Kalandozás ez, nem úti cél… Ha ismeretlen ház vendége vagy, nézz le a gazda kútjába, ülj le karosszékébe, és ízleld meg borát. Hallgasd a háziak szavát, ne hidd el, és ne tagadd. Ne nevesd ki, de könnyet se ejts érte. Nem biztos, hogy a házat megismered, de lehet, hogy megszereted. Más házban másképp ejtik a szót, másképp mondják a verset. Ezer éve építik, akár egy korallpalotát. Hogy lehetne eltanulni tőlük egy kútba nézéssel, egy kortyantással?!
Ezért nem japánok ezek a versek, csak – japániak.
Haiku 11
Fagyöngy ölel át
évek szívják életem
legalább szép volt
Haiku 12
Halk zápor neszez
álmomban ember voltam
aki nevetett
Haiku 14
Udvaros a hold
hallgat a hallgatag éj
szület-e még vers?
Haiku 15
Szeptember testvér
mi ugye mindezt tudjuk?
te se szólj róla!
Haiku 16
Ködbe szarvas bőg
hatalmas vad a bánat
hordja magányát
Lukáts János
Inter Japán Magazin
