Ön most itt van:

Szakuravirágzás idején

A szakuravirágzást főleg Japánnal és a japán kultúrával azonosítják, meghatározó esemény országszerte.

A legelterjedtebb nézet szerint a japáncseresznye, azaz a szakura (sakura) a Himalája-hegységből származik. A Japán Meteorológia Hivatal 1953 óta, minden évben részletesen tájékoztat arról, hogy az egyes prefektúrákban mikor várható a virágzás kezdete illetve mikor van a virágzás legszebb periódusa. A szezon kezdetét akkor jelentik, be hivatalosan, amikor a tokiói Jaszukuni-szentélyben szirmot bontanak a cseresznyefák. Ez a természeti jelenség az országban délről északra haladva egyre későbbi időpontokban következik be. A virágzás a szigetországban országszerte nagyon népszerű, egyúttal több ezer éves múltra visszanéző nemzeti ünnep.

A szakura egyszerre szimbolizálja a létet, és rövid virágzása miatt az elmúlást is. Családi címerekben motívumokként, kimonók díszítőelemeiként, hajdíszként alkalmazzák. A mai japán fiatalság ugyanolyan módon viseli ruházatán és annak kiegészítőin a cseresznyevirágot, mint őseik. A szakuravirágzással kapcsolatos hagyományok a császári udvarból indultak el, később a köznép körében is elterjedtek. A tavasz és a mezőgazdasági munkák kezdete, az élet körforgása és a természet újjászületése, mint metafora jelenik meg a virágzás alkalmával. Azt mondják, az igazán tökéletes élményt az utolsó pillanatban nyújtja a virágzás, amikor már millió szám hullnak a színes szirmok. Nem véletlen az se, hogy a költőket is megihlette ez a látvány. Az újjászületés mellett az elmúlás különböző formáit is érzékeltették vele mind békeidőben, mint háborúban.

A több hétig eltartó ünnepet japánul hanami nak nevezik, ami magyarul virágnézést, „virág figyelés-t jelent. A japánok ilyenkor felkeresik a sintó szentélyeket, ahol virág szertartásokat tartanak. Akik nem tartják a vallási szokásokat, azok is próbálnak minél több időt a szabadban tölteni. Virágzás figyelő partikat tartanak. Különféle rendezvények, zenei programok, népi játékok, szépségversenyek, fesztiválok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat is. Japánban igen sok fajtája virágzik a szakurának. A virágnézés nemcsak nappal, este is folyik. Ilyenkor hagyományos papírlámpásokkal vagy éppen modernebb világítástechnikával borítják fényözönbe a szabad tereket, hogy tovább fokozzák a látványt, a már szinte mágikus szépségű virágszirom tengert. Gyönyörködteti a szemeket a rózsaszín virágzás, annak ellenére is, hogy gyümölcsöt nem terem. Nem is jellemző, hogy a japánok cseresznyét ennének, a cseresznyefavirág, vagyis a sakura íz viszont szinte minden változatban kapható.

A  gyönyörű természeti jelenség megfigyelésére évek óta lehetőség van a budapesti ELTE Füvészkertjében. Itt a japán cseresznyefák alatt minden évben megrendezik a sakura ünnepet. Idén a Japánspecialista utazási iroda is csatlakozott a magyar hanamihoz”, amelyen a piknikezéshez a Füvészkerttel közösen számtalan, a japán kultúrát bemutató programot kínált, így bárki részt vehetett például a gasztronómiai workshopon vagy manga- és animefoglalkozásokon, illetve kipróbálhatta a kokeshi-baba készítést és a hagyományos japán íjászatot valamint kardvívást. A cél, az hogy közelebb hozzák a japán kultúrát a magyar közönséghez. A programok előtt egy nappal Orlóci László, a Füvészkert pedagógus-igazgatója mutatta be az Ázsia-kertet, melyben több olyan japán cseresznyefa is virágzik az ünnep alatt, melyből nagyon kevés van Magyarországon.

Szűkebb hazám, Zala megyei napilapjában, annak is “A nap lánya” rovatában jelent meg a következő kis bemutatkozó: “Gombás Daniella 21 éves, boldog, jó kedélyű lány. Célja, hogy egyszer majd eljusson Japánba és megismerhesse kultúráját. Hobbija a tánc és a dalolás.”

Gombás Daniella kép

Fotó: Zaol.hu

Zalaegerszeg tavaly, az 50000 lakos feletti kategóriában kiérdemelte a “Virágos Magyarországért” verseny fődíját.  A városban jelentős hányadban szerepeltetnek sakurafákat, így például a Széchenyi téren, Kossuth és Wlassics Gyula utcákon járva ‘Kiku-Shidare-Sakura’ fajtájú japán cseresznyefákkal is találkozik a járókelő. (Az alábbi 23 db egerszegi fényképet idén sikerült elkészítenem)

Széchenyi téren:

sakura Széchenyi téren 1sakura Széchenyi téren 2sakura Széchenyi téren 4sakura Széchenyi téren 6sakura Széchenyi téren 7sakura Széchenyi téren 8sakura Széchenyi téren 9sakura Széchenyi téren 10 közelisakura Széchenyi téren 11sakura Széchenyi téren 12sakura Széchenyi téren 13sakura Széchenyi téren 14sakura Széchenyi téren 15sakura Széchenyi téren 16

sakura virág közeli világos 3sakura virág közeli világos 2

Kossuth utcán:

sakura Kossuth utca

Wlassics Gyula utcában:

sakura Páterdombon 1sakura Páterdombon 2

sakura virág közeli sötét 1sakura virág közeli sötét 2sakura virág közeli világos 1

A Kárpát–medencei magyarság részét képező Kárpátalján is megcsodálhatjuk a szakurák virágzását, Munkács, Ungvár vagy Nagyszőlős utcáin. Munkácson az 1920-as években ültetett japáncseresznyék egy része is megtalálható.

Szakura virágzás Ungváron 1

Az egzotikus növény Kárpátalján Ungvár városában terjedt el a leginkább, közel 2000 szakura virágzik évről évre. Ez a csodálatos természeti jelenség turisták sokaságát vonzza ide, mivel Ungváron található Európa legnagyobb szakurafasora, mely az Ung folyó Pravoszláv és Kijevi parti útjain húzódik. A városban is hagyományossá vált szakurafesztivál, évről évre várja a kárpátaljaiakat és a külföldi vendégeket.

A helybéliek egy kis Hogyan került a japáncseresznye vidékünkre” című legendát is létrehoztak, ami így szól: „Egy alkalommal egy japán küldöttség I. Ferenc József osztrák császárnak szánt ajándékai között japáncseresznyefák is voltak. Mivel a delegáció útja Kárpátalján át vezetett, egy éjszakát Munkácson kellett tölteniük. Munkácson pillanatok alatt szárnyra kapott a szenzációs hír, hogy a japánok valamilyen nagyon értékes meggyfajtát visznek az osztrák császárnak. Így aztán nem túl meglepő, hogy az „élelmes” helyiek éjszaka elloptak néhány fácskát, melyeket később Ungváron el is adtak, mint különleges gyümölcsfákat. Azóta van Ungváron szakura, és gyönyörködteti az emberek szemét és lelkét, ám semmi esetre sem táplálja a testet, mivel a gyümölcsére hiába vártak az ungváriak.”

Annak ellenére, hogy a fenti korszakban tényleg jártak Magyarországon japán delegációk, a valóságban – és a helyiek szerint is – a sakurákat 1923-ban hozták be Ungvárra.

Szakura virágzás Ungváron 2

A virágzó fák az utóbbi években Nagyszőlősön is meghatározó jelképpé váltak.

Szakura virágzás Nagyszőlősön

A szakura április végén-május elején nyílik, maximum 2-3 hétig. Ekkor Ungvár teljes mértékben „Édenkertté” változik, mivel majdhogynem ezzel egy időben kezdenek el nyitni a magnóliák, a japán birsek, a floridai és a kínai almafák is.

Persze a legszebb sakurafák Japánban vannak.

Ahogy a „Kárpátalja ma” kárpátaljai magyar hírportál beszámol róla: 2009 – 2011 között sakura kisfákat ültettek Munkács és Ungvár több utcájában, az akkoriban természeti katasztrófa sújtotta Japánnal való szolidaritás kifejezéseként. Talán ennek is köze van ahhoz a gazdasági eseményhez, hogy japán támogatással kezdődött el tavaly az ungvári óvodák konyháinak felújítása. Ungvár 30 óvodájába több mint 5000 gyermek jár. Az óvodai konyhák felszereltségének javítása érdekében 2014-ben civil kezdeményezők az Ungvári Városi Tanács illetékes képviselőivel együtt a japán kormányhoz fordultak ez ügyben segítségért. A japánok azonnal reagáltak a megkeresésre, és szakembereket küldtek az előzetes felmérések elvégzésére. Ennek eredményeképpen idén, március 15-én az ukrajnai japán nagykövet, Shigeki Sumi közreműködésével az ungvári óvodák higiéniai körülményeinek javítását elősegítő támogatási szerződést írtak alá a felek ünnepélyes keretek között.

Japán ukrán tárgyalás kép

Az 1,4 millió hrivnya értékű támogatásból 26 óvoda konyhai felszerelését cserélhetik le, 1 – 1,5 hónapon belül 89 új konyhai eszközt vásárolnak, helyeznek használatba.  „Az ungvári óvodák higiéniai körülményeinek javítása” elnevezésű programot a Veszted Kárpáti Emberi Jogi Ügynökség és az Ungvári Városi Tanács oktatási osztálya koordinálja. A program a Kusanone Human Security Projects-ben valósul meg, melyben a nem kormányzati szervezetek és non-profit intézmények által benyújtott pályázatokat támogatják.

Egyébként 2002-től napjainkig Ukrajna területén a Kusanone programban 97 projekt valósult meg összesen 7,1 millió dollár értékben. (A kusanone szóról.) Ezek a támogatások az „Ukrajna fejlesztésére irányuló hivatalos japán támogatások” részei. 2014-től Japán 1,85 milliárd dollár pénzügyi segítséget nyújtott Ukrajna stabilizálására és a reformok ösztönzésére.

(szeretlekszekelyfold.hu, ujakropolisz.hu, wikipedia.org, kmmi.org.ua, globoport, www.karpatalja.ma, veol.hu/napszepe, zaol.hu, Zalai Hírlap nyomán)

 

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: