Ön most itt van:

Újra migráció indul el Mianmarból

Tovább súlyosbodik a mianmari válsághelyzet, mely jelentős migráns áradatot okozva, súlyosan megterheli a térség szomszédos országainak befogadóképességét csak azért, mert a mianmari kormányzat nem képes megoldani a saját maga által generált problémákat. Idén is menekülthullám kezd kibontakozni Mianmarból, miután az ország észak-nyugati tartományában fellángoltak az etnikai ellentétek a buddhista többség és a muszlim vallású rohingya kisebbség között. A mianmari állami média szerint eddig 86 ember halt meg, az ENSZ pedig úgy tudja: mintegy 27 ezer, többnyire hontalan, muszlim rohingya menekült a határon át Bangladesbe, Mianmar Arakán államából.

mianmar-terkep-foto-restlessbeings-org

Fotó: restlessbeings.org

2015 júniusában a tokiói kabinet 3,5 millió dollárt ajánlott fel a válság sújtotta területen élő rohingya menekültek megsegítésére illetve a nemzetközi segélyszervezeteknek, mindenekelőtt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának. Az összeget élelemre, menekülttáborok felállítására fordították, de a menekültek tengeri útvonalainak elemzésére is. Főként Mianmarban (a régi Burmában), illetve Bangladesben élő rohingya kisebbségből tavaly legalább 25 ezren indultak útnak az ENSZ becslései szerint. A menekültek elsősorban Malajzia, Indonézia és Thaiföld partjai felé indulnak, ott kértek bebocsáttatást. Japán pénzsegélyével a magyarhoz hasonló„a helyszínre küldjük a segítséget, nem pedig onnan idehozzuk a problémákat” elv szerinti menekültpolitikájával megpróbálja elejét venni annak, hogy náluk is bevándorláshullámmal kelljen számolni.

A helyzet azonban nem oldódott meg a térségben. Ennek az oka pedig a mianmari kormányzat, amely még idén október elején küldött katonákat a térségbe, miután helyi, muszlim lázadók rátámadtak a határőrökre Banglades közelében. A gyanú szerint a kormányzati katonák a civileket sem kímélték és a rohingya falvak tucatjait rombolták le.

muzulmanok-ellenimegmozdulas-says-com-image-via-nickmsft-flickr

muzulmánok elleni megmozdulás, Fotó: says.com image via nickmsft/flickr

Mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetének ellenőreit nem engedik be a kisebbség lakta mianmari államba, illetve mindennap kapnak jelentéseket a rohingya kisebbség ellen elkövetett gyilkosságokról és nemi erőszakról, az ENSZ vizsgálatot sürget. A mianmari kormányzat viszont akadályozza a független vizsgálatokat. – közölte pénteken az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága.

Mianmari muszlim menekültek várnak sorsukra Banglades legdélebbi tartományában. 2 nap leforgása alatt több százan keltek át a két ország határát képező Naf folyón, abban reménykedve, hogy nekik is jut hely a Kutupalang menekülttáborban. Többségük és gyermek, aki a mianmari katonák kegyetlenkedései miatt hagyták el falujukat. „A katonák megölték a férjemet és felgyújtották a házunkat. Senki nem jött, hogy segítsen.” panaszkodott az egyik asszony. A menekülők a Mianmar északnyugati tartományában, Rakhaj-ban élő muszlim rohingya kisebbség tagjai. Mivel a régióban külföldi megfigyelők vagy újságírók csak elvétve léphetnek be, a nemzetközi jogvédő szervezetek műholdas felvételek alapján próbálják felmérni az elmúlt hetek pusztításait.

Adrian Edwards, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője azt tudatta: mintegy ezer menekült érkezett az elmúlt hetekben Bangladesbe, köztük sokkolt nők és gyerekek, akik azt mondták: családtagjaikat a szemük előtt gyilkolták meg, s olyanok is, akik falvak felégetéséről számoltak be. Az UNHCR közölte: nem tudja ellenőrizni az állítások igazságtartalmát, de borzasztóan aggódik. A szervezet arra kérte a mianmari vezetést, hogy vizsgálják ki a történteket, Bangladest pedig arra, hogy biztosítsanak menedéket a menekülteknek. A menekülők beszámolója szerint a lázadók ellen fellépő biztonsági erők több mint 1000 lakóházat romboltak le a rohingya településeken. Nőket erőszakoltak meg, és két nap alatt több tucatnyi fegyvertelen embert öltek meg.

A tartományi hatóságok tagadják a vádakat. „Természetesen fellépünk mindenki ellen, aki visszaélést követ el. Nem hagyjuk, hogy ilyesmi történjen. Mindenről közleményben számolunk be, hiszen nálunk teljes az átláthatóság.” Nyilatkozta a Rakhaj tartományi rendőrfőnök.

A csaknem 90%-ban buddhisták lakta Mianmarban, annak is Arakán államában, becslések szerint 1,3 millió muszlim vallású rohingya él. Pontos adatok nincsenek. Ugyanis egy 1982-es törvény, megfosztotta őket az állampolgárságuktól, így sokuknak semmiféle hivatalos papírja nincsen. Hontalanként nem jár nekik a szociális ellátás és nem léphetik át a határt. Ők ugyan őshonos népcsoportnak vallják magukat, a hivatalos álláspont szerint viszont illegális, bengáli bevándorlók, akik a brit uralom alatt olcsó munkaerőként települtek be Rakhaj-ba. Az állandó üldöztetés alatt a rohingyák a szomszédos Bangladesbe illetve Indonéziába, Malajziába és Pakisztánban keresnek menedéket, ám sehol sem kellenek. A tavalyi nagy menekülthullám idején például ezrével rekedtek a tengeren hánykolódó, lélekvesztőkben mivel hosszú heteken át egyik ország sem engedte partra szállni őket. A mostani válság az etnikai ellentéteket is felizzította. Rakhaj tartományban a helyi biztonsági erők már civileket toboroznak. A több száz fiatal, alig 16 hetes kiképzés után a tartományi határőrség irányítása alá kerül. A képzésre bárki jelentkezhet, egyetlen kizáró ok az, ha az illető rohingya. Sokan ezért attól tartanak, hogy az önkéntes osztagok felállítása csak olaj lesz a tűzre. „Gyengén kiképzett emberek kezébe fegyvert adni egy súlyos etnikai feszültség kellős közepén nagyon rossz ötlet. Inkább azon kellene dolgozni, hogy a közösségek között kialakuljon a kölcsönös bizalom. Ha viszont az egyik érintett felet felfegyverzik, az katasztrófához vezet.”- véli a Nemzetközi Jogász Bizottság helyi igazgatója. Nemzetközi nyomásra, a mianmari kormány nemrég engedélyezte néhány külföldi diplomatának, hogy ellátogasson Rakhaj tartományba, de a felégetett falvakba nem mehettek be. Az ENSZ alapos vizsgálatra szólította fel a döntéshozókat.

A dél-kelet ázsiai országban, évtizedeses katonai irányítás után, 2010-ben indult el a demokratikus átalakulás. A tavaly őszi, első szabad választások óta, a sokáig politikai okok miatt börtönben ült,  Nobel békedíjas, ellenzéki politikus, Aung Szan Szú Kji irányítja a kormányt.

aung-szan-szu-kji-foto-rohingyablogger-com

Aung Szan Szú Kji, Fotó rohingyablogger.com

Gyakorlatilag azonban a kormány munkájával jelentős problémák vannak. Vajon Aung Szan Szú irányít mindent? Nem valószínű. A várakozások ellenére a rohingyák helyzete mit sem javult az elmúlt 1 évben. Zeid Raad al-Husszein emberi jogi főbiztos közleményében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Nobel-békedíjjal kitüntetett Aung Szan Szú Kji vezette kormány „szűk látókörű, kontraproduktív, sőt érzéketlen” módon áll a válsághoz. Husszein megállapította: azzal, hogy a kormány sorozatosan kitalációnak titulálja az emberi jogok súlyos megsértéséről érkező jelentéseket, s közben nem engedi be a független megfigyelőket Arakán leginkább érintett területeire, Mianmar semmibe veszi nemzetközi jogi kötelezettségeit. „Ha a kormánynak nincs rejtegetnivalója, miért nem akarnak odaengedni minket? A sorozatos kitiltások után csak a legrosszabbra tudunk gondolni.” – fogalmazott az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Husszein a nyáron kijelentette: lehet, hogy Mianmarban emberiesség elleni bűnöket követnek el, s elszabadulhat az erőszak, ha a kormányzat nem foglalkozik a rohingya kisebbség sérelmeivel. Az elmúlt hónapokban pont ez történt. Tartunk attól, hogy még inkább elfajulnak a dolgok. Ez ideális táptalaj az erőszakos szélsőségesek számára – tette hozzá most Ravina Samszadani, az emberi jogi főbiztos szóvivője.

Továbbra is tízezrek élnek hontalanként az indonéziai, thaiföldi és malajziai menekülttáborokban. A befogadó országok türelme fogytán. Pár hónappal ezelőtt a mianmari kormány közölte, visszafogadnak mindenkit, aki bizonyítani tudja, hogy mianmari állampolgár. A rohingyáktól a mianmari kormányzat megtagadta az állampolgárságot, s gyakorlatilag illegális bevándorlónak tekintik őket saját hazájukban.

A rohingya kisebbséget ért támadások nekünk igen távolinak tűnnek, nehéz is elképzelnünk az ottani körülményeket. 2008-ban Sylvester Stallone rendezésében megjelent Rambó 4 című film ugyan a szokásos hollywoodi filmfordulatoktól nem mentes, de elég jól ábrázolja naturalisztikus eszközeivel a most már több mint 60 éve kisebb-nagyobb intenzitással zajló burmai polgárháborús állapotokat. Most éppen nincs ennyire súlyos helyzet, de holnap már megint visszatérhet a polgárháború réme. Akit érdekel, hogyan nyomták, nyomják el a helyi kisebbséget, az tekintse meg a következő: filmrészletet.

(Forrás: MTI, rohingyablogger.hu, hetek.hu, wikipédia.hu, 444.hu, nepzsava.hu, mno.hu)

 

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: