Ön most itt van:

Hanami (花見)

A változatos virág-fesztiválokat a sintó szentélyeknél tartják április folyamán. A virágokban gyönyörködésre kirándulásokat és piknikeket szerveznek, különösképpen a cseresznyevirágzásnak van hagyománya. Gyakran látni ivó partikat a parkokban, és az épületek között. Néhány területen az őszibarack virágot, ami Japán tradicionális virága (a cseresznye az Edo korszakból való, mely a szamuráj kultúrát szimbolizálja) is nézik, bár ez a virág korábban nyílik mint…

Olvass tovább!

Bíró Dániel: Japán Ország – A felkelő nap birodalma (pályamű, 2020.)

Antik útleírás gyűjtőként folyamatosan keresem, kutatom az 1945 előtt megjelent földrajzi témájú műveket. * 1945 előtt a témában megjelent könyvek száma nehezen felmérhető, de az biztos, hogy minimum 3-4 ezer kötetről beszélünk. A saját „csupán” ezer kötetes gyűjteményemben található könyveket, ha országonként csoportosítanánk, vélhetően a Japánról szóló munkák száma sok országhoz viszonyítva alacsony lenne. Természetesen Ázsiáról szóló könyveket sok szerző…

Olvass tovább!

Március 21: Tavaszi nap-éj egyenlőség napja (春分の日, Shunbun-no hi)

Ezen a napon az nappal és éjszaka is 12 órás. Ez jelenti a tél végét, a melegebb idő beköszöntét. Ez a nap egy 7 napos időszak, a „Haru-no higan” része. A haru tavaszt jelent, a higan pedig a halál folyójának mási fele, ami arra utal, hogy a buddhizmus szerint egy folyó van a mostani élet és a következő élet között.…

Olvass tovább!

Szalayné Fehér Barbara Kyoko: Mimaiia (pályamű 2020.)

Xin’mea…Egy világon belüli világ- a maga szabályaival, szépségeivel, és furcsaságaival. Ez az én hazám. Azt tudjátok-e, kedves földi barátaim, hogy én is jártam ám már Nálatok. Igaz, akkor még csak a kalandokon, és a butaságokon járt az eszem. A komoly uralkodói dolgokra rá se hederítettem. Akkoriban teljesen más világ volt ám a dimenziótokban- főleg a Ti bolygótokon: volt még sok…

Olvass tovább!

Mezei Attila: Selmec felé… (pályamű, 2020.)

Salamon Feri 1914-ben fényesen leérettségizett, erdész apja, aki a püspöki erdőket kezelte a Mecsek keleti oldalán, kereskedőt szeretett volna taníttatni fiából. Mindig összevitatkoztak, a fiú gyakran túllépte az atyai tisztelettel kapcsolatos határokat, vagyis kivörösödve, ordítva tiltakozott az ellen, hogy „süvegcukor és pertli eladással töltse ki egész életét”. Az apa viszont eddigi tanárait illette méltatlan jelzőkkel, minden ökörnek elmondva őket, akik…

Olvass tovább!

Cselényi Anna: Ni-Hun (pályamű, 2020)

Ahányszor említem Japánnal kapcsolatos álmaimat, magyar társaim hitetlenkedő tekintetét kapom válaszként, hisz nem ismerik a japán történelmet. Habár sok teória létezik rokonságunkról -például a mongolfolt a magyar csecsemőknél, vagy a japán és magyar szavak összecsengése-, az én szemléletem más irányból közelíti meg közös eredetünket. Úgy gondolom, a lelkiség minden helyzetben és szempontból fontosabb. Felfogásuk, mentalitásuk csodálatos módon párhuzamba állítható a…

Olvass tovább!

Államalapítási ünnep (建国記念の日, Kenkoku Kinen no Hi)

  A Nihonsoki, az egyik legrégebbi japán krónika szerint Dzsinmu, az első japán császár időszámításunk előtt 660-ban, február 11-én lépett trónra. Trónra lépésének napját tartják Japánban az államalapítás ünnepét. 1872 és 1948 között Kigen szecu-nak nevezték ezt az ünnepet. 1966-ban fogadták el. Államalapítási ünnepként vagyis  Kenkoku Kinen no Hi néven 1967-ben tartották meg először. A második világháború előtt a japánok…

Olvass tovább!

Tokió 2020: Megérkezett az olimpiai ötkarika a japán fővárosba

Megérkezett az olimpia legfontosabb szimbóluma, az ötkarika a nyári játékok helyszínére, Tokióba. A szervezők az esemény közösségi oldalain tettek közzé fotót arról, amint a jelkép befut a tokiói kikötőbe. Az ötkarika a tokiói öböl Odaiba Tengeri Park részén lesz kiállítva, ott, ahol a nyíltvízi úszóversenyeket, illetve a triatlonosok küzdelmeit is rendezik majd. Az installáció 32,6 méter széles és 15,3 méter…

Olvass tovább!

Nagy Gabriella: “No Japan” (III. díj)

.. avagy a Japán és  egyik legközelebbi szomszédja, Dél-Korea közötti kapcsolat változásainak 2019-es naplója magyar szemmel Magyarként, egy szintén kis ország állampolgáraként, idén januártól Szöulban élek. Mióta itt vagyok sok koreai és még több japán barátra leltem. Így lehetőségem lett, hogy mindkét kultúrát párhuzamosan, jobban megismerjem. Emiatt választottam írásom témájául Dél-Korea és Japán kapcsolatának változását, hogy miben is változott ez…

Olvass tovább!