Tokió külvárosában néptelenek az utcák. Egy hete az úttesteken még egymást érték a járművek, ma pedig alig látni egy-egy autót mutatóban. A gyalogosok száma hasonlóan megcsappant. Néhány sietős járókelő szemmel láthatóan áru-vadászaton jár. Élelmiszert és gyógyszert keresve bekukkantanak a boltokba. A polcok majdnem üresek.
A síri csöndben időnként felhangzó fűrészgép és kopácsolás zaja egzotikus sikátorba csalogat. A kétemeletes japán faház vázán négy 30 év körüli munkaruhás férfi serénykedik.
– Most is dolgoznak?
– Hát, persze. El kell tartani a családjainkat.
– Nem félnek a sugárzástól?
– Ah – legyint egyikük – egyelőre még nem veszélyes mértékű. Majd a főnök szól, ha abba kell hagynunk a munkát.
– Hogyan készül egy hagyományos japán faház?
– Amint látja, az álló oszlopokat szintenként összekapcsoljuk vízszintes gerendákkal. Az oszlopokra erősítjük a panelfalakat, a gerendák pedig a padlózatot tartják szintenként.
– Földrengéskor sok ilyen faház összedől.
– Mert azokat nem mi építettük – nevetgél – Azok még a régi szabvány szerint készültek. Mi több függőleges oszlopot állítanunk, és közéjük X-formában rögzítőket erősítünk. Így az oszlopok nem tudnak az építményből kibukni.
– Az épület váza már elkészült. Mi a következő munkafázis?
– A függőleges gerendákra kívül burkolatlapokat, belül falapokat vagy furnér-gipsz paneleket erősítünk. A két fal közötti légrésben futnak a közmű vezetékek, a villany, gáz, víz és a telefon. A légrés egyben a helyiségek hőszigetelését is biztosítja. A bedeszkázott tetőre erősítjük a palákat vagy a színes porcelánlapokat. Végül tapétázunk, parkettázunk, és felrakjuk a szerelvényeket. A következő három hétben el kell készülnünk.
– A japán épületek nagyon inognak földrengéskor. Nem tudnák stabilabbra ácsolni?
– Az épületek vázát szándékosan készítjük labilisra, hogy földrengéskor az illesztések és csapolások engedjék a mozgást. A fix kötések elpattannának vagy összeroppannának. Például az európai téglaházak darabokra hullanának a mi földrengéseinkben.
– Mekkora rengést bír ki egy ilyen hagyományos épület?
– Véleményem szerint, amelyik az új szabvány szerint készül, mint ez itt, kibírja egy 8-as erősségűt is.
– A japán és a nemzetközi meteorológiai intézetek a mai napra 7-8-as nagyságú földrengést jeleznek. Megeshet, hogy összedől, amit eddig építettek.
– Akkor újraépítjük. Ez a japán sors. – mosolyog keskeny bajusza alatt.
– Vannak hozzátartozói a földrengés központjában?
– Nekem nincsenek, de Takayoshinak – int kollégája felé – Natori városban gyerekestül odavesztek a testvérei.
Az utca végén is felfedezek egy beállványozott házat. A magasban két festő szorgoskodik nagy ecsetekkel.
– Jó napot. Most is dolgoznak?
– A földrengés napján kezdtük az állványozást. Majdnem le is pottyantunk a magasból, annyira rázkódott.
– A régi festés kifakult. Azért festik újra a falakat?
– A faházakat kívülről nagyméretű burkolólapokkal borítjuk. Ezek lehetnek fémből, műanyagból, vagy kerámiából. Ez például amint látja, téglamintás. Kívülről téglafalnak látszik, még fugái is vannak, de valójában csak 2 cm vastag préselt és festett lap. A burkolat néhány év alatt elveszíti a vízzáró képességét az anyagába beszivárog az esővíz, és repedezni kezd. Ennek megelőzésére 5-10 évenként újrafestjük a homlokzatokat.
– Meddig fognak dolgozni?
– Még két nap, és elkészülünk.
– A főnök kötelezi önöket, hogy sugárzáskor is dolgozzanak?
– Én vagyok a főnök. A tulaj megbízott bennünk, és nem szeretnénk elveszíteni a munkát. Festésből élünk.
– A tulaj tudja, hogy most is dolgoznak?
– Ő délre menekült, akarom mondani: nyaralni ment a rokonaihoz. Ha lebontottuk az állványt, szépen feltakarítunk, küldjük neki a számlát és ő a bankba átutalja a munkadíjunkat.
– Előfordulhat, hogy nem fizet?
– Az kizárt dolog. Kölcsönösen megbízunk egymásban.
Hazafelé menet csöng a mobilom. Meglepetésemre a kreditkártyám hivatala hív.
– Doma-Mikó szan, egy kis baj van.
– Tudom, – mondom bennfentesen – nem is kicsi.
– Most készítjük az új Visa-kártyáját. A probléma az, hogy az ön neve gondolatjellel és szóközzel 16 betű, a kártyánkra pedig maximum 15 betűt domboríthatunk. Mit tegyünk?
– A vezetéknevemet gondolatjel nélkül írják egybe – hozom meg a felelősségteljes döntést. Ez legyen most a legnagyobb bajunk – ha megéljük.
Bár kisebb erővel, de a beígért földrengés este megérkezett. A nap utolsó óráiban Tokióhoz közel több alkalommal a Richter-skála szerinti 5-6 közötti erősséggel rengett a föld. Reggel a
sikátorból hiányoztak az új épületről az ácsok. Már éppen arra gondoltam, hogy a sugárzástól tartva behúzódtak az otthonaikba, amikor a szomszéd utcában felhangzott a jól ismert kopácsolás. Ott is egy új ház építésén szorgoskodtak. Sőt, láthatóan akár öt hónapra is el vannak látva munkával, mert további három ház betonozott alapja ásított mellettük.
A fukushimai erőmű veszélyességi fokozatát ma 4-esről 5-ösre változtatták. Csernobil annak idején a legmagasabbat, a 7-es besorolást kapta. A japánok mégis úgy tesznek mintha mi sem történt volna. Mintha abban hinnének, hogy a baj más otthont keres, ha itt nem vesznek róla tudomást.
Doma-Mikó István
Tokyo
Inter Japán Magazin
Kapcsolódó cikkek:
http://interjapanmagazin.com/proba-5/
http://interjapanmagazin.com/minta-bejegyzes-7/
