Korlátozott háború

kongo

 

1938. augusztus 11-én véget érnek a harcok a Haszan-tónál. Három hónappal később Moszkvában kivégzik Blücher marsallt, a távol-keleti szovjet csapatok főparancsnokát.

Blücher marsall a távol-keleti szovjet hadsereg három gyaloghadosztályával és egy gépesített dandárjával augusztus 2-án ellentámadást indított, amely azonban elakadt a japán csapatok ellenállásán. Blücher ekkor újabb csapatokat vezényelt a térségbe, és megerősítette azokat tüzérséggel és légierővel is. Augusztus 6-án a szovjet csapatok áttörték a japán védelmet, 9-én pedig visszafoglalták a magaslatokat is.
A mindkét részről bevetett csapatok ereje alapján katonai megfigyelők szerint a Haszan-tónál egy korlátozott háború zajlott. Még javában folytak az összecsapások, amikor Mihálkovics táviratot küldött Moszkvából a magyar külügyminisztériumba, amely szerint Sigemicu javaslatot tett a szovjet kormánynak a hadműveletek beszüntetésére, a csapatok akkori állása szerint semleges zóna kijelölésére, valamint semleges bizottság helyszínre küldésére.
Litvinov visszautasította a semleges zónára vonatkozó javaslatot, s kijelentette, hogy irányadónak az 1886-os hunsungi szerződésben megállapított határvonalat tekinti, s a japánok ide vonják vissza csapataikat.
Sigemicu kilátásba helyezte kormánya válaszát, az Izvesztyija viszont arról írt, hogy Grodekónál újabb japán csapatok hatoltak szovjet területre. Litvinov kijelentette, hogy a jövőben a Szovjetunió a legkeményebb eszközöket alkalmazza területének megvédésére.
Barcza György londoni magyar követ a brit külügyminisztériumban azt a felvilágosítást kapta, hogy London nem tart attól, hogy a Haszan-tónál kirobbant összecsapások komoly háborúhoz vezetnek. Az angolok úgy értékelték, hogy az eset nem más, mint túlbuzgó japán tábornokok önkényes eljárása, mivel a japán kormány nem kíván háborút indítani a Szovjetunió ellen. /1/
Augusztus 10-én este tárgyalások folytak Sigemicu és Litvinov között, s a külügyi népbiztos azt javasolta, hogy aznap éjfélkor a szovjet és a japán csapatok maradjanak az addig elfoglalt vonalakon, másnap délben pedig szüntessék be a hadműveleteket. A vitás határkérdések rendezésére hozzanak létre vegyes bizottságot két szovjet, egy japán, egy mandzsu és egy semleges képviselő részvételével, s a bizottság az Oroszország és Kína között kötött szerződések és térképek alapján dolgozzon.
Sigemicu a harcok beszüntetésére vonatkozó javaslatokat elfogadta, Litvinov pedig hozzájárult, hogy a vegyes bizottságban ne legyen semleges ország képviselője. A térképeket és szerződéseket illetően a japán nagykövet kilátásba helyezte, hogy ebben a kérdésben kormányához fordul. /2/
Mihálkovics augusztus 12-én táviratot küldött Budapestre, amely szerint augusztus 11-én délben a szovjetek és a japánok a Haszan-tónál beszüntették az ellenségeskedést. /3/
A Haszan-tónál történtek kihatással voltak a japán-török kapcsolatokra is. Az európai és közel-keleti japán követek és nagykövetek szokásos évi megbeszéléseit Isztambulban tartották volna, az „Ulus” című török újság augusztus 10-i cikke azonban kifogásolta a „titokzatos konferenciát”.
Máriássy Zoltán ankarai magyar követ szerint a cikk az ankarai szovjet nagykövet sugalmazására íródott, és nem tartotta összeegyeztethetőnek a török-szovjet barátságot azokkal a törekvésekkel, amelyek háborút készítenek elő a Távol-Keletem.  A cikkben az a megállapítás is szerepelt, hogy Törökország sohasem adhat helyet egy Szovjetunió ellen irányuló konferenciának.
A kellemetlen helyzetbe került török kormány felvilágosítást kért az ankarai japán nagykövettől a tervezett konferencia céljaira vonatkozóan, mire a japán diplomata kijelentette, hogy annak sem politikai, sem gazdasági célja nincsen, kizárólag magánjellegű. Ezt követően a japán diplomaták azonnal elhagyták Isztambult.  /4/
Mihálkovics augusztus 15-én jelentette, hogy japán kollégájától kapott információk szerint a japán és a szovjet csapatok a kölcsönösen megállapított határvonalakon helyezkedtek el, ahol nyugalom van. A szovjet sajtó is beszűntette japánellenes támadásait, a vegyes bizottság azonban csak akkor kezdi meg működését, ha a két fél megállapodott a térképekről.
Moszkvai diplomáciai körök véleménye szerint a szovjet kormány a bizonytalanság fönntartása és a japán haderő lekötése érdekében halogatni fogja a teljes rendezést. / 5/
Két nappal később Mihálkovics részletesebben is beszámolt a Mijakava japán nagykövetségi titkárral folytatott megbeszéléseiről. Ezek szerint a határvonal megfelel a hunsungi szerződésben foglaltaknak, azzal a különbséggel, hogy a két vitatott magaslaton most japán csapatok vannak.
Mijakava szerint a szovjeteknek jogi szempontból sem volt igazuk, amikor július 11-én megszállták a magaslatokat, mivel a határvonalat korábban úgy állapították meg, hogy a magaslatok csúcsait semlegesnek kell hagyni.
A harcokban a japánok lelőttek hat szovjet repülőgépet és megszereztek száz harckocsit. A japán diplomata lesújtó véleménnyel volt a szovjet csapatok harckészségéről, s főként a fegyelmezetlenséget és a dezertálásokat kifogásolta.  Mijakava szerint a szovjet katonák kiképzése főként műszaki téren messze elmarad egy korszerű hadsereg követelményeitől. A politikai tisztek és a GPU működése bénítóan hatott a szovjet katonákra, ugyanakkor a kommunista terror gyűlöletet is kiváltott részükről.

Japán katonák lelőtt szovjet repülőgép roncsait vizsgálják
Japán katonák lelőtt szovjet repülőgép roncsait vizsgálják

Mihálkovics úgy ítélte meg, hogy Japánnak és a Szovjetuniónak nem érdeke a háború. /6/
A szovjet politikai és hadvezetés egy része Mijakava értékelésével szemben nagy katonai sikerként könyvelte el a Haszán-tó környéki hadieseményeket. A szovjet újságok a Vörös Hadseregkiváló fölkészültségéről írtak, és sok szovjet katona magas kitüntetést kapott a harcokban való részvételéért.
A Mijakava által említett problémák viszont valóban gyöngíthették a Vörös Hadsereget, mivel a kínai és távol-keleti szakértőnek számító Blücher marsallt titokban Moszkvába rendelték és november 9-én kivégezték.

Folytatjuk.

1. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Politikai Iratai, K 63 London, 1938. augusztus 8.
2. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1938. augusztus 10.
3. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1938. augusztus 12.
4. MOL, KÜM POL, K 63 Ankara, 1938. augusztus 14.
5. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1938. augusztus 15.
6. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1938. augusztus 17.


Ajánlott bejegyzések