Novák Valentin: A nagy tó egén fénylik hegyem

2013. november 16. szombat
Írta:

A nagy tó egén fénylik hegyem,
elsüllyedek benne.
Az elme pengeéle szikráz,
lelkem már elmenne,
Hiábatavam!

Itt vagy Sehol: minden ugyanaz;
tél-tavasz megroskaszt.
Szűzhártya csak a tónak színe –
bárki rajt’ kutat fakaszt,
s várja hús örvénye!

Csak nekem acélsík e tükör.
Partján lóbáz’ az őr.
Kivetem messze mérges horgom,
mint jégen csúszó tőr
kúszok, s csikorgom

érted, drága lék, magadba nyelj,
csúcsodra fölemelj!
Mint sikló tekergek hártyádon.
Odafagy arcom, kezem,
míg mélyed kívánom.

Görcsös árnyam ráragad hasadra,
ó, iszaplelkű tó!
Mint császár keble a hű ebnek,
hideg öled nekem
legjobb altató.


Bannerek










Hírlevél

Betöltés...Betöltés...