Ön most itt van:

Mangalica export Japánba és gazdasági környezete

A mangalica ősi, magyar fajta haszonállat. Régóta élőhelye a Kárpát-Medence. A mangalica a bánsági sumádia és a szalontai, bakonyi sertések keresztezéséből itt Magyarországon jött létre. A Hortobágyon még a XX. század elején „szalontai-mangalicának” nevezik. A ma már nem létező szalontai disznó volt az igazi, “ősi magyar disznó”, melynek természete a vaddisznóéhoz volt hasonlatos. A mangalica fajta már könnyen kezelhető, jámborabb természetű jószág.

MANGALICA kép

Az első feljegyzések 1791-ből származnak róla. A XIX. századra európai piacokon is tért hódított, a környező országokban egyszerűen csak „magyar disznónak” nevezett mangalica. 1890-es években rendelték el a Hortobágyon történő a fajtamegőrzést. Egy nyájban cask egységes küllemű és 500-nál nem több jószág legelhetett. A második világháborút 50-60-as egyed-létszámmal vészelte át az ohati – 1943-ban kísérleti gazdaságnak minősített – központ. Ez adta utóbb az országos hírnévre szert tevő Ohati Mangalica Törzstenyészet alapját. 2004 óta magyar nemzeti kincsként van számon tartva ez a hús. Eredetileg több fajtája volt: szőke, fekete, vörös vadas, és fecskehasú. A szaporodásra hajlamosabb, gömbölyű testalkatú mangalica mellett kitenyésztették a nagy fülű, szálasabb testalkatú, zsinóros szőrű „surkóckimangalicát is. A tenyésztése során megpróbált távoli keresztezések nem jártak sikerrel. Ezen ősi, vagy ősi származású állatok genetikai állománya jóval stabilabb, mint ahogy azt a tenyésztők gondolták. A mangalicának tehát ilyen szempontból sincsen párja.

Az idézet a Karahun Örökségvédelmi Alapítvány honlapján található Az ősmagyarok háziállatai című írásból, idézet: De milyen is az igazi mangalica? A választ megadja nekünk Botos Imre kondás, aki 40 éven keresztül őrizte őket. – „Az igazi mangalica kismalac korában csíkos (!). Felnőtt korában pedig gyűrűs, kétszer göndör szőrű. Lehet szőke, vagy fekete. A mangalica mindig gömbölyű, 250-300 kg-ig meghízik. Zíros, vastag a szalonnája. Ha meghízott, hüvelykes tenyérnyi vastag a szalonnája. Erős a szervezete, csontozata. Tenyésztésre a 12 csecsűt választottuk ki. A 10 csecsűt csak akkor, ha jóállású, szőrének színezete szép volt. A mejj- és vesecsecsen nevelkedettekből lett a legéletrevalóbb malac, süldő, vagy anyakoca, kandisznó. A novemberi malac a jó, mert az akkor fogant, amikor az anya jó erőnlétben volt.”

Ma már csak “szőke” színben tenyésztik. Ízletes húsa és főként jó minőségű vastag, jól eltartható, erőt adó, szalonnája van. A szabadtűzi főzés eredeti módszere nem történhet jóféle szalonna, azaz „zsírzó” nélkül. Zsírjában az összes sertés közül legalacsonyabb a koleszterin-tartalom. Ha ridegtartásban tartják, akkor a sok mozgás miatt alacsonyabb a test-zsír százaléka. Régen az eredeti makkoltató ridegtartás erdőben zajlott. A kinti természethez és a ridegtartáshoz alkalmazkodott állat egyre inkább újra terjedőben van. Itthon, háztáji gazdálkodás keretein belül gyakran a magyarság iránt elkötelezett, többnyire megszállott emberek tenyésztik.

A helyi hagyományok része a mangalica disznó. Lakóhelyemen, Zalaegerszegen évente külön Pálinka és Mangalica Majálist tartanak.

A japán fogyasztók egyik kedvenc fogása a fortyogó húsos alaplébe mártogatott, hajszálvékonyra szelt mangalicahús, mely a szigetországban is speciális finomságnak számít. Japán gasztronómiai versenyeken megtörtént, hogy a shabu-shabu – asztalnál főzőedényben készült étel – kategóriában a híres, hagyományos, japán wagyu marha, mellé a magyar mangalica is feltornászta magát, ami idővel belekerült a szusikba, a gőzgombócokba, és később a drágább rámenezőkben (tésztalevesezőkben) bővítette az étlap választékot.

2016 márciusában magyar részről a Nemzeti Befektetési Ügynökség Tokióban a Japán Külügyminisztériummal, a Japán Külkereskedelmi Szervezettel (JETRO), a Japán-Magyar Üzleti Tanáccsal és a tengerentúli befektetésekért felelős intézettel (JOI) tárgyalt közös gazdasági kérdésekről. A megbeszéléseket követően Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter vezette magyar delegáció részt vett a nagykövetség által szervezett Magyar-Japán Sertéshúsipari Üzletember Találkozó és Élelmiszeripari Szemináriumon, valamint további megbeszéléseket folytatott japán gazdasági szereplők képviselőivel, melyek magyar agráripari termékeket forgalmaznak. Ugyanakkor a Külgazdasági és Külügyminisztérium háttér-intézményeként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. szervezett közösségi megjelenést a magyar élelmiszergyártók és borászatok számára a Foodex Japan magyar nemzeti standján.

A második világháború utáni gyors gazdasági fellendülést – amit “a japán csoda” jelzővel szoktak illetni – követően már mindenki számára elérhető lett a már művészi szintre felhozott konyhai élvezet. Innentől számítják Japánban a marha-, sertés- és baromfifogyasztás új korszakát. A tradicionálisan halat fogyasztó japánok megkedvelték a négylábú húshaszonállatokat és így a világ legnagyobb húsimportőrévé váltak. A szigetország a világ legnagyobb nettó élelmiszer-importőre, ami a minőségi termékeket gyártó magyar vállalatoknak komoly piacot jelenthet. A teljes japán sertésimportból a mangalica jelenleg kisebb arányt képvisel. A Tokióban élő magyar szakértők szerint a mangalica bevezetése óta komolyan számolnak Magyarországgal, mint minőségi élelmiszert előállítani képes országgal, és elkezdtek komoly partnerként kezelni minket.

Magyarországon a hústermelő állattartó gazdák telephelyeitől kezdve a feldolgozáson át a boltban történő vásárlásig, vagy az éttermek asztalára jutó végtermékig KMS (Kiváló Minőségű Sertéshús) tanúsító Védjegy jegyeit viseli magán a sertéshús. Ezen védjegyet csak hazai származású sertés illetve GMO-mentes (GMO = Genetically Modified Organisms = Genetikailag módosított élőlény) takarmányon tartott, hazai nevelésben, tartásban részesített haszonállat viselheti. Magyarországon tiltott GMO takarmányt és élelmiszert előállítani, kereskedelmi forgalomba hozni.  Magyarországnak a jövőben óriási érdeke és óriási lehetősége az, hogy GMO-mentes élelmiszereket állítson elő. Aktuális, nemzetközi vonatkozása is van a dolognak.

Az USA és az EU között jelenleg folyamatban van egy idén év végéig lezárni szándékozó tárgyalás sorozat, amely célja nem más, mint a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) nevű szabadkereskedelmi szerződés megköttetése. A Greenpace által kiszivárogtatott információk szerint az USA azt szeretné, hogy GMO élelmiszer-, takarmány- stb. termékeit az EU kereskedelmén belül szabadon áramoltassa, illetve az EU területén GMO élelmiszereket állíthassanak elő. Igen nagy a titkolózás az ügy körül. Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára egyik nyilatkozatában elmondta, hogy: „Csakis előzetes regisztráció alapján, titokvédelmi megállapodást aláírva be lehet menni (az iratszobába). Le kell tenni a bejáratnál a mobiltelefont. Biztonsági őr van, csak egy darab papírt meg egy tollat lehet bevinni, de az is meg van tiltva, hogy szóról szóra ott mondatokat kijegyzeteljen valaki, tehát méltatlan az egész. Én azt mondom, hogy most a Greenpace tulajdonképpen segített nekünk abban, hogy egy csomagot nyilvánosságra hozott.” Az államtitkár elmondta továbbá azt is, hogy minden adatot nyilvánosságra kellene hozni a közvélemény számára is, és akkor a közvéleménnyel, a civil szervezetekkel és a szakmai tudományos szervezetekkel át kellene tekinteni ezt a teljes folyamatot, a teljes szerződés tervezetet, illetve „Az európai 28-ak nevében is mondhatom ezt, hogy nem fogunk egy olyan megállapodáshoz csatlakozni és ezt aláírni, amely számunkra nem előnyös. Arról nem is beszélve, hogy ezek vegyes megállapodások és így a nemzeti parlamenteknek kell ebben a ratifikációs folyamatban döntést hozniuk” „Csak úgy lehet ezeket a szerződéseket megkötni, ha mind a két fél előnyöket élvez ebből” „Ha nincs előny akkor nincs szerződés, a nemzeti parlamentek nem fogják jóváhagyni, ha lesz is egyáltalán ilyen megállapodás, amelyben egyáltalán nem vagyok biztos.” Magyar agrárszakemberek már többször felhívták a figyelmet arra, hogy a GMO tömegtermékek alacsonyabb minősége nem tud az európai, nem GMO termékek magasabb minőségével versenyezni. Viszont ha a növénytermesztési technológiákban megjelenik az USA által szorgalmazott GMO, akkor a virágpor, táblák közti átterjedésekkel, és a közvetlen GMO technológiákkal lerontják az európai élelmiszer előállítást. Ha azonos minőségűek lesznek a két fél élelmiszer előállító fél termékei, akkor csak a mennyiség fogja a következő lépésben eldönteni a piaci konkurenciák közötti versenyt. És ezzel már Amerika meg is nyeri a piaci versenyt, mert az amerikai mennyiséggel nem tudnak versenyezni az EU mezőgazdálkodók. Félő, hogy tönkre fognak menni. A tudósítások szerint, mind az amerikai kontinensen, mind Európában erősödő ellenállást tanúsítanak a tervezett szabadkereskedelmi megállapodással szemben. Úgy néz ki, hogy Magyarországnak ismét lesz mit tenni “gazdasági szabadságharcában”.

Már megköttetett az Egyesült Államok, Japán és 10 további kelet-ázsiai és dél-amerikai ország úgynevezett csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodása (TPP), melynek hasonlósága vagy különbözősége a jövőbeni, tervezett TTIP szabadkereskedelmi egyezményhez képest egyenlőre még nyitott marad.

Jelenleg a magyar mangalica sertéshús előállítás is GMO mentes technológia. Ennek is köszönhető, hogy hazánkban, Európában, a Távol-Keleten, így Japánban is igen–igen versenyképes a minőségi sertés- és mangalica hús. Nagyon jó beltartalmi értékkel rendelkező, jó minőségű húsról van szó. A japán fogyasztókra és a feldolgozókra, főleg az éttermekre nagyon magas elvárások jellemzőek, csak kiváló minőséggel dolgoznak. Az, hogy a magyar exportpiac tavalyi 65%-os mennyiségi növekedése megtörténhetett, úgy volt lehetséges, hogy ezen elvárásoknak képes volt megfelelni.

A Japánba irányuló Magyar sertéshús export történetében mérföldkő a Pick Szeged Távol–Keleten elért piaci térhódítása. 2008-tól Tokióban irodát működtetnek, élelmiszeripari vásárokon tartott termékbemutatóik alkalmával nagy posztereken és kitömött mangalica formájában szerepeltetik a magyarok ritkaságát. A spanyol, olasz és francia cégek magasszintü élelmiszer termékeivel sikeresen felvéve a versenyt. Először Michelin-csillagos éttermekben kezdték. A japán piacon való térnyerés után Koreát, Hongkongot és Szingapúrt is célba vették. Folyamatosan meg kell felelni a japán vevők változó igényeinek. A termékfejlesztésekre, receptváltoztatásokra és új élelmiszer termékek piacra dobására mindig képesnek kell lenni. A nagyon igényes japán fogyasztók érdeklődését felkeltette a mangalica, külsőre is szépnek tartják a göndörszőrű malacot. Érdeklődnek a fajta származásáról, tartásmódjáról, tenyésztés-történetének legfontosabb állomásairól, húsának elkészítési módjairól. Nemcsak az éttermi menüsorba, hanem a japán szórakoztató tévéműsorokba és híradásokba, sőt a japán nyelvbe is beépült a mangalica. Megtanulták leírni a katakana jeleivel. A magyarhoz egészen hasonló kiejtéssel ki is tudják mondani, de ez nem is olyan nehéz, mert a manga” szó japánban ismeretes, jelentése: “hóbortos kép”, és világszerte ismert a híres manga képregény stílus.

Egy ötlet: Ha még esetleg a manga képregény rajzolóknak vagy a piárosoknak még nem jutott eszébe, akkor a japán manga stílusú képregényekben is lehetne szerepeltetni egy képzeletbeli, Manga nevű klánból származó Lica elnevezésű, állatfigura-főhőst. A magyar népmesék egyik figurája amúgy is a kismalac. Valahányszor Japánban bemutatnak magyar népmeséket tetszéssel, esetenként díjazással fogadják. A Japán Kulturális és Oktatási Alapítvány egykori vezetője Kewashii Takeya metropol.hu-nak tett nyilatkozata szerint a japán és a magyar népmesék között hasonlóságok is vannak, idézet: „Viszont annyiban rokonok vagyunk, hogy míg a magyarok az altáji kultúrkincs nyugati szélét képviselik, japán a keleti széle. A gondolkodásmódjuk beilleszthető ebbe a sztyeppei lovas nomád vonulatba. Fellelhetünk a mieinkhez hasonló meséket is, eredeti régi típusú népmeséket.”

(Wikipédia, origo.hu, MTI, karahun.hu, programturizmus.hu, metropol.hu, harmonet.hu )

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: