Ön most itt van:

Pergel Antal: A távol-keleti helyzet az 1930-as évek elején

1930-ban egyes japán politikusok számoltak egy japán- szovjet- német szövetséggel. Nem egészen egy év elteltével azonban gyökeresen megváltoztak a nemzetközi politikai viszonyok. A Mandzsúriában állomásozó japán Kvantung hadsereg meglepetésszerűen elfoglalta Mandzsúriát. A terület Kínához tartozott, és Japánon kívül korábban igyekezett megszerezni Oroszország és Franciaország is. 1932 szeptemberében a nyersanyagokban gazdag terület japán ellenőrzés alá került, amelynek eredményeként várható volt, hogy a Kínában szintén érdekelt Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között erősödnek a gazdasági és politikai kapcsolatok.
A szovjet-japán viszony alakulását nagy figyelemmel kísérte a magyar külügyminisztérium. Az 1930-ra prognosztizált szovjet-francia háború nem robbant ki, Mandzsúria megszállását követően azonban egyre feszültebbé váltak a szovjet-japán kapcsolatok. Egy szovjet-japán háború mozgásba hozhatta volna az európai szovjetellenes erőket, amelyek új dimenziót adhattak volna Magyarország revíziós politikájának. Nem véletlen, hogy a magyar diplomácia igyekezett minél több információt szerezni a szovjet-japán kapcsolatokról.
1932. február 18-án Jungert-Arnóthy Mihály helsinki magyar követ szovjet kollégájával, Ivan M. Majszkijjal folytatott megbeszéléseket. A helsinki szovjet követ kijelentette, hogy a Szovjetunió nem kíván a japán-kínai konfliktusba beavatkozni. Majszkij szerint a mandzsúriai probléma még az első világháború előtti időkre nyúlik vissza, s most Japán érdekeinek megfelelően oldódik meg. Hozzá tette, hogy a japán terjeszkedés nem sérthet szovjet érdekeket, mert ebben az esetben azonnali háborúra lehet számítani Japán és a Szovjetunió között.
Majszkij megjegyezte, hogy a szovjet hadsereg képes kétfontos háborút is vívni, amely minden bizonnyal Lengyelországnak és Romániának szóló figyelmeztetés volt. /1/
Ma már nehéz lenne megítélni, hogy 1932-ben a szovjet hadsereg mennyire lett volna képes a Távol-Keleten és Európában egy időben harcolni. Joszif V. Sztálin politikája nehéz helyzetbe hozta a Szovjetuniót, s bár Mandzsúria szovjet érdekeltség is volt, az 1930-as évek elején a szovjet katonai és politikai vezetés nem kockáztatott egy Japán elleni háborút.
A háború ekkor Japánnak sem volt érdeke, mivel várható volt, hogy egy szovjet-japán konfliktus esetén az USA a Szovjetunió mellé áll.
Szovjet szempontból fontosabb volt a távol-keleti problémák megoldása. Majszkij 1932 márciusában elmondta a helsinki magyar követség tanácsosának, hogy a szovjet kormány jelentős csapaterősítéseket küld Európából a Távol-Keletre, az ottani szovjet csapatok megerősítésére./2/
Japán ebben az időben súlyos belpolitikai problémákkal küzdött, többek között ezért sem kívánt háborúba keveredni a Szovjetunióval. A japán hadsereg elsősorban Mandzsúria megvédésére koncentrált, egy Szovjetunió elleni háborúhoz nem volt a térségben elegendő japán katonai erő sem.
Az esetleges szovjet-japán háború leginkább Finnországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát foglalkoztatta. A Baltikum országai attól tartottak, hogy a sztálini szovjet vezetés a belpolitikai problémákról egy ellenük indítandó háborúval kívánná elterelni a figyelmet. Egy szovjet-japán háború nyilván lekötötte volna a szovjet hadsereget, így csökkent volna a Baltikumra nehezedő szovjet nyomás. A magyar diplomácia- a fentebb említett okok miatt – szintén egyre nagyobb figyelmet szentelt a távol-keleti eseményeknek. 1932. május 20-án Jungerth az alábbi számjel táviratot küldte Helsinkiből Budapestre:
„ Tokiói merénylet* óta bolsevikok alarmírozott helyzetben tartják Oroszországot, bár háborút minden áron el akarják kerülni, még japán katonai párt által provokált határincidensek esetén is. Jól fölszerelt orosz távol-keleti hadsereg 200 000-nél nagyobb. Japánokat jelen pillanatban 80 000-re becsülik. Moszkva jelenleg még mindig bízik, hogy békepárt felülkerekedik Tokióban.” /3/

A helsinki magyar követségről 1932. július 14-én küldött jelentésből azonban az derül ki, hogy május-júniusban a szovjet-japán viszony erősen romlott. Tokió és Moszkva között éles sajtóvita bontakozott ki, amelyben nem kímélték egymást. Majszkij Helsinkiben kijelentette Jungerthnek, hogy ha Japán háborút indítana, a Szovjetunió kész a válaszra. A helsinki magyar követ más forrásból nyert információi szerint a Szovjetunióban gőz erővel dolgoztak a hadiüzemek, Vlagyivosztokot pedig amerikai mérnökök segítségével erősítették.
Jungerth azt is megtudta, hogy Mandzsúriában a japánok hat hadosztályt az Amur folyó felé csoportosítottak át, és hatalmas hadianyag raktárakat építenek.
„Az Amur mentén két harcra kész hadsereg farkasszemet néz” írta az 1932. júliusi helyzetről a helsinki magyar követ. /4/
A háború azonban nem robbant ki Japán és a Szovjetunió között. A japán diplomácia attól tartott, hogy egy Szovjetunió elleni háború szovjet-amerikai szövetséget eredményez, amelyet a japán politikusok igyekeztek elkerülni. A külpolitikai helyzet egyre inkább Sztálinnak és a Szovjetuniónak kedvezett, mivel Tokió és Washington is igyekezett Moszkva jóindulatát megnyerni. Egyre több amerikai politikus fordult meg a szovjet fővárosban, amely óvatossá tette a japán diplomáciát. A magyar diplomaták egyre több hírt kaptak az erősödő szovjet-amerikai gazdasági és katonai kapcsolatokról. Fölmerült annak lehetősége is, hogy az USA fölveszi a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval, amely annak nemzetközi presztízsét erősen emelte volna. Sztálin fölismerte a megváltozott nemzetközi helyzetből adódó lehetőségeket. Taktikai okokból hol Japánnal, hol az USA-val kívánt szorosabb kapcsolatokat kiépíteni, alapvető fontosságúaknak azonban az amerikaiakhoz fűződő kapcsolatokat tekintette.

1. Magyar Országos Levéltár Külügyminisztérium Politikai Iratai, K 63 Helsinki, 1932. február 18.
2. MOL KÜM POL K63 Helsinki, 1932. március 18.
*Utalás az 1932-ben Japánban végbement államcsíny kísérletre, amelynek során a miniszterelnököt is megölték
3. MOL KÜM POL K63 Helsinki, 1932. május 20.
4. MOL KÜM-POL K63 Helsinki, 1932. július 14.

Pergel Antal
Inter Japán Magazin

Ajánlott bejegyzések