Sok munka, apró örömök 2/3

2017. május 11. csütörtök
Írta:

munka5

Tilos a “Nem szabad!”

A fentiekben egy japán férfi napi életét mutattuk be. A nők élete eléggé különbözik a férfiakétól. Újabban ugyan nagyon megnövekedett a dolgozó nők száma, de azért, amikor megszületik az első gyerek, a legtöbb anya abbahagyja a munkát és teljesen a családjának kezd élni. Meg is van ennek a foganatja. A japán gyerekek általában jól neveltek, barátságosak, vidámak. Gyermeket verni nem szokás és az anyák inkább jó szóval és mosollyal, mint szidással nevelik a jóra csemetéiket. Ha gyerekéhez szól az anya, mindig mosoly van az arcán és szava mindig vidám, meleg, bátorító. “Egy, kettő, egy, kettő” – számolják a lépcsőn felfelé lépegető, anyjuk kezébe kapaszkodó kicsik lépéseit. Ha valamit tiltani akarnak, nem azt szokták mondani, hogy “Nem szabad!”, hanem inkább nagy nyomatékkal azt, hogy “Veszélyes!” Így megérzi a gyerek, hogy a tilalom az iránta érzett aggódásból és szeretetből fakad.

 

sok-munka-6

A gyereknevelés az asszonyok feladata a családban

A legtöbb japán anya gyermekeinek él, talán túlságosan is, mert néha a szegény férj másodrangú személyiség lesz, akinek csak az a dolga, hogy rendben átadja havi fizetését.(Japánban a legtöbb családban a feleség vezeti a pénzügyeket és a férj egy kis zsebpénz ellenében leadja neki egész fizetését). Az is probléma néha, hogy a túlságosan csak gyerekeinek élő anya időmilliomos lesz, amikor a gyerekek  felnőnek, megházasodnak és kirepülnek a családi fészekből. Ilyenkor  megesik, hogy az anyák úgy érzik, elvesztették életcéljukat. De a többségükön segít a japanok nagy vitalitása. Vannak, akik énekkarnak lesznek  tagjai,mások ritmikus táncot tanulnak, a teaszertartásba mélyednek, a virágdíszítés művészetét ápolják vagy csoportosan kirándulnak. Még nagymama-korabeliek csoportjait is lehet látni a villamosmegállókban, amint nagy terefere közepette igyekeznek valami közös szórakozás felé.

 Egyetemi előkészítő – már az óvodától

Így élnek a felnőtt férfiak és nők Japánban. Hát a fiatalok? Az ő életüket betölti a kemény tanulás egészen addig, amíg be nem kerülnek az egyetemre (a lakosság jó része ugyanis egyetemi végzettségre pályázik). Az egyetemen szigorú felvételi viszgák vannak és sokszor csak a jelentkezők huszada jut be a jónevű intézményekbe. Így hát néha már az óvodától kezdve, de az elemi és középiskolai tanulmányok alatt feltétlenül, a gyerekek estefelé magán-intézetekbe járnak, hogy jobban felkészüljenek a felvételi vizsgákra.

 

sok-munka-7

Japán egyetemen

Mikor aztán szerencsésen átestek ezeken a vizsgákon és bejutottak az egyetemre, megkezdődik számukra a négy-hat éves aranyélet. Persze tanulni is kell, de az egyetemi diákok életében sokkal nagyobb szerepet játszik az a számtalan egylet, amelyekben diáktársaikkal együtt kedvteléseiknek élhetnek. A Sophia egyetemen, ahol tanítottam, több száz ilyen egylet működik. Van remek szimfonikus zenekar, vannak énekkórusok, gitározó csoport, többféle táncegyüttes, léteznek a legkülönbözőbb sportegyletek, kiránduló, hegymászó csoportokk, színtársulatok és még sok minden más. Itt alakulnak ki a diákbarátságok, diákszerelmek.

Működő társadalom

Hát ilyen a japánok mindennapi élete. A japán dolgos, fiatalos energiával megáldott, közösséget és barátságot kedvelő, sok mindenben örömét lelő nép. Kedvelik a munkát is, meg a szórakozást is. Vannak persze árnyoldalak is ebben a társadalomban. A túlhajszolt munka által okozott betegségek és hirtelen halálesetek újabban növekedőben vannak; a fiatalok között elharapództak az erkölcstelen mulatóhelyi szórakozások és a gyilkos verekedést kedvelő motorbiciklis gengszter-csoportok; változatlanul sok az öngyilkosság, egész fiatal gyerekek között is; az AIDS-fertőzések száma emelkedőben van; politikusok pénzügyi botrányai  csökkentik a lakosság bizalmát vezetőikkel szemben. De azért egészében véve a japán jól működő társadalomnak mondható. Jó a közbiztonság, teljes a szabadság, függetlenek a bíróságok, működik a demokrácia.

Egy magyar barátom, aki néhány éve ellátogatott Japánba, a következő szavakkal fejezte ki kéthetes ittartózkodása alatt szerzett benyomásait: “Tudod, Péter, ezek a japánok nyerték meg a második világháborút!” Azt hiszem, igaza van.

Nemeshegyi Péter S.J.

 


Bannerek










Hírlevél

Betöltés...Betöltés...