Ön most itt van:

Március 21: Tavaszi nap-éj egyenlőség napja (春分の日, Shunbun-no hi)

Ezen a napon az nappal és éjszaka is 12 órás. Ez jelenti a tél végét, a melegebb idő beköszöntét. Ez a nap egy 7 napos időszak, a „Haru-no higan” része. A haru tavaszt jelent, a higan pedig a halál folyójának mási fele, ami arra utal, hogy a buddhizmus szerint egy folyó van a mostani élet és a következő élet között.…


Olvass tovább!

A tigriskölyök

Egy tigriskölyök vetődött be egyszer egy községbe. Gyengécske volt még, egy pár napos ha lehetett csak. Arra járt épp egy nőstény kutya, meglátta és megsajnálta a csendes nyöször­gését. – Ó, szegény kis árvácska, elhagyatott tigrisgyerek; vajjon hol maradhatott el az anyjától? – szól a néne szánakozva. Sír-rí a kis tigriskölyök, egyébhez se értett még. – Magamhoz veszem én szegénykét, –…


Olvass tovább!

Szomjúság

A szirénák lassan, egymás után szólaltak meg. Az emberek felkapták a fejüket és megálltak egy pillanatra, mert nem tudták, mekkora lesz a rengés. Már-már azt hitték, megúszták anélkül, hogy bármit is éreztek volna, de akkor táncolni kezdtek a félretett golyóstollak.       Valahol felborult egy pohár; kiömlött belőle a víz. Akkora rengés fogta el az épületet, hogy az asztalok lerázták magukról…


Olvass tovább!

Gyógyfürdő Fukusimában

A Takaju onszen-beli Attaka-ju fürdőben jártunk. Nem számít, hogy kicsi vagy nagy, kinti vagy benti, illatos vagy éppen tojásszagú – a japánok imádják az onszeneket.       Fukusima bővelkedik még aktív vulkánokban, így számtalan pontján tör a felszínre az akár 50°C-os gyógyvíz. Az onszen jót tesz a testnek és a léleknek is. Az idősek társaságra találnak, a fiatalok elmélyedhetnek a tradícióban.…


Olvass tovább!

Másfelé fújta a szél

Emberi sorsok. Két kisfiú története, akiket végleg elválasztott egymástól a fukusimai természeti katasztrófa és hamar megtanultak felnőttnek lenni.       Daiszuke látta a cunamit a tévében. A hírek másról sem szóltak, csak a katasztrófáról, a szülei pedig a sugárzást emlegetve veszekedtek esténként. Az anyja sokat sírt. Azt mondta, nem akarja, hogy a gyerekeinek valami baja legyen. Daiszuke nem értette, mi bajuk…


Olvass tovább!

Legyecske és Legyezőcske

Forró nyár van, zümmög a légy, zöngicsélnek bogárfélék. Adta legye, be kelletlen, szinte már-már tűrhetetlen. Ha előtted az ételed, falánk legyek rajt teremnek; italodat megkóstolják, pihenődet megzavarják. Sok mihaszna, semmi haszna. Ezerszeres a szerencse, hogy itt a kis Legyezőcske. Csontja bambusz, húsa hártya s nyár­időben, rekkenőben hűs szellőt hajt az arcodra. Hideg télen tüzet éleszt, sok más hasznát ne is…


Olvass tovább!

Államalapítási ünnep (建国記念の日, Kenkoku Kinen no Hi)

  A Nihonsoki, az egyik legrégebbi japán krónika szerint Dzsinmu, az első japán császár időszámításunk előtt 660-ban, február 11-én lépett trónra. Trónra lépésének napját tartják Japánban az államalapítás ünnepét. 1872 és 1948 között Kigen szecu-nak nevezték ezt az ünnepet. 1966-ban fogadták el. Államalapítási ünnepként vagyis  Kenkoku Kinen no Hi néven 1967-ben tartották meg először. A második világháború előtt a japánok…


Olvass tovább!

Kazuki és Chisa: Valentin nap Japánban

Chisa és Minori a konyhában tevékenykedtek. Saját kezűleg készítettek csokoládét. A közelgő Valentin napra készültek. Minori telefonja ki volt hangosítva, hogy ne a csokoládémasszától ragadó kezével kelljen fognia. A szerelmével, Molnár úrral beszélgetett. –Ki vagy hangosítva! Chisa is hallja, hogy mit mondasz! –Helló! Chisa a köszönés után úgy integetett a telefon felé, mintha Molnár úr látná őt. Minori elmosolyodott. –Mi…


Olvass tovább!