Magyarország japán szemmel

Magyarország japán szemmel

Manapság Magyarországon olyan ironikus véleményeket lehet hallani, hogy bár a kommunizmussal szemben ellenszenvet táplálnak az emberek, mégis úgy érzik, hogy a Kádár-korszakban (a kommunizmus éveiben) a mainál magasabb volt az életszínvonal.
Az ország külföldi adósságállománya 20,7 milliárd dollár, az infláció mértéke 17 százalék. Ebben a súlyos gazdasági helyzetben egyre ismétlődnek a széles körű áremelések. Ezek az intézkedések elsősorban a villany- és gázdíjakat, az egészségügyi ellátás költségeit, valamint az élelmiszerárakat érintik.
A lakosság 10 százaléka alkotja a társadalom legszegényebb rétegét, további 40 százalék épp csak a létminimumot képes tartani. Az emberek 70 százalékának két-három kereső foglalkozása is van. Statisztikai felmérések szerint ezek a munkavállalók a vasárnapot is beleértve, napi 14 órát dolgoznak, mégis kevés a remény életkörülményeik javítására.
Yomiuri Shimbun,
1990. április 10.

Magyarország jelenleg a nyersanyag-ellátás biztosításának tekintetében is veszélyes körtáncot jár. A 6,5 millió tonna kőolajon felül a szükséges 12 milliárd köbméter földgáznak is több mint a felét a Szovjetuniótól várja. A Szovjetunió azonban jelenleg elsősorban saját országainak fejlesztését tartva szem előtt, habozik teljesíteni a magyarországi szállításokat. Magyarország számára a nyersanyagot Észak-Afrika, illetve az Északi-tenger felől lehetne biztosítani, vezetékek kiépítésével. Ilyen okból a gyakorlati problémák egyre tornyosulnak.
Yomiuri Shinbun,
1990. április 12.

A magyar embereket ma nemcsak a nemzetiségi problémák foglalkoztatják, érdeklődést tanúsítanak a Nyugat iránt is. A Debrecenben tartott japán szimpózium előadó termében nem akart vége szakadni az olyan kérdéseknek és megjegyzéseknek, mint például: “Örülnénk, ha a Nyugat nagyobb hangsúlyt fektetne Kelet-Európa gazdasági támogatására!”, vagy “Vajon a japánok milyen módszerrel dolgoznak? “, “A túl sok munka miatt nem nagy-e az idegbetegek száma?”.
Mainichi Shimbun,
1990. április 13.

A Magyar Nemzeti Bank tokiói hivatalának vezetője, Rajna József, japán részről történő gazdasági támogatások elérésére törekszik. A következőket mondta: “Úgy gondolom, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére a kormány a nép támogatását élvezi. Eddig a két fő problémát a veszteséges vállalatok támogatása és a lakáshitelekre adott kedvezményes kamatok jelentették, de 1990-be lépve megnőtt az export, januártól májusig 300 millió dolláros nyereség képződött, így jók a kilátások a költségvetési hiány felszámolására.
Az emberek természetesen a nyugati életszínvonalra való felemelkedést áhítják, de ennek érdekében bizonyos mértékű áldozathozatal is szükséges. Amikor Kaifu, volt japán miniszterelnök Magyarországon járt, ígéretet tett rá, hogy a magyarországi export növelését támogatni fogja.
Ezzel egyidejűleg lehetővé vált Magyarországon a 100 százalékos külföldi tőkebefektetés, és a nyereség szabadon történő átutalása. Mindez valószínűleg módot nyújt arra, hogy a japán bankok és befektetők is érdeklődni kezdjenek a magyar piac iránt.
A Magyar Suzuki Rt. autógyár termékeitől is jelentős nyereséget remélnek.
Asahi Shimbun,
1990. július 19.

Kelet-Európa legnagyobb autóbuszgyártó vállalata, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár ellen csődeljárást indított a budapesti illetékes bíróság. Magyarország az 1970-től felvett nagy összegű nyugati kölcsönöket főleg beruházásokra fordította. A magyar termékek azonban silány minőségük miatt nem tudtak betörni a világpiacra, csak a KGST országokban voltak eladhatók. A bűvös körből ilyen módon nemigen lehetett kivezető utat találni. Ezen felül Kuwait Irak általi megszállása miatt magasba szöktek az olajárak, és különféle gazdasági szankciók is életbe léptek. Meghiúsult többek között az Iraknak küldendő 350 darab autóbusz 10 millió dollárt érő eladási terve, ráadásul az Irakkal és Kuwaittal kötött 55 millió dolláros exportszerződést is felbontották. A vállalat igazgatóhelyettese, Lepsényi István derűlátón nyilatkozott, hogy 1991-től újra megindul a külkereskedelem. Ezzel szemben a dolgozók bérének késedelmes kifizetése sorozatossá vált, az adósságok rendezésének egyedüli módja a vállalat eladása maradt.
Mainichi Shimbun,
1990. október 4.

Magyarországon, a jugoszláv határ közelében fekvő iparvárosban, Kiskunhalason üzemel egy amerikai vállalkozás, a Lewis Cooper farmerruhagyára. A gyártási és eladási tervek számítógépes kidolgozásának eredményeként az össztermelés 800 ezerről 1,2 millió darabra növekedett. Ennek a gyárnak a közelében van a magyar állami kezelésű Texcoop kötőipari és pamutnyomó leányvállalat, amely a nyugati vállalkozással folytatott versenyből vesztesen került ki. A gondokat fokozza, hogy a szomszédos farmerruhagyár kétszáz dolgozót dupla fizetésért átcsábított az amerikai gyártmányú varrógépei üzemeltetésére. Az üzem megmentésének érdekében nyugati vállalkozással szeretnének együttműködni, de erre e pillanatban nincs reális lehetőség.
Mainichi Shimbun,
1990. december 14.

Magyarország észak-nyugati részén 1990 végén meghalt egy országgyűlési képviselő. Utódja máig sincs. A szóban forgó vidék a Budapesttől nyugatra eső Kisbér és Oroszlány környéke. Ez idáig öt alkalommal tartottak képviselőválasztást – sikertelenül -, mivel a szavazati arány nem érte el a 11 százalékot.
Asahi Shimbun,
1991. január 11.

A magyar kormánypárt, a Magyar Demokrata Fórum (elnöke Antall József) delegációjának Japánban tett látogatásakor a párt alelnöke, Horváth Balázs elmondta, hogy Magyarország semmilyen katonai blokkhoz nem csatlakozik.
Asahi Shimbun,
1991. április 27.

Kelet-Európában Magyarország fővárosában, Budapesten nyílt meg az első értéktőzsde. Tapasztalatlanok ugyan még, de már folynak az üzletkötések. A tőzsde állapota a japán halpiacéhoz hasonlít.
Asahi Shimbun,
1991. április 29.

A magyar olajkereskedelem illetékesei szerint a kormány ezen a héten döntött az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt megszüntetéséről. Úgy látszik, a külföldi vállalkozásokba való befektetés a cél.
Asahi Shimbun,
1991. február 2.

A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint tárgyalások folynak az Európai Gazdasági Közösségbe való magyar belépésről. Magyarországnak az a célja, hogy 1994-re megszűnjön az EGK-ből történő import 4 százalékára eső 100 millió dolláros korlátozás, a későbbiekben pedig az ország a közösség teljes jogú tagjává válhasson.
Asahi Shimbun,
1991. március 6.

Tizenhatodikán a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok utolsó osztaga is hazatért. A végső munkálatok elvégzése miatt néhányan még itt maradtak, de úgy tervezik, hogy 19-ére már mindannyian otthon lesznek.
Asahi Shimbun,
1991. június 18

A Magyar Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese, Kovács úr úgy nyilatkozott, hogy szeretnék, ha a magyar forint 1993-tól konvertibilissé válna, a későbbiek során pedig bejutna a külföldi valutapiacra.
Asahi Shimbun,
1991. június 27.

A Kódansha (a Tokyo Bunkyoku főirodájában lévő kiadó) 1989-es felmérései által került napvilágra, hogy a magyarországi, csehszlovák és lengyel múzeumokban értékes japán ukiyoekat őriznek. Ezek az ukiyoek (fanyomatok) nem fakultak ki, igen jó állapotban vannak, és sok, Japánban teljesen ismeretlen alkotás is van köztük. A felmérést vezető Kobasi Takasi, aki a Gakushuin Daigaku nevű egyetemen a művészettörténet professzora, maga is meglepődött azon, hogy a felmérés ilyen nagy jelentőségű művészettörténeti felfedezést eredményezett.
Asahi Shimbun,
1991. november 16.


Ajánlott bejegyzések