Ön most itt van:

Szovjet pilóták Kínában

kongo

A Szovjetunió hadianyag szállítással és pilóták küldésével támogatja a kínai hadsereget. Erősödnek a kapcsolatok Japán és Magyarország, valamint Japán és Olaszország között.

A nemzetközi események, főként az elszabaduló fegyverkezési verseny nyomán 1938. március 5-én Darányi Kálmán miniszterelnök Győrben meghirdette Magyarország egy milliárd pengős, öt évre szóló fegyverkezési programját.  Jóllehet Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát a kisantant országok hivatalosan majd csak az augusztus elején, Bledben megtartott értekezleten ismerik el, a győri fegyverkezési program beleillett abba az európai és világtrendbe, amelynek során a nagyhatalmak fegyverkezését követve a kisebb, köztük a semleges országok is nemzeti jövedelmük mind nagyobb részét fordították hadikiadásokra.
Miután Ausztria, mint önálló állam megszűnt, természetesen gondoskodni kellett a bécsi külföldi missziók, köztük a japán követség elhelyezéséről is. Természetes módon jött szóba, hogy Japán Budapesten nyisson követséget, a bécsi japán külképviselet pedig konzulátusként működött tovább.
A budapesti japán követség irányítását kezdetben Szuva Cutomu követségi titkár, ideiglenes ügyvivő irányította., majd június elején Bécsből Budapestre helyezte át székhelyét Hakamacu Tadakazu ezredes, katonai attasé is. /1/
Az etiópiai problémák miatt korábban feszült olasz-japán viszony Olaszország antikomintern paktumhoz való csatlakozásával jelentősen javult. Villani jelentette, hogy március 19-én Paolicci őrgróf vezetésével olasz küldöttség érkezett Tokióba, ahol az őrgróf átnyújtotta Hirohito császárnak III. Viktor Emánuel olasz király és Mussolini ajándékait. Az olasz delegációt Konoje miniszterelnök is fogadta, s a látogatás viszonzásaként Rómába készült egy húszfős japán küldöttség, amelynek fontos célja volt az olasz-japán kapcsolatok szorosabbra fűzése. /2/
A szovjetek a korábbi külföldi várakozások ellenére nem indítottak háborút Japán ellen, a kínaiak megsegítésére küldött szovjet hadiszállítmányok, köztük repülőgépek és pilóták, azonban eljutottak Kínába.
Emiatt támadt is némi vita Tokió és Moszkva között, amint azt Mihálkovics János moszkvai követségi titkár április 6-án írt „Szigorúan bizalmas” minősítésű jelentése is mutatja.
Április 4-én Sigemicu fölkereste Litvinovot, és elpanaszolta, hogy a legutóbbi harcok folyamán a japánok lelőttek Kínában egy szovjet gyártmányú katonai repülőgépet. A lelőtt gép ejtőernyővel kiugrott pilótája is szovjet volt, amit elfogásakor nem is tagadott. Sigemicu kijelentette, hogy a történtek miatt a Szovjetuniót terheli a felelősség, mivel a szovjet pilóta nyilván parancsra vett részt a harcokban, ezért a szovjet kormány beavatkozott a japán-kínai viszályba.
Litvinov válaszában hivatkozott a tokiói szovjet nagykövet és Hirota külügyminiszter megbeszéléseire, egyben kijelentette, hogy a Szovjetunió fegyverszállításai megfelelnek a nemzetközi jognak, s Kínának és Japánnak más országok is szállítanak fegyvereket.

I-16 -os szovjet gyártmányú repülőgép Kínában.
I-16 -os szovjet gyártmányú repülőgép Kínában.

A szovjet kormány nem küldött csapatokat Kínába, s akik ezt hirdetik, a Japán és a Szovjetunió közötti jó kapcsolatok romlását kívánják elérni.
A külügyi népbiztos megjegyezte, hogy japán álláspont szerint nincs is háború japán és Kína között, egyben fölsorolt néhány olyan esetet, amelyekben a japánok eljárása sértette a szovjet érdekeket.
Ilyenek voltak szovjet posta repülőgépek és személyszállító hajók visszatartása Kínában, illetve, hogy Mandzsukuo nem fizeti a kelet-kínai vasút vételárának részleteit.
Hírek szerint a szovjet kormány javaslatot tett az ellentétek tárgyalások útján való rendezésére, a japán kormány azonban kitért ezek elől. Mihálkovics megjegyezte, hogy a Szovjetunió belső helyzete annyira bizonytalan, hogy külpolitikai problémáit csak tárgyalások útján képes rendezni. /3/
A Vörös Hadsereg azonban a tábornoki és a főtiszti karban végrehajtott tisztogatások ellenére rendelkezett annyi erővel, hogy hadianyaggal és repülőkkel támogathatta Kínát, számolva azzal a veszéllyel is, hogy szovjet pilóták japán fogságba kerülhetnek. Ahogy a Luftwaffe Spanyolországban, úgy a szovjet légierő Kínában készítette föl pilótáit egy háborúra.
Egyes hírek szerint a Kínában harcoló japán hadsereget is támogatták más nemzetiségű pilóták. Báró Abele Egon, milánói magyar főkonzul március 20-án jelentette, hogy két, nagyhatalmat képviselő kollégájától megtudta, miszerint a közeljövőben Felső-Olaszországból 50 repülőgépet és Spanyolországban kiképzett személyzetet küldenek Japánba. /4/
A japán hadsereg kezdeti gyors előretörését követően Kínában lelassultak a hadműveltek. Pelényi Washingtonban olyan információkhoz jutott, amelyek szerint a kínai csapatok helyi sikereket értek el azzal, hogy megismételték az oroszok 1812-es, Napóleon ellen jól bevált stratégiáját. Japán részéről a kínai háború további emberi és anyagi áldozatokat követelt, s egyre nőttek a szállítási és utánpótlási nehézségek is.
Pelényi információi szerint az amerikaiak elégedettek voltak az események alakulásával, s úgy látták, hogy Japán két rossz megoldás közül választhat. Hosszan tartó háborút visel Kína ellen, amelynek eredményeként meggyöngül, vagy kompromisszumos békét köt, ez esetben viszont számolni kell a japán hadsereg súlyos presztízsveszteségével./5/

Folytatjuk.

1. Hadtörténelmi Levéltár, HM Elnöki, 1938, június 2.
2. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Politikai Iratai, K 63 Róma, 1938. március 27.
3. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1938. április 6.
4. MOL, KÜM POL, K 63 Milánó, 1938. március 20.
5. MOL, KÜM POL, K 63 Washington, 1938. április 19.

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: