra indul, ezt követően pedig Budapesten, a Margit-szigeten töltene 10-14 napot. /1/
Ugyanezen a napon Jungerth egy „Szigorúan bizalmas!” jelentést is küldött Budapestre, amelyben azt írta, hogy Sigemicu január első felében, Berlinben, Prágában és Budapesten járt. Jungerth feltételezte, hogy Sigemicu az ottani japán külképviseletek tevékenységének összehangolása érdekében utazott a három országba. A japán nagykövet arról számolt be Jungerhnek, hogy Budapesten két napot töltött, s közben információkat kért a magyarországi politikai helyzetről és a trianoni szerződés hatásairól. A japán nagykövet járt a Hősök sírjánál és a Szabadság téren is, ahol elmagyarázták neki az ottani szobrok és az Országzászló jelentőségét. Sigemicura mély benyomást tettek a Budapesten látottak, és valamiféleképpen kifejezésre kívánta juttatni a japán nép rokonszenvét és baráti érzelmeit a magyar nép iránt. A moszkvai japán nagykövet azt mondta Jungerthnek, hogy mivel Isi gróf, a császári titkos tanács egyik tagja éppen Európában tartózkodik, javasolni fogja, hogy a gróf látogasson el Budapestre is és helyezzen el koszorút a japán nép nevében a Hősök sírjára.
Sigemicu hozzátette, hogy Isi gróf budapesti útja a japán kormánykörök és a közvélemény figyelmét Magyarországra terelhetné, majd megkérdezte magyar kollégájától, hogy lenne-e mód az ünnepélyes koszorúzásra?
Jungerh azt válaszolta, hogy a koszorúzásra természetesen a szokásos ünnepélyességgel kerülne sor, Isi gróf pedig megjelenhetne többek között a Turáni Társaság fogadásán. /2/

Ereklyés Országzászló Budapesten, a Szabadságtéren
Ereklyés Országzászló Budapesten, a Szabadságtéren

A moszkvai japán nagykövet és Jungeth baráti kapcsolata tovább erősödött, amelynek jeleként egy vacsora alkalmával Sigemicu elmondta Jungerthnek, hogy a japán hadsereg helyzete 1938 januárjában jobb, mint 1937 őszén volt. A japán hadvezetés eredetileg az északi tartományokban akart főcsapást mérni a kínai hadseregre, az viszont kitért a nagyobb ütközetek elől. Csang Kai-sek mintegy 300 000 főre becsült fő erejét Sanghajnál koncentrálta, ahol a japán hadseregnek csak három hadosztálya volt, azonban nagy nehézségek árán sikerült északról csapatokat átcsoportosítani. Ezt követően Sanghajnál döntő vereséget mértek Csang Kai-sek hadseregére és Nankingot is elfoglalták. Azóta a japán hadsereg akadály nélkül tör előre.
Sigemicu szerint Japánban jelentősen javult a gazdasági helyzet, s a külkereskedelem az 1936-os évhez viszonyítva 1937-ben 15 %-kal nőtt. A japán nagykövet kijelentette, hogy a japán hadseregtől elszenvedett vereség és Nanking elvesztése nyomán Csang Kai-sek helyzete számottevően romlott, s a Kuomintangban egyre inkább előretörnek a kommunista elemek, ennek ellenére Japán nem fog törekedni egy esetleges új kínai kormány megdöntésére.
Szun Jat-szen fiának moszkvai útját Sigemicu úgy értékelte, hogy az kudarcra van ítélve, mivel a szovjet kormány komoly segítséget nem fog adni Csang Kai-seknek, de a küldött sem mehet vissza üres kézzel Moszkvából.
Sigemicu szerint a szovjetek jól tudják, hogy a japán főerő nem Dél-Kínában, hanem Mandzsúria északi határán és az Amur mentén áll, ezért a Vörös Hadsereg nem mer mozdulni, s Kínának is csak lőszert, repülőket és technikai személyzetet fog nagyobb mértékben biztosítani. /3/
Az amerikai kormányt, – ahogy a brüsszeli konferencia is mutatta – látszólag már kevésbé érdekelték a távol-keleti események. Japánt egyre inkább lekötötte a kínai háború, ami tökéletesen megfelelt az amerikai, angol és szovjet érdekeknek. Más volt a helyzet Európát illetően. Roosevelt diktatúraellenes kijelentései, valamint Dodd volt berlini amerikai nagykövet németek szerint ízléstelen támadásai tovább rontották a német-amerikai viszonyt. Erről folytatott megbeszéléseket Pelényi Dieckhoff washingtoni német nagykövettel, amelyekről „Titkos!” jelentést írt.
A német nagykövet szerint nagyon kedvezőtlen, hogy az amerikaiak a német, az olasz és a japán flottát egymás mellé sorolják, amelyek így komolyabb fenyegetést jelentenek. Kedvezőnek tartotta viszont, hogy az USA berlini nagykövete a rutinos diplomata, Hugh Wilson lesz, aki minden bizonnyal jó kapcsolatokat fog ápolni a német vezető körökkel. A német diplomata valószínűnek tartotta, hogy ha Angliát egy háborúban vereség fenyegetné, az USA meglepően rövid idő alatt mellé állna.
Pelényi és német kollégája egyetértettek abban, hogy Roosevelt diktatúraellenes kirohanásai tulajdonképpen azt a célt szolgálják, hogy az amerikai népet rávegyék egy „keresztes háborúra”.
A német diplomata értesülései szerint egy esetleges háborús helyzetre az amerikaiak több mint 1,5 milliárd dollárt helyeztek el aranyban egy amerikai sivatagi erődben. Pelényi megjegyezte, hogy amint Angliában kedvezőbb politikai szellő fújdogál, Washingtonban is hirtelen alábbhagy a németellenes harc. /4/
Föntiekhez érdemes annyit hozzáfűzni, hogy 1938-ban Roosevelt megígérte Winston Churchillnek, aki akkor az Admiralitás Első Lordja volt, hogy ha a németek bombáznák Londont, akkor az USA belép Anglia oldalán a háborúba. Az külön érdekessége Pelényi jelentésének, hogy Dwight D. Eisenhowernek az USA második világháborús, európai harcairól szóló könyve „Keresztes háború Európában” címmel jelent meg.

Folytatjuk.
1.Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Politikai Iratai, K 63 Moszkva, 1938. január 26.
2.Hadtörténelmi Levéltár, HM Elnöki 1938. január 26.
3. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1938. január 28.
4. MOL, KÜM POL, K 63 Washington, 1938. február 5.

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: