Ön most itt van:

Az évszakok szétválása (節分, szecubun)

Szecubun a tavasz kezdete előtti nap. Ősi hit szerint a szellemek világa ekkor kerül legközelebb valós világunkhoz, ezért a következő évszaktól rituáléval el kell űzni a betegséget hozó ártó szellemeket. A mamemaki (vagyis „bab szórás”) szertartás először a Muromacsi-korszakban tűnt fel. Legtöbbször a család tosiotokoja hajtotta végre (a férfi, aki a megfelelő kínai állatövi évben született, vagy a család feje).…


Olvass tovább!

Tovada tavi hóünnep (十和田湖冬物語, Towada kofyumonogatari)

Februárban, Aomori megyében, a  Tovada-tó déli partján (közel a faszobrokhoz) tartják a tavi fesztivált. A fesztivál délután 5 órától válik igazán érdekessé, amikor a résztvevők végig mehetnek egy LED égőkkel kivilágított hólabirintuson. Ezenkívül felfedezhetnek egy japán jégkunyhót, és megismerkedhetnek az Aomori és Akita megyékből származó ételekkel. Egy jégszínpadon tűzijátékot és egyéb szórakoztató műsorszámokat mutatnak be.              …


Olvass tovább!

A levágott nyelvű veréb

Élt egyszer szép Nipponországban, annak is egy falucskájában, egy jó öreg ember. Egy verebecske szokott volt hozzá el-ellátogatni; viselte is a gondját, szeretgette, ápolgatta. Egy öreg asszony szomszédja volt ennek az embernek, rosszlelkű is volt, meg kapzsi is. Rizst vett elő egy nap az öreg asszony és keményítőt készített belőle. Amint javában dolgozgatott rajta, odatalált tévedni a kis verebecske, és…


Olvass tovább!

Barackfia, Momotaro

Volt egyszer egy házaspár; az ember is öreg volt már, az asszony is. Felmegy egy nap az öreg a hegyre, füvet-mit akart kaszálgatni; az asszony meg a hegyi patak felé indult, hogy a szennyesét hozza valahogy rendbe. Amint javában mosogatott, sulykolgatott, egyszerre csak azt látja, hogy fent a hegyről kippen-koppan, liccsen-loccsan, egy őszibarack gurulgat a viz­ben, lefelé őhozzá, a patak…


Olvass tovább!

Kazuki és Chisa: Magyar táncok, japán táncok

  –Chisa! Gyere csak!–kiáltott ki a laptop mellől a konyhában tevékenykedő barátnőjének Minori. Chisa egy tányérral a kezében, amelyet éppen szeretett volna elrakni a helyére, jelent meg. El is felejtette hirtelen, hogy a kezében maradt. Minori éppen az egyik közösségi oldalon nézte Molnár úr egyik megosztott videóját. –Nézd! Japánok táncolnak! Chisa nem értette, mi olyan különleges ebben. Látott már elég…


Olvass tovább!

Január második hétfője (idén január 8.): Seijin-no hi (成人の日): A felnőtté válás napja

  Január második hétfője a legfontosabb nap a japán fiatalok számára. Ezen a napon ünneplik nagykorúságukat azok, akik az elmúlt év április 2 és az idei év április 1 között töltik be a huszadik életévüket. (Így tulajdonképpen nem minden ünnepelt töltötte be a huszadik életévét, akadnak 19 évesek is.) A hagyomány az ősi időkben gyökerezik, és a mai napig nagy…


Olvass tovább!

Nanakusa-no sekku (七草の節句): A hét fű ünnepe

A Hét Fű fesztivál vagy Nanakusza no szekku (七草の節句) egy régóta fennálló japán szokás: január 7-én hétféle fűvel ízesített rizses zabkását esznek. A nanakusza hét, fogyasztásra alkalmas tavaszi gyógynövény összefoglaló neve; a növények általában a következők: japán petrezselyem (せり, szeri pásztortáska (なずな nazuna) gyopár (母子草, hahakogusza) tyúkhár (蘩蔞, hakobe) bojtorjánsaláta (小鬼田平子, koonitabirako) fehér retek (蕪, kabu) jégcsapretek (大根, daikon) A…


Olvass tovább!

Tokió és Kiotó

ELŐHANG Messze tengeren túl, ahol a nap felkel, Fudzsi szentelt hegye fel az égnek szökell, cseresnye­virágos szigetek lankáin, kékellő hullámok ezüst habpárnáin, Nipponország fürdik napja sugarában, napos mesekertje illatos árjában. Viruló virágok meséket lehelnek, oktalan állatok beszédet beszélnek; szamuráj leventék hősi útra kelnek, ártó szellemekkel vívnak, verekednek. A legfőbb egy-isten Nippon hitvallása, több istenre sarjad világmeglátása; több szellemben látja ősszellem…


Olvass tovább!

Zas Lóránt: A felkelő Nap

    (Rolandnak) A felkelő Nap sem határos a bolygóinktól túli világgal. Hogy vízeséses vagy kalászos? Találgatjuk. Van, aki számmal bizonyítja, hogy lehetetlen feltételezni is, hogy ember lakna az ismeretlen tájon. Esténként kinézek ablakomból: a megszokott űr-járgányt látom, és tudom, hogy messze, távol valami feldereng. Az óceánom. Nem ittam, enni is csak gyéren. A megrémítő halál a télen mást vezényelt,…


Olvass tovább!