Ön most itt van:

Kawano Kiichi kamikaze Japánságtudata

A most 92 esztendős Kawano Kiichit húsz éve ismerem. A II. világháborúban kamikazeként szolgált a Japán Haditengerészetnél. Arra képezték ki, hogy többszáz kiló bombával megrakott repülőgépével az ellenség hajójának ütközzön. A háború végéig ilyen küldetésben 2.534 bajtársa áldozta életét. Kawano végső bevetése előtt egy nappal Japán feltétel nélkül kapitulált, így ő túlélte a háborút.

„Második életére” rányomta bélyegét elhunyt társai emlékének ápolása, a fiatal generáció oktatása a hazaszeretetre, felkészítésük a haza védelmére.

Lakóhelyén, Kyúsún, nyilvános Kamikaze-gyűjteményt nyitott, ahol a látogatóknak bemutatja a háború borzalmait, és rámutat, békés úton miként teremthető meg a biztonságos Japán.

Kawano Kiichi, magazinunk védnöke, magas tudású, nyíltszívű japán hazafi, akit sorsa megajándékozott a halálból visszatértek nyugalmával, egyeneslátásával és tisztaságával. Az elmúlt húsz esztendő alatt magam is sokat tanultam tőle.

Felkérésünkre papírra vetette a yamatodamashi, vagyis a japánságtudat lelkületét. A japán politikusoknak és fiataloknak szóló intelmei a magyar olvasók számára is mély jelentéssel bírnak és megszívlelendők.


Tokió, 2018. tavasza

 

Doma-Mikó István
Alapító-főszerkesztő
Inter Japán Magazin

Kawano Kiichi


Útravaló

 

1.  A miniszterelnököknek, politikusoknak

Miért nem járulnak Japán nevében imádkozni a háborúkban Japánért életüket áldozottak emlékművéhez, a Jaszukuni-szentélyhez¹?

Japán a II. világháborút elveszítette. A GHQ² kierőszakolta, hogy a Jaszukuni-szentélyt leminősítsék a többi szentéllyel egyenrangúvá. Ám, mert a Jaszukuni a háborúkban Japánért elhunytak emlékműve, nem lehetne-e Amerikával megállapodni, hogy visszakapja régi rangját?

Manapság a külföld engedélye nélkül a japán miniszterelnöknek tilos a Jaszukuni-szentélyben imádkoznia. Kívánom, hogy a külföld jóváhagyása nélkül is mielőbb imádkozhasson ott!


2.  Az Önvédelmi Haderőnek
³

A II. világháborút követően Japán most van a legnagyobb veszélyben. Takesima, Szenkaku, Észak-Korea mind problémák⁴! 1967-ben Sató Eiszaku japán miniszterelnök és a tokiói amerikai nagykövet, Johnson, arról tárgyalt⁵, hogy Japán megvédéséhez Okinawára⁶ (az okinavai amerikai támaszpontra) már nincs szükség.

Ha japánt támadás éri, az amerikai hadsereg a japán Önvédelmi Haderőket támogatja. Ám ha a háború két hónapnál tovább elhúzódik, a folytatásához már az amerikai szenátusi képviselők igenlő döntése szükséges! Johnshon szerint elégedjünk meg ezzel, Japán és a külföld kapcsolatát ne tervezzünk ennél mélyebbre.

Még nem késő, hogy a japán lakosság életének és vagyonának védelmében a kormány az alkotmányt megváltoztassa, és az Önvédelmi Haderőkből valódi ütőképes hadsereget teremtsen.

Nukleáris fegyvert szállító amerikai anyahajók horgonyoznak le a kyúsú szigeti Szeszebo, vagy Jokoszuka kikötőjében. A japán kormány menekül a téma elől, letagadja, hogy ezek nukleáris fegyvert hordoznak, vagy azt, hogy arról tudna.

Ünnepnapokon sokan már ki sem tűzik a japán zászlót. Ez a hazaszeretet hiánya. Kell, hogy a politikusok megtanítsák: japánnak lenni büszkeség!


3.  Kisgyerekes szülőknek
A gyermekeket Istentől kapjuk! A gyerekáldás ősidők óta kincs! A kisgyermek munkája a sírás. Ne nehezteljen tehát reá, ha este hangos, ha nem tudja, miért sír. A gyerek akkor sem hagyja abba a sírást, ha megveri. Egy évig uralkodjon magát, míg a gyermek járni kezd. Igyekezzen! A gyerekáldás egyre csökken, ezzel az ország ereje is csökken. Ezért tartsuk nagy becsben a gyermekeket!

4.  Ifjainknak

Ifjainkat kérdezem én: Biztonságos-e az élet a mai Japánban? Jól gondolják meg a választ: Van-e biztonság jelenlegi társadalmunkban?

– A kínai Lee Hó miniszterelnök⁷ 1995-ben Ausztráliában megjósolta, hogy húsz év múlva Japán eltűnik a térképről.

– Az indiai Teréz Anya⁸ szerint a japánoknak elszállt a lelke.
– Franciaország volt tokiói nagykövete Párizsban kijelentette, hogy bár Japán szegény ország, ő mindenképp szeretné, ha a japán nemzet megmaradna a világban.
– Az angol Del Hart hadseregkutató kinyilatkozta, hogy „ha békét akarsz, értsd meg a háborút”.

Igenis, mi, japánok védjük meg a nagy történelmű Japánt! Mai politikusaink a tetteiket nem a hazai igényekhez, hanem a külföldi szélirányhoz igazítják. Hazánk védelmét busás fizetségért más ország hadseregére testálták. Alig várom, hogy fiataljaink katonákká váljanak és ők védjék hazánkat.
Több, mint fél évszázada, Japán vészhelyzetében 240 ezer fiatal jelentkezett a légierőkhöz, a Yokaren pilótaképző iskolába. A végzettek 80%-a hősi halált halt a légben. Az 5. támadó raj tagjaként két napon múlott, hogy minket nem vetettek be, és így életben maradhattam. Most, nap, mint nap elhunyt bajtársaimért imádkozom.

5.  Gyerekeknek
Régen a gyerekek iskola után otthon segítettek, most napközibe járnak tanulni. Az iskolákban sok a rossz gyerek. Régen is volt, de kevesebb. Ha valamelyik fiút megütötte egy másik, hát visszaütött. Most sok az élhetetlen, aki mindent a szüleitől vár. Ha egy fiúgyereket a másik bántja, legalább egyszer meg kell próbálnia leállítani.

6.  A Jaszukuni-szentélyben reám várnak halott bajtársaim
Fiataljainknak kívánom, hogy tanulmányozzák a háború előtti régi japán oktatást, és igyekezzenek visszatérni a háború előtti japán lélekhez.
Életben maradt kamikazeként ennyit kívántam mondani.

 

Jegyzetek

¹ A Jaszukuni-szentély (japánul: 靖國神社, Jaszukuni dzsindzsa, Hepburn-átírással: Yasukuni jinja) sintó szentély Tokió közepén, nem messze a császári palotától.
1869-ben alapították Meidzsi császár rendeletére, mindazoknak szentelve, akik 1853 óta kül- és belháborúkban elestek (ez a szám ma már 2,5 millióra tehető); nevének jelentése ’béketeremtés a birodalomban’.
A tavaszi és őszi gyászszertartáson (április 22., illetve október 18.) az uralkodó ’küldött’ (csokusi) által képviselteti magát.
1945 óta, amikor az államot és a sintó vallást szétválasztották, állandó kül- és belpolitikai botránykő, ha egy hivatalban levő miniszter vagy pláne miniszterelnök augusztus 15-én, a fegyverletétel napján ellátogat a szentélybe (Miki Takeo, Szuzuki Zenkó, Nakaszone Jaszuhiro), hiszen a második világháborúban elhullt katonák lelke is itt lakozik (a bevetésre induló kamikazék így búcsúztak egymástól: „Találkozunk a Jaszukuniban!”), sőt több kivégzett háborús bűnösnek nyilvánított hamvait is itt őrzik.

² GHQ = General Headquarters, vagyis főhadiszállás, a Japánt megszálló szövetséges hatalmak főparancsnokára, MacArthur tábornokra utal, akinek több száz katonája és civil alkalmazottja írta meg az új japán alkotmányt, amit a japán országgyűlés kiegészítésekkel elfogadott.

³ A japán Önvédelmi Haderő (japánul: 自衛隊 (じえいたい), magyarra átírva Dzsieitai, jelentése „önvédelmi haderő”; angolul Japan Self-Defense ForcesJapán második világháború utáni haderejének hivatalos neve.

A japán katonaságot szigorúan korlátozták a japán alkotmány 9. paragrafusában. Ez megtiltja hadsereg, haditengerészet és légierő létrehozását, de engedélyezi önvédelmi erők fenntartását. Az Önvédelmi Haderő minimális partraszálló és áttelepülési képességgel rendelkezik, nincsenek nagy hatótávolságú csapásmérő fegyvereik, a légierő légi üzemanyag-utántöltő képessége minimális, kétéltű (tengerészgyalogos), vagy különleges hadműveleti alakulataik létszáma is csekély. Ennek ellenére az Önvédelmi Haderő felszerelése korszerű. Japán hagyományosan GDP-je 1%-át költi véderejére, azonban a közelmúltbeli hihetetlen gazdasági fellendülés hozta bevételnövekmény miatt ez hatalmas összeg: az ország évi 45,8 milliárd USD-t költ rá.
Önvédelmi Haderő létszáma 1992-ben 246 400 főt számlált, melyből a Szárazföldi Önvédelmi Erő 156 ezret, a Tengerészeti Önvédelmi Erő 44 ezret, a Légi Önvédelmi Erő 46 ezret tett ki. A tartalékállomány körülbelül 48 ezer főből áll.

⁴ Japán és Dél-Korea sokáig vitatta a közös tengeri határukon fekvő, 0,21 km² területű Takeshima sziget hovatartozását. Végül a szigetet Dél-Korea megszállta és katonai támaszpontot épített rá.
Japán déli tengeri határán belül fekszik az 5 szigetből álló, 7 km² területű Szenkaku-szigetcsoport. Amikor kiderült, hogy a szigetek térségében a tenger alatt hatalmas földgáz és olaj lelőhelyek vannak, Kína bejelentette igényét a szigetekre. Azóta a térségben kínai hajók és repülők egyre gyakrabban megsértik a japán tengeri határt.
A nunkeáris hatalommá előlépett Észak-Korea egyre több fenyegetést jelent Japánra. Rakétákat lő át az ország légterén és mindinkább készül egy Japánnal megvívandó háborúra.

⁵ Sato Eisaku 1964-1972 között Japán miniszterelnöke, Alexis Johnson 1966-1969-ig között az USA tokiói nagykövete.

⁶  Okinawa Japán déli szigetcsoportja, ahol a kölcsönös védelmi szerződés keretében az USA katonai támaszpontokat tart fenn.

⁷  Lee Teng-hui 1988-2000 között volt Kína miniszterelnöke.

Kalkuttai Szent Teréz, közismert nevén Teréz anya  (1910-1997) albán nemzetiséghez tartozó, római katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója, a Nobel-békedíj (1979) és számos magas kitüntetés tulajdonosa.  Kalkutta szegényei között végzett áldozatos munkájával az egész emberiség elismerését kivívta.

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: