You are here

Szeptember 23: (秋分の日): Őszi nap-éj egyenlőség

Ezen a napon lépi át a Nap az Egyenlítőt az északi féltekéről a délire. Ma a Nap pontosan keleten kel és pontosan nyugaton nyugszik, és az éjszaka meg a nappal hossza egyenlő. Ugyanúgy, mint tavasszal, ekkor is egy hétnapos periódus része az ünnep. Ekkor is, mint a tavaszi napéj egyenlőségnél, a japánok az őseinkre és a holtakra emlékeznek, elzarándokolnak őseik sírjához, megtisztítjuk…

Olvass tovább!

Bonc és vadász (Tréfás mese)

Járja, búvja bonc az erdőt, tanít, oktat járó-kelő Buddha-hívőt, jámbor szóra, emberségre, irgal­mazó, szívjavító szeretetre. Fa odvában szűk lakása, szószólásban jámbor lelke megnyugvása. Hegyek útján, esthomályos mély erdőben, jár a vadász vadra lesben; kedveteltig vadászgat el, vadra nyíllal nyilazgat el. Napkeltétől napnyugtáig, néhanapján virradtáig. Ballag a bonc hegyek, völgyek akadékán, sziklaszálak szakadékán, ki barlangból, be bar­lang­ba, völgykatlanból szűk szorosba. S…

Olvass tovább!

Szeptember harmadik hétfője (idén szept. 20): Öregek napja (敬老の日, Keiro no hi)

    1966 óta nemzeti ünnep. Az idős emberek iránti tiszteletet ünnepe. A japánok általában piros ruhába öltöznek a 60. születésnapjukon, mert a kínai naptár szerint 60 év egy ciklus, és a 60. év után ismét kisgyermek lesz az ember. Japánul a kisgyermeket úgy mondják, hogy “aka-chan”, azaz “piroska”. Ilyenkor az időseknek ünnepségeket szerveznek, ahol iskolás gyerekek énekelnek és táncolnak.

Olvass tovább!

Jamagáta ajándéka (Tréfás mese)

Irígy ember Jamagáta, más ezüstjét, bárki kincsét réznek látta. Kuporgatta, félrerakta pénzecs­kéjét, széltől óvta, nagyritkán ha kinyitotta erszénykéjét. Újév napja, háládatok nagy hónapja derengőben, télvíz idő engedőben. Zivataros orkán helyett lenge szellők lengedeztek. Újesztendő, langyos idő kiragyogtán, oltártüzek bálványszerte kigyulladtán, virág nyílik szíven, lelken, rügyet fakaszt embereken. Földi lakók szemén, száján, meg nem szűnő mosolygásán, derű színes áradatja, szeretetnek szíves…

Olvass tovább!

A sógun árnyéka 1989 (Magyarul beszélő japán film) 📺

    Imeicu Maszaki Kjómoto, a harmadik Tokugawa-sógun gyűlöli legidősebb fiát, Takecsijót. Szeretete csakis legkisebb gyermeke, Tokumacu felé irányul. Egy nap megparancsolja Takecsijónak, hogy vegyen részt Edóban egy beavatási szertartáson. Takecsijo távol él. A Skura-klán feje, Hotta Maszatosi felügyelete alatt nevelkedett. Hotta sejti, hogy valami nincs rendben, ám a sógun parancsát nem tagadhatja meg, ezért elkíséri Takechiyót az úton, hét…

Olvass tovább!

Fudzsimoto Szú: az építészetben is fontos kapcsolatot teremteni a természettel

Nem önmagukban az okos technológiák, hanem azok okos használata teheti jobbá az életet a jövő városaiban – állapították meg a Brain Bar jövőfesztivál Hogyan tervezhetünk élhető városokat a jövő számára? című panelbeszélgetésének résztvevői, akik közül Fudzsimoto Szú japán sztárépítész kiemelte: fontos minél szorosabb kapcsolatot teremteni a mesterséges technológiák és az ökosztisztéma között. A Millenáris parkban zajló kétnapos fesztiválon a jövő okosvárosairól tartott…

Olvass tovább!

Varga púpján nincsen áldás (Tréfás mese)

Ágról szakadt öreg apó, házalgató szegény szabó. Kimonódra folt ha kellett, obi-öved ha kifeslett, egy-kettőre foldozgatta s ha kurta volt, még hosszabbra toldozgatta. Házból házba botlott szegény, tengett-lengett szűkre szabott kenyérkéjén. Siet egy nap messze útról otthonába, kidűlt-bedűlt, idres-gödrös putrijába; veszi elő estebédjét, keresgéli kormos üstjét. Rizzsel tele edénykéje régi helyén, tüzelője, gerjesztője kemencéjén, ám hűlt helye rézüstjének, lába kelt…

Olvass tovább!

Börzsönyi Erika: Haiku

Elillan a Nap. Napocskám, napraforgód vagyok, maradok. Szállok madárként, felhők és Nap ölelnek: nem zuhanhatok. Esőverte fák szürke felhők során át nem látom Napom. Fűszálon remeg a tegnapi esőcsepp, Nap felszárítja. Eső mosta kert: ibolyák szőnyege lent napfényt áhítnak. Szobámba zárva fehér árnyék vagyok csak, kint éget a Nap. Hajóm tovaszáll víz tükrén aranyhíd vár napfény-üzenet.

Olvass tovább!

A Szamuráj (Zatóichi) 2003. (Magyarul beszélő japán film) 📺

    A történet XIX. századi Japánba vezet minket. Főhőse Zatoichi, látszatra csupán egy vak vándor, aki szerencsejátékból és masszírozásból él. De az álarc mögött valójában egy kardforgató mester rejtőzik, megáldva a lélegzetelállítóan pontos szúrások és a villámgyors kardrántás tehetségével. Zatoichi vándorlása során egy eldugott kis hegyi városkába ér, melyet Ginzo bandája tart hatalmában. A kegyetlen Ginzok mindenkit elpusztítanak, aki…

Olvass tovább!