Ön most itt van:

Lavrov: a Kuril-szigetek feletti orosz szuverenitás nem lehet vita tárgya


     Nem lehet vita tárgya Oroszországnak a Kuril-szigetek déli vonulata feletti szuverenitása – szögezte le újságírók előtt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután japán hivatali partnerével, Kono Taróval hétfőn Moszkvában megtartotta a két ország között kötendő békeszerződésről folytatott tárgyalások első fordulóját.     

“Felhívtuk japán barátaink figyelmét arra, hogy a szigetek feletti szuverenitás nem vita tárgya. Ez az Oroszországi Föderáció területe” – mondta, és egyúttal “elfogadhatatlannak” nevezte, hogy a japán alkotmány “északi területek” néven tesz említést a Tokió által vitatott hovatartozású szigetekről.
    Az orosz diplomácia vezetője a Konóval lezajlott eszmecsere nyomán egyedül tartott sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy nehéz lesz haladásra számítani, ha Tokió nem ismeri el a második világháború végeredményét, amelyet az 1951-es, Japán és 47 másik ország által aláírt San Franciscó-i különbéke és az 1956-os szovjet-japán közös nyilatkozat mellett az ENSZ Alapokmányának 107. cikke is rögzít, a szövetségesek által megfogalmazott formában.
    Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban japán tárgyalófele részéről nem hangzott el ellenvetés.
    “Nem titkolom, jelentős nézetkülönbségeink vannak. Álláspontjaink eredetileg szöges ellentétben álltak egymással, erről nem egyszer szóltunk már, de vezetőinknek az a politikai akarata, hogy teljes egészében normalizáljuk Oroszország és Japán viszonyát, arra sarkall bennünket, hogy aktivizáljuk ezt a párbeszédet” – mondta.
    Hozzáfűzte, hogy Oroszország kész az elmozdulásra a problémák megoldásának irányában, az 1956-os közös nyilatkozat alapján.
    Közölte, hogy a felek “ambiciózus” új projekteket dolgoznak ki a Kuril-szigeteken való közös gazdasági tevékenység fellendítésére. Felvetette a kétoldalú vízummentesség lehetőségét, amelyet szerinte Szahalin és Hokkaidó lakosainak esetében lehetne bevezetni.
    Felháborodásának adott hangot ugyanakkor amiatt, hogy Abe Sindzó japán miniszterelnök külpolitikai tanácsadója (Kavai Kacujuki liberális demokrata parlamenti képviselő) üdvözlendőnek nevezte az Egyesült Államok támogatását az orosz-japán békeszerződés ügyében, valamint azt állította, hogy a megállapodás megerősíti majd a Kína feltartóztatását célzó blokkot. Közölte: Kono biztosította arról, hogy Japán ebben a kérdésben a saját érdekeiből, nem pedig más országok kívánságaiból fog kiindulni.
    A Kreml sajtószolgálata hétfőn közölte, hogy Abe január 22-én munkalátogatásra érkezik Moszkvába. A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatandó tárgyalásain a szűkszavú bejelentés szerint a kétoldalú politikai, gazdasági, kereskedelmi és humanitárius kapcsolatok fejlesztéséről, a békeszerződéssel kapcsolatos kérdésekről, valamint nemzetközi és regionális ügyekről lesz szó.
    Putyin és Abe november 14-én Szingapúrban állapodott meg arról, hogy a két fél aktivizálni fogja a békemegállapodás megkötéséről szóló tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását.
    A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-vonulat négy déli szigetének (Kunasir, Iturup, Sikotan és Habomai) hovatartozása ügyében fennálló területi vita. Az 1956-os közös nyilatkozatban Moszkva ígéretet tett két sziget visszaadására, ha több feltételét teljesítik, köztük azt, hogy Tokió nem lép katonai szövetségre. Az orosz álláspont szerint – amelynek Lavrov hétfőn ismételten hangot adott – az 1960-ban megkötött japán-amerikai biztonsági egyezmény ennek akadályát jelenti.
    A szigeteket a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját “északi területeinek” tartja őket.
    Abe 2013 áprilisában tízéves szünetet szakított meg azzal, hogy japán miniszterelnökként Moszkvába látogatott, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin többször is értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket “eladni” vagy “elcserélni”.
    Lavrov és Kono hétfői tárgyalása után a japán fél kérésre nem tartottak közös sajtóértekezletet. A japán diplomaták azt közölték, hogy majd külön tájékoztatják az újságírókat.
MTI
  

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: