Ön most itt van:

Mély megbánással beszélt az ország világháborús szerepéről a japán császár

Mély megbánással szólt Japán második világháborús szerepéről Naruhito császár, aki a háború befejezésének és japán kapitulációnak 74. évfordulóján először szólalt meg az ügyben a nyilvánosság előtt.

Az 59 éves Naruhito az első japán császár, aki már a világháború után született. Rövid beszéde szorosan tükrözte a májusban trónjáról lemondott apja, Akihito háborúval összefüggő álláspontját.

Kijelentette, „az ország múltján és az azzal kapcsolatos mély megbánáson gondolkodva” reméli, hogy soha nem ismétlődnek meg a háborús borzalmak, tragédiák. A császár, bár elkerülte, hogy közvetlenül bocsánatot kérjen országa háborús szerepéért, gondosan megírt nyilatkozatában „sajnálattal szólt” a háborús évekről.

Az uralkodóval ellentétben Abe Sindzó kormányfő nem kért bocsánatot, és nem is említette a II. világháborúban Ázsiában és másutt elkövetett japán kegyetlenségeket. Ehelyett hosszasan sorolta azokat a károkat, amelyeket Japán és lakossága elszenvedett Hirosimában és Nagaszakiban az Egyesült Államok atomtámadása, a fővárost, Tokiót ért heves bombázás és Okinava ostroma következtében.

Az AP amerikai hírügynökség jelentésében kiemelte, hogy a császár szavainak egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, miközben figyelemre méltó, hogy a miniszterelnök hivatalba lépése, 2012 decembere óta felhagyott Japán háborús gyűlölködésének említésével, inkább azon fáradozik, hogy tisztára mossa az országot múltjának e zavarba ejtő fejezetével kapcsolatban.

                                                             Naruhito császár beszéde trónrakerülésekor

Beszédében Abe nem tért ki a Dél-Koreával keletkezett kereskedelmi vitára sem, valamint azzal összefüggésben Japán 1910-1945 közötti gyarmatosító szerepére Dél-Koreában.

A szomszédos országok viszonya azt követően vált feszültté, hogy a dél-koreai legfelsőbb bíróság tavaly arra kötelezett több japán vállalatot: fizessen kárpótlást a Koreai-félsziget 1910-től 1945-ig tartó japán megszállása alatt kényszermunkára kötelezett dél-koreaiaknak. Tokió azzal érvelt, hogy a jóvátételek kérdését lezárták a kétoldalú kapcsolatokat rendező 1965-ös szerződésben.

Abe Sindzó ugyan a kapituláció évfordulóján nem kereste fel a 2,5 millió japán háborús halott, köztük 14 háborús főbűnös „lelkét” őrző Jaszukuni-szentélyt, de adományt küldött a japánul békés országot jelentő, vitatott szerepű imahelynek.

Bírálói szerint a szentély Japán ázsiai háborús hódításának, Kína és Korea lerohanásának és megszállásának szimbóluma. A helyet felkereső japán politikusok ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy az ott az országért életüket áldozó emberek előtt tisztelegnek, ahogy teszik azt számos más, szintén gyarmattartói múlttal rendelkező országban is.

Habár a japán kormány elismeri az állam háborús bűneit, és több alkalommal bocsánatot kért a környező országoknak okozott szenvedésekért, Kína és Dél-Korea nem tartja elégségesnek és őszintének a szigetország megbánását, és hevesen tiltakozik a szentélybe tett látogatások miatt.

Bírálói szerint a szentély Japán ázsiai háborús hódításának, Kína és Korea lerohanásának és megszállásának szimbóluma. A helyet felkereső japán politikusok ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy az ott az országért életüket áldozó emberek előtt tisztelegnek, ahogy teszik azt számos más, szintén gyarmattartói múlttal rendelkező országban is.

Habár a japán kormány elismeri az állam háborús bűneit, és több alkalommal bocsánatot kért a környező országoknak okozott szenvedésekért, Kína és Dél-Korea nem tartja elégségesnek és őszintének a szigetország megbánását, és hevesen tiltakozik a szentélybe tett látogatások miatt.

041Mun Dzse In dél-koreai elnök csütörtökön, országának a japán megszállás alóli felszabadulására emlékező beszédében együttműködésre szólította fel Japánt, hogy megoldják kereskedelmi vitájukat. Hangoztatta: ha Tokió kész a párbeszédre és az együttműködésre, akkor ők is hajlandók arra, hogy a tisztességes kereskedelem és kooperáció megteremtésén munkálkodjanak Kelet-Ázsiában.

Az államfő bírálta Tokiót azért, mert eltávolította Dél-Koreát a különleges kereskedelmi státusú partnerek listájáról, és kiemelte, hogy ilyen lépésekkel nem kellene kárt okozni a két ország közötti, amúgy jó viszonyban.

 

/MTI nyomán/

Inter Japán Magazin

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: