Ön most itt van:

Szenteste és karácsony ünnepe

A karácsony története, és ami megmaradt belőle

A magyar kultúrában az év legfontosabb ünnepe a karácsony. Ezer éves történettel rendelkezik, melynek gyökerét sajnos kezdjük elfelejteni. Érdemes áttekinteni, honnan is ered a karácsony és annak szokásai, miként köthető hozzá Jézus Krisztus és, hogyan kezdjük elfelejteni az ünnep keresztény mivoltát.

A karácsony latinul Nativitatis Domni, azaz az Úr születését jelenti. A karácsony és Jézus születésének idejéről is megoszlanak a vélemények, de a nyugati kereszténység december 25-én ünnepeli a karácsonyt és vele együtt Krisztus születését, mely elsősorban a téli napforduló időpontjára utal. Ezen a napon a legrövidebb az éjszaka, (december 21.) így ezt követően már csak hosszabb nappalok jönnek, vagyis szép lassan ismét a fény győzedelmeskedik. A fény szimbolikusan jelképezi Jézus megdicsőülését, a „világ világosságát”. De akkor miért nem 21-én van karácsony? A válasz a régi rómaiak pogány ünnepében, a Napisten Mithrász újjászületésében rejlik. Ezt a pogány hitrendszert kívánták a korabeli keresztények ellensúlyozni azzal, hogy december 25-ét jelölték meg karácsony napjának. Más népek, például a szlávok, viszont vízkeresztkor, január hatodikán ünneplik a Megváltó eljövetelét. Az első feljegyzések szerint már Kr.u. 336-ban megünnepelték a karácsonyt Rómában.

Ezt követték a néphagyományok, melyek némiképp eltérnek egymástól, de alapvetően mindegyik az ünneplésről, a vigadalomról és az ajándékozásról szólnak. Az emberek házaikat örökzöld növényekkel díszítették, ami a túlélést szimbolizálta és innen ered az a máig tartó szokás, hogy az ünnep alkalmával karácsonyfát állítunk a házunkban. Az ajándékozás szokását tovább magyarázhatja az a tény, hogy karácsony napjához közel esik Szent Miklós ünnepe, (Mikulás, december 6.) akit a gyerekek védőszentjének is tartanak. Az ő cselekedetei elsősorban arról szólnak, hogy szétosztogatta vagyonát a szegény gyerekek és családjaik között, tehát van „igazság alapja” a hagyománynak. Ezek a szokások szinte minden európai nemzetre érvényesek legyen az keresztény vagy pogány, melyek alól természetesen nem kivétel a magyar sem.

Magyarországon a szeretet ünnepén, Jézus Krisztus születését ünnepeljük családunk és rokonaink körében. December 25-ét a várakozás, vagyis az advent előzi meg, melyet az adventi koszorú gyertyagyújtásával szimbolizálunk. Az ajándékozás, a karácsonyfa állítás vagy az ünnepi ételek elkészítésének hagyományát a mai napig megőriztük. Sajnálatos, az előbb leírtak kezdenek sokkal inkább protokolláris jellegűvé válni. Az utóbbi években a szent ünnep kezdi elveszíteni keresztény jellegét és mindinkább a tőkét szolgálja. A vásárlási láz szétzilálja meghittségét, holott épp erről kellene, hogy szóljon. Meghittségről, szeretetről és családról.

„Nem vagyok karácsonyi hangulatban!” Hányszor halljuk ezt a mondatot karácsony idején. De mégis, miért nem? Nem hallgattunk elég karácsonyi zenét, vagy, mert már októberre karácsonyi díszítésben pompáztak a plázák és mire oda kerül a sor, hogy ünnepeljünk, addigra elillan a varázs? Az ok persze ez is lehet, de valójában a választ magunkban kell keresni.

A mai világban nehéz lassítani, különösen évvégén, de mégis ez lenne a megoldás. Lassítsunk, szenteljünk több figyelmet szeretteinknek, barátainknak és egymásnak. Nem csoda, hogy kezd megkopni a karácsony szelleme, hiszen az ember belül érzi, hogy ez nem az, amiről szólnia kellene. Nem az, amire gyerekkorunkból emlékezünk. A gyermek abban különbözik a felnőttől, hogy tud hinni a csodákban. Ő hiszi, hogy a Jóisten eljön és boldogságot hoz az ünnep idején. A csodavárás képessége az, amit felnőttként elveszítünk és ezzel együtt a karácsony szellemét is. Hányszor említi Jézus a Bibliában, hogy váljunk olyanokká, mint a gyermekek. Ez alatt azt kell érteni, hogy legyünk olyan nyitottak és befogadók, mint ők és akkor mi is megélhetjük azokat a csodákat, melyeket oly áhítottan várunk.

Ha visszatalálunk az ünnep valódi gyökereihez, a karácsony egyre szebb és boldogabb lesz. Ezt kívánjuk mindenkinek!

Japánban van karácsony? És ha igen, akkor az milyen?

A karácsony csak az utóbbi évtizedekben érkezett meg Japánba és mire elérte a felkelő nap országát, szinte minden lényegét el is vesztette. Mivel a karácsony keresztény ünnep, így nem meglepő, hogy Japánban semmilyen jellegű vallási töltettel nem rendelkezik, sőt még ünnepnek sem nevezhető. Nem ismerik a Jézusról szóló történeteket, de még csak a hagyományokat sem vették át. Azaz nem ajándékoznak, nem ünneplik a szenteket és nem törekednek arra sem, hogy egybegyűljenek a családdal. Csupán a külsőségek kerültek adaptációra, viszont azok igen magas fokon. De akkor lássuk milyen is az a karácsony, melyben nincs szerepe Jézusnak:

Kezdjük a külsőségekkel. Hazánkban és lényegében az egész világon megadják a módját a karácsonyi pompának. A japán extravagánsság azonban ezen is túltesz. Japánban a karácsony a felhőtlen boldogságról és a csillogásról szól. A felkelő nap országában már novemberben „elkezdődik” a karácsony. Egészen fantasztikus dekorációkkal és fényjátékokkal kápráztatják el az embereket. A plázák és a nagyvárosok utcái fényáradatban úsznak, miközben mindenhol a karácsonyi daloktól hangos az ország. Tokió utcáit sok millió „szentjánosbogár-izzó”, LD-lámpa világítja meg. A december eleji karácsonyi hangulatban egyre több Télapó és rénszarvas agancsos figura tűnik fel az utcákon.

Japánban is rengeteg ajándékot vesznek karácsony idején? Igen is meg nem is. Rengeteg terméket vásárolnak és ezáltal elképesztő összeget költenek ez idő alatt, de a tárgyakat nem ajándékba szánják. A japán karácsonyt úgy kell elképzelni a karácsonyt, mint a mostanság világot meghódító „fekete pénteket”. Az egész felhajtás nem más, mint a vásárlási láz felturbózása. Óriási árleszállítások mindenütt, dübörög a marketing gépezet, mely csupán karácsonyi köntösben kíván eladni minél több terméket.

Míg hazánkban, ha a karácsonyi menüre gondolunk, akkor feltehetőleg mindenkinek a halászlé, a bejgli vagy a pulyka jut eszébe. Japánban azonban a csirkéé a főszerep. Megesik, hogy hetekkel korábban le kell adni a rendelést a grill-csirkékre, hogy biztosan hozzájuthassanak. A bejgli alternatívája pedig a közkedvelt eperhabos torta, mely külalakban biztosan felülmúlja a mi kedvencünket.

A szeretet ünnepén Japánban is szerepet kap a szeretet csak kicsit másképp. Itt elsősorban szerelemről és nem szeretetről beszélünk. A japán emberek sokkal inkább a párkapcsolataikra értelmezik a szeretetet, mintsem a család vagy Jézus iránt érzett kölcsönös szeretetre. Egy babona kering, hogy akinek karácsonykor nincs párja az következő évben is szingli marad.

Nem véletlenül a szeretet ünnepe

Láthatjuk, hogy a karácsony szeretet nélkül semmi más, mint holmi kereskedelmi fogás. Ha már gazdag kultúrával és hagyományokkal rendelkezünk úgy érdemes azokat megtartani. Japán nagyszerű ország, amely talán a legkörültekintőbben őrzi kulturális értékeit. A karácsony náluk nem tartozik közéjük, tulajdonképpen csak a neve ugyanaz. Nálunk viszont sokkal mélyebb jelentése van a karácsonynak, ezért arra buzdítunk minden derék magyart és japánt, hogy ne feledje, a szeretet nélkül nem ünnep a karácsony.

Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kar%C3%A1csony
http://old.egriugyek.hu/blog/69-blogajanlo/2603-karacsony-es-a-teli-napfordulo.html
http://www.kulinarisvilag.hu/hun/cikkek/japan-karacsony-tortarecept

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: