Kalandozás ez, nem úti cél… Ha ismeretlen ház vendége vagy, nézz le a gazda kútjába, ülj le karosszékébe, és ízleld meg borát. Hallgasd a háziak szavát, ne hidd el, és ne tagadd. Ne nevesd ki, de könnyet se ejts érte. Nem biztos, hogy a házat megismered, de lehet, hogy megszereted. Más házban másképp ejtik a szót, másképp mondják a verset. Ezer éve építik, akár egy korallpalotát. Hogy lehetne eltanulni tőlük egy kútba nézéssel, egy kortyantással?!
Ezért nem japánok ezek a versek, csak – japániak.
Haiku 6
Fűbe vész a nyom
lelkemben gyalogút fut
bizton hazavisz
Haiku 7
Vízcseppben arcod
óriást mutat s felszív
egy alkonyi perc
Haiku 8
Krúgj, daru értem
– sose lesz szürke tollam! –
egy őszi panaszt!
Haiku 9
A tó égre néz
ragyogó szeme tükör
írisze lennék
Haiku 10
Vadlibák szállnak
vadliba voltam én is
nézek utánuk
Lukáts János
Inter Japán Magazin
