Ön most itt van:

Kazuki és Chisa: Anime, manga, képregény

dragon ball z

Kazuki és Molnár úr az ikrek ágyánál gyönyörködtek a gyerekekben. Chisa és Minori visszatértek Tokióba, Hideki legnagyobb bánatára, aki élvezte, hogy húsz év után végre egyedül lehet a lakásban.

–Tényleg egy anime hősről nevezted el Kazuto-t?–kérdezte Molnár úr.

Kazuki bólintott.

–Éppen az jutott eszembe.

–Nem gondoltam rólad, hogy szereted a képregényeket!

–Anime!­–javította ki Kazuki kimérten Molnár urat.–Kevés japán van, aki nem szereti az anime-t. Egyébként az anime nem képregény, hanem rajzfilm. Az anime az animáció szó rövidítéséből keletkezett. A japán képregény a manga.

Molnár úr tátott szájjal hallgatta Kazukit. Nagyon ritkán hallotta ennyire tárgyilagosan és részletesen beszélni valamiről. Sőt! Beszélni se nagyon szeretett a japán munkatársa. Kazuki ennyire szereti az anime-t, hogy képes róla ennyit szót összezsúfolni a mondandójában? Önmagához képest nagyon sok mondatot intézett hirtelen Molnár úrhoz.

Kazukinak szokása szerint esze ágában se volt szaporítani a szót. Fáradt volt és nem volt kedve beszélgetni, de ezt a japán etikett szerint nem mondhatta. Gyorsan elhadart mindent, hogy Molnár úr ne kérdezősködjön tovább. De Molnár úr kérdezősködött.

–Melyik a kedvenc anime filmed?

Kazuki ezen még soha nem gondolkodott el. Neki nem volt kedvence, csak mindig megnézte azt, amelyiket éppen vetítették a televízióban. Inkább másfelé terelte a szót és visszakérdezett.

–És neked melyik a kedvenc anime filmed?

Molnár úr az ablakon keresztül nézett valahová a távolba. Sok mindent amúgy se láthatott, mert a kilátást eltakarta a szomszédos felhőkarcoló. A messzeségben feltűnt a Tokió Torony narancssárga-fehér sziluettje, amelyet repülésbiztonsági okokból festettek ilyenre. Az Eiffel-tornyot akarták a japánok lemásolni, hogy Tokiónak is legyen egy olyan nevezetessége, amiről felismerik a várost, mint Párizsnak az eredeti Eiffel torony. Tokióban a másolatot viszont tizenegy méterrel magasabbra építették, mint Gustave Eiffel eredeti művét.

–Nálunk otthon nem annyira divat az anime. Az amerikai stílusú képregényekre jobban vevők az emberek, mint a Superman, Batman, Pókember, meg ilyenek.

–Nem is láthattatok Magyarországon anime sorozatokat?

–Nem sokat. Gyerekkoromban vetítették először nálunk a tévében a Dragon Ball Z sorozatot. De a tévécsatorna és az őket felügyelő szervezet között vita alakult ki. A múltkor néztem itt, Japánban az egyik ismétlését a sorozatnak. Az európai sorozatból nagyon sok agresszív és szexuális utalást kivágtak. És Magyarországon még a főcímdal is máshogy szólt, mint nálatok.

Molnár úr előkapta a telefonját és egy videómegosztó oldalon megkereste a sorozat japán és magyar főcímdalát.

–A Sailor Moon-t is vetítették, de mivel az a mágikus lányokról szólt engem, mint férfiembert nem kötött le.

sailor moon

–Más anime-t nem is tűzött nálatok műsorra a televízió?

Molnár úr megint a messzeségbe révedt. Valamit még mondani szeretett volna, de lenyelte.

–Ideje hazamennem.–mondta hirtelen.

Elköszönt Kazukitól és Chisa-tól és elindult. De a toronyház főbejáratán kilépve, nem hazafelé vette az irányt. Elővette a telefonját, amely az előbb rezgett a zsebében és elindított rajta egy alkalmazást. Az egyik buszmegállóhoz érve egy idősebb hölgy mellé lépett és megszólította.

–Elnézést hölgyem! Odébb tudna lépni? Rajta áll a pokémonomon!

pokémon

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: