Ön most itt van:

Tovada tavi hóünnep (十和田湖冬物語, Towada kofyumonogatari)

Februárban, Aomori megyében, a  Tovada-tó déli partján (közel a faszobrokhoz) tartják a tavi fesztivált. A fesztivál délután 5 órától válik igazán érdekessé, amikor a résztvevők végig mehetnek egy LED égőkkel kivilágított hólabirintuson. Ezenkívül felfedezhetnek egy japán jégkunyhót, és megismerkedhetnek az Aomori és Akita megyékből származó ételekkel. Egy jégszínpadon tűzijátékot és egyéb szórakoztató műsorszámokat mutatnak be.              …

Olvass tovább!

Paládi Zsolt: A felkelő nap felemelkedik

1903. március 22-én Tokio (Yeddo) egyik legmagasabb szállodájának közelében holtan találták Takana Kodzsirot, a japán Külügyminisztérium főtisztviselőjét. Pisztolylövés végzett vele, de a hatóságok még nem tisztázták, milyen indittatásból ölhették meg a magasrangú hivatalnokot. Még azt sem tudták, mit keresett Tanaka a szállodában. Tanaka a jó barátom volt, hiszen barátomnak mondhatom azokat az új ismerőseimet, akiket ebben a távoli országban megismertem.…

Olvass tovább!

Fazekas István: A hűség eleven jelképe, avagy néhány gondolat Kanetó Kopár szigetéről

A Kopár sziget nem némafilm, noha egyetlen szó sem hangzik el benne. Némajátékaival elutasító bírálata minden felesleges beszédnek. Sindo Kanetó tudja jól, hogy az élet elemi mozdulatai szavak nélkül is sokat mondanak. Sőt, talán így mondanak el a legtöbbet magáról a szavak hatalmáról. A szavak igazi erejéről: a tettről, és a szavak igazi forrásáról: a teremtésről. Az 1960-ban bemutatott másfél…

Olvass tovább!

Stanczik Ervin: Galéria

A tusrajz Első terem:  Különös, ha egy galériába lépve az első falat üresen találjuk. Nincs rajta kép, csak a címe van kiírva, és a járulékos tájékoztatás. Bár, ha jobban meggondoljuk, az efféle tárlat, ami , persze csak bennünk létezik, jobban megmozgatja a képzeletet, a fantáziát, s feltétlen elmélkedésre késztet. Ily formán gazdagabb, mint egy hagyományos képkiállítás; a szabad asszociációknak végtelen…

Olvass tovább!

Szumó: visszavonult Kiszenoszato, a sportág japán nagybajnoka

Váratlanul bejelentette visszavonulását Kiszenoszato, a japánok jelenlegi egyetlen szumó nagybajnoka, azaz jokozunája. A 32 éves sportoló szerdán könnyeivel küszködve mondta el, hogy sérülései miatt nem tudja folytatni a pályafutását. „Sajnálom, hogy jokozunaként nem tudtam megfelelni az elvárásoknak. Ennek ellenére karrierem egyetlen pillanatát sem bántam meg” – fogalmazott Kiszenoszato, aki nagybajnoki címe 2017-es elnyerése óta mellkas-, kar- és vállsérülései miatt a 12…

Olvass tovább!

Lékó Eszter: A felkelő Nap sugarai amelyek elértek minket

  avagy a magyar-japán kapcsolatról   Két kicsi ország a világ két különböző pontján. Nem egy a földrajzi elhelyezkedés, a kultúra, a szokások, sőt még az írásunk sem hasonlít. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy nincs semmi kapcsolat. Vagy még is lenne valami láthatatlan kötelék, ami összeköti ezt a két népet, a magyart és a japánt? Ha jobban belegondolunk, kell legyen valami!…

Olvass tovább!

Harencsár László: Kokoro (Az utolsó huszár)

A Föld ezernyi titkot rejt. Megközelíthetetlen szigeteket, erdőket, hegyeket, ahol emberek élnek évszázadok, de lehet, hogy évezredek óta őrzött tudással, tapasztalatokkal, kultúrával és hittel. Sokszor fel sem tudják mérni, hogy mit tudnak, hogy minek vannak a birtokában. Gyakran előfordul, hogy egy messze földről érkezett idegen tárja fel előttük kincseiket, felnyitva szemüket, hogy lássák saját fényüket. Ezek a helyek többnyire misztikus,…

Olvass tovább!

Hlatki Éva: A szarvas

A juhar levelei már vörösbe öltöztek, de az idő kellemes nyár végi volt. Meleg fuvallat áradt végig a völgyben. Shika lassan végigsétált az ösvényen, fel a hegyre. Lenn bambusz erdő, feljebb juhar, majd a szentélyhez közel érve fenyőfák szegélyezték az utat. Szeretett itt üldögélni, bámulni a tájat. Fentről távolinak tűnt a falu, a palota, a kötelességek és szabályok hosszú sora.…

Olvass tovább!

Fazekas István: A Csók Napja

A Csók Világnapját július 6-án ünneplik. 2006-tól hivatalos ez a dátum, s nem kis része van ebben egy japán filmtörténeti érdekességnek, nevezetesen annak, hogy Japánban – az 1946. május 23-án bemutatott Hatacsi no Szeisun című filmnek köszönhetően – már évtizedek óta megtartják a Csók napját. A filmben, még ha csak egy üvegen keresztül is, de elcsattan egy csók, a japán…

Olvass tovább!

Dr. Kovács Katalin: Rizsszemek

a magyar-japán barátság útján   Jövőre lesz 150 éve, hogy Magyarország és Japán 1869-ben felvette a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat. Mi is történt ebben a másfél évszázadban a két nép kapcsolatában? Történészek, a gazdaság és a társadalom különböző területeinek kutatói adják meg rá a szakszerű választ. Itt most csak arra vállalkozom, hogy néhány morzsát, japánul talán inkább rizsszemet csipegessek fel a…

Olvass tovább!