Ön most itt van:

Nimrod Silagi: Japán töredékek: A manga és az anime

  I. Taiga éjt – nappallá téve a tervezőasztal fölé görnyedt. Agyának fogas kerekei lázasan jártak. Hetek óta nem aludt egy szemhunyásnyit sem.  Közeledett a határidő, amikorra, le kellett adni az új manga tervezetet a kiadónak.  S ő sehol sem tartott, hiába gubbasztott a számítógépe fölött. Egyetlen épkézláb ötlet sem jutott az eszébe, amit papírra önthetett volna. Bármilyen ötletet kigondolt…

Olvass tovább!

Február 4-11.: Szapporói hóünnep (札幌 雪まつり, Sapporo jukimacuri)

A szapporoi hófesztivál az év egyik legnagyobb macurija, amit februárban tartanak egy hétig, idén február 4-től 11-ig. 1950-ben kezdődött, amikor középiskolás diákok hószobrokat építettek az Odori parkban, Szapporo központjában. Ez az esemény mára nagyon naggyá nőtt és jól reklámozott. Egy tucat nagyobb szobrot építenek a fesztiválra 100 kisebb hó és jégszoborral együtt. Sok koncertet és más eseményeket is tartanak ilyenkor.…

Olvass tovább!

Az évszakok szétválása (節分, szecubun)

Szecubun a tavasz kezdete előtti nap. Ősi hit szerint a szellemek világa ekkor kerül legközelebb valós világunkhoz, ezért a következő évszaktól rituáléval el kell űzni a betegséget hozó ártó szellemeket. A mamemaki (vagyis „bab szórás”) szertartás először a Muromacsi-korszakban tűnt fel. Legtöbbször a család tosiotokoja hajtotta végre (a férfi, aki a megfelelő kínai állatövi évben született, vagy a család feje).…

Olvass tovább!

Tovada tavi hóünnep (十和田湖冬物語, Towada kofyumonogatari)

Februárban, Aomori megyében, a  Tovada-tó déli partján (közel a faszobrokhoz) tartják a tavi fesztivált. A fesztivál délután 5 órától válik igazán érdekessé, amikor a résztvevők végig mehetnek egy LED égőkkel kivilágított hólabirintuson. Ezenkívül felfedezhetnek egy japán jégkunyhót, és megismerkedhetnek az Aomori és Akita megyékből származó ételekkel. Egy jégszínpadon tűzijátékot és egyéb szórakoztató műsorszámokat mutatnak be.              …

Olvass tovább!

Paládi Zsolt: A felkelő nap felemelkedik

1903. március 22-én Tokio (Yeddo) egyik legmagasabb szállodájának közelében holtan találták Takana Kodzsirot, a japán Külügyminisztérium főtisztviselőjét. Pisztolylövés végzett vele, de a hatóságok még nem tisztázták, milyen indittatásból ölhették meg a magasrangú hivatalnokot. Még azt sem tudták, mit keresett Tanaka a szállodában. Tanaka a jó barátom volt, hiszen barátomnak mondhatom azokat az új ismerőseimet, akiket ebben a távoli országban megismertem.…

Olvass tovább!

Fazekas István: A hűség eleven jelképe, avagy néhány gondolat Kanetó Kopár szigetéről

A Kopár sziget nem némafilm, noha egyetlen szó sem hangzik el benne. Némajátékaival elutasító bírálata minden felesleges beszédnek. Sindo Kanetó tudja jól, hogy az élet elemi mozdulatai szavak nélkül is sokat mondanak. Sőt, talán így mondanak el a legtöbbet magáról a szavak hatalmáról. A szavak igazi erejéről: a tettről, és a szavak igazi forrásáról: a teremtésről. Az 1960-ban bemutatott másfél…

Olvass tovább!

Stanczik Ervin: Galéria

A tusrajz Első terem:  Különös, ha egy galériába lépve az első falat üresen találjuk. Nincs rajta kép, csak a címe van kiírva, és a járulékos tájékoztatás. Bár, ha jobban meggondoljuk, az efféle tárlat, ami , persze csak bennünk létezik, jobban megmozgatja a képzeletet, a fantáziát, s feltétlen elmélkedésre késztet. Ily formán gazdagabb, mint egy hagyományos képkiállítás; a szabad asszociációknak végtelen…

Olvass tovább!

Szumó: visszavonult Kiszenoszato, a sportág japán nagybajnoka

Váratlanul bejelentette visszavonulását Kiszenoszato, a japánok jelenlegi egyetlen szumó nagybajnoka, azaz jokozunája. A 32 éves sportoló szerdán könnyeivel küszködve mondta el, hogy sérülései miatt nem tudja folytatni a pályafutását. „Sajnálom, hogy jokozunaként nem tudtam megfelelni az elvárásoknak. Ennek ellenére karrierem egyetlen pillanatát sem bántam meg” – fogalmazott Kiszenoszato, aki nagybajnoki címe 2017-es elnyerése óta mellkas-, kar- és vállsérülései miatt a 12…

Olvass tovább!

Lékó Eszter: A felkelő Nap sugarai amelyek elértek minket

  avagy a magyar-japán kapcsolatról   Két kicsi ország a világ két különböző pontján. Nem egy a földrajzi elhelyezkedés, a kultúra, a szokások, sőt még az írásunk sem hasonlít. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy nincs semmi kapcsolat. Vagy még is lenne valami láthatatlan kötelék, ami összeköti ezt a két népet, a magyart és a japánt? Ha jobban belegondolunk, kell legyen valami!…

Olvass tovább!