Mit várhat Japán Észak-Koreától?

Mit várhat Japán Észak-Koreától?

Kim Dzsong Un, Észak -Korea fiatal, de heves vérmérsékletű vezetője már elkezdte Japán ostorozását.

Észak-Korea és Japán viszonya legjobb esetben is hűvösnek nevezhető, amióta kiderült, hogy a szélsőséges katonaállam tengeralattjárókkal időnként japán fiatalokat rabolt el kémkiképzéshez.

A koreaiak II. Világháborútól keltezhető japán-gyűlölete szinte hagyományos. Észak-Korea istenített elnöke, Kim Ir Szen politikájának, az országot összetartó erőnek fontos alapja volt Japán folyamatos ostorozása. Halálával fia, Kim Dzsong Il fiatalos energiával folytatta a japán elleni fellépést. Míg apja idejében Tokióra irányzott rakétákkal riogatták az erősebb szomszédot, ő már valódi atombombával fenyegette keleti szomszédját. Váratlan halálával legkisebbik fia, a 28 éves (de valójában állítólag csak 24-26 éves) Kin Dzsong Un kezébe került a hatalom. A heves vérmérsékletű teokrata már apja temetésén hangot adott Japán iránti nemtetszésének. Élesen kritizálta a japán politikai vezetést, amely apja halálára nem küldött részvéttáviratot.

Kim Dzsong Un a legfiatalabb államfő aki atombomba indítógombja felett rendelkezik.

Doma-Mikó István
Inter Japán Magazin
Kapcsolódó cikkek:
http://interjapanmagazin.com/el-e-meg-az-eszak-koreai-hirszerzes-altal-elrabolt-japan-lany/

 Él-e még az észak-koreai hirszerzés által elrabolt japán lány?

A 70-es és 80-as években az észak-korai hírszerzés tengeralattjárói legalább 17 japán fiatalt raboltak el, akiket azután a Japánba bevetendő ügynökök kiképzésére kényszerítettek. A rablás tényét Észak-Korea vezetése hevesen tagadta, majd később alku alapján az elrabolt személyeket több ezer tonna rizs váltságdíjért cserébe visszaadta. Már csak Jokota Megumi ügyében folyik ködösítés. Miért?

A 70-es és 80-as években az észak-koreai hírszerzés tengeralattjárói éjszaka titokban kikötöttek Japán partjainál, és elraboltak legalább 17 személyt. A japán rendőrség sok évig a fiatalok szökésére, vagy tengerbe fúlására gyanakodott, és csak Kim Hyon Hui észak-koreai kémnő elfogásakor derült fény arra, hogy ezek a személyek az észak-koreai hírszerzés kiképzőbázisán az ügynököknek japán nyelvet tanítanak. Kim Hyon Hui elfogásakor Hacsija Majumi névre szóló japán útlevéllel rendelkezett, és perfekt beszélt japánul. Kihallgatásakor elmondta, hogy őt egy elfogott japán nő tanította a nyelvre, még a nő japán nevére is emlékezett. Ezen a nyomon indult el a szigetország kémelhárítása, és rövid úton kiderítette, hogy az elrabolt fiatalok, akik azóta felnőttek, és többüknek házastársa és gyerekei vannak, a zárt diktatúra országában élnek.

Észak-Korea vezetése hevesen tiltakozott a vádak ellen, mígnem az egész országot sújtó éhínség alkalmával váratlanul alkut ajánlott a japán kormánynak. Ez szerint minden elrabolt személyért több ezer tonna rizst kért cserébe. A japán kormány “visszavásárolta” polgárait. Akadt, akiket újdonsült férjükkel és gyermekeikkel együtt. A diktatúra csak Jokota Megumi esetében zárkózik el minden valós információtól, pedig a 13 éves korában elrabolt, most 47 éves nő a jelek szerint életben van.

Egyre idősödő szülei immár 34 éve folytatják reménytelen harcukat. Nyomásukra Koizumi miniszterelnök személyesen is Észak-Koreába utazott csúcstalálkozóra, amelynek célját a helyi hírközlő szervek egyértelműen meghamisították (egybehangzóan azt tették közzé, hogy a japán miniszterelnök Japán második világháborús bűneiért bocsánatkérésre érkezett). A japán hivatalos szervek megkeresésükre eddig több, egymásnak ellent mondó választ kaptak. 1994-ben megkapták például az “öngyilkos” Jokota halotti bizonyítványát és hamvait. Az irat azonban olyan ügyetlen hamisítványnak bizonyult, hogy fellelhetőek voltak benne a név átjavításának nyomai. A hamvakról pedig vizsgálat során kiderült, hogy azok egy férfi csontjainak elszenesedett maradványai. Vajon miért titkolják elrablói Jokota Megumi létezését? A kérdésre több japán feltételezés született. Az egyik szerint lehet, hogy a többi japán nőhöz hasonlóan helyi férjet választott, és gyermekei születtek. Lehetséges, hogy a férje a kémközpont prominens vezetője, vagy maga Jokota került túl magasra ahhoz, hogy visszaengedjék. Másik verzió szerint nem kizárt, hogy Jokota jelenleg is Japánban működő ügynök, jószántából, vagy megzsarolva, ha távollétében a gyermekeit túszként tartják. Japán hiába ígért egyre több “adományt” érte, az észak-koreai kémközpontnak nyomós oka lehet arra, hogy semmiképpen ne fogadja el.  

A szülők elkeseredett harcának újabb lendületet adott, hogy a Weekly Chosun dél-koreai magazin cikke szerint a lányuk 2005-ben még élt. Egy észak-koreai disszidens elmondotta, hogy lányukat    Pyongyang városban látta élve, sőt a neve szerepelt a város lakóinak névsorában. A tévedést kizárja, hogy nemcsak a lány, de szüleinek adatai is egyeznek. A tényekhez annyit fűzött hozzá, hogy Megumi titkos információk birtokában van, ezért soha nem hagyhatja el az országot.  

Doma-Mikó István
Inter Japán Magazin

 


Ajánlott bejegyzések