Ön most itt van:

Japánban felminősítették Magyarországot

Jelentős hasonlóságok vannak az aktuális japán, magyar, és EU-s monetáris politikában. A tokiói székhelyű Japan Credit Rating Agency (JCRA) hitelminősítő stabilról pozitívra javította a magyar államadósság besorolását.

 JCR

A hitelminősítő az elmúlt években nem minősítette le Magyarországot, hanem a befektetésre ajánlott kategóriában tartotta. A besorolás alapján Magyarország változatlanul a befektetési kategóriában maradt. A magyarországi Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben hirdette ki, hogy ez a japán ügynökség azon kevés minősítő intézmény közé tartozik, amely az elmúlt években fenntartotta Magyarország esetében a befektetésre érdemes kategóriát. A hitelminősítés mellé magyar részről kiadott közleményben hangsúlyozták, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán van. A tartós bővülés mellett 3 % alatti az államháztartási hiány és csökkenő az államadósság, vagyis a növekedés nem járt eladósodással. A folyó fizetési mérleg masszív többlettel rendelkezik. A magyar állami és magánadósságok leépítésével, illetve a devizahitelek forintosításával Magyarország pénzügyi sebezhetősége jelentősen csökkent.

Érdekes jelenség, hogy a közelmúltban sem a Fitch Ratings sem a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő nem minősítette fel Magyarországot de az még érdekesebb, hogy előzetesen kiszivárogtatott információkkal hamisan azt a reményt keltették valakik, hogy ez a felminősítés meg fog történni. Február végén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (akit tavaly a Euromoney című szaklap Emerging Markets kiadványa a kelet-közép európai régióban az év pénzügyminiszterének választott meg közgazdászok, elemzők, bankárok véleménye alapján) a közszolgálati médiának elmondta: – A számok és tények alapján Magyarországnak már régen kijárna a felminősítés. Ezt a piaci szereplők is jól tudják, hiszen folyamatosan lejegyzik, illetve messze túljegyzik a kibocsátott magyar állampapírokat. Ha a hitelminősítők a tavalyi negyedik negyedév számait – gazdasági növekedés, beruházás, foglalkoztatás – objektívan értékelik, akkor Magyarországnak jár ebben a fél évben a felminősítés. A magyar államadósság az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent, tehát jó a tendencia. Másrészt a magyar gazdaságpolitika kiszámítható; a hitelminősítők már öt év távlatában tudják értékelni a magyar gazdaság teljesítményét, és ez látványos, elégedettségre ad okot.

Varga Mihály kép

Az Európai Bizottság március elején kedvező képet festett a magyar gazdaságról. Magyarországon nincs makrogazdasági egyensúlyhiány. Az ország ezzel kikerült az úgynevezett pénzügyi figyelmeztető rendszerből. A gazdasági válság kezdetén elindított vizsgálat eddig minden évben talált makrogazdasági problémákat. Idén viszont Brüsszel úgy értékelte, hogy nincsenek jelentős fenyegetések az egyensúlyi helyzetre nézve. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint Brüsszel kezdi elismerni azokat az eredményeket amiket a magyar gazdaság a reformok nyomán felmutat. Hozzátette, jó lenne ha a hitelminősítők is végre a realitásokhoz közeli képet adnának, de szerinte e nélkül is bíznak a befektetők Magyarországban. Részlet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatából: – Később kerül majd sor Magyarország adósminősítésének a kiértékelésére. Én azt gondolom, hogy ez olyan nagyon nem zavarja meg az életünket. Tehát a magyar gazdaság köszöni szépen jól van. A piaci megítélése egyre kedvezőbb. Az elmúlt évben nem bocsátottunk ki deviza kötvényt.

A magyar kormányt, különösen Matolcsy György MNB elnököt az utóbbi években sok – főleg belföldi – bírálat érte a jegybanki alapkamat állandó jellegű csökkentése miatt.

Matolcs György kép

A gazdasági eredmények és az újabb nyugati illetve a japán példák viszont visszaigazolják, hogy helyes monetáris politikát folytattak. Nem egészen egy hónapja a japán jegybank és az Európai Központi Bank is negatív kamatokhoz nyúlt, és az eurójegybank akár már a következő hónapban is mélyebbre mehet.

Harihuko Kuroda kép
Haruhiko Kuroda, a japán jegybank kormányzója
Forrás: AFP/Toru Yamanaka

A Business Insider cikke leírja, hogy Richard Grace, a CBA vezető deviza- és kamatstratégája szerint: – Főleg az eurózóna és Japán jelentős folyó fizetési mérleg többlete miatt nem gyengült az euró és a jen a negatív kamatok hatására. Ennek oka, hogy a folyó fizetési mérlegek hosszabb távon sokkal inkább meghatározzák az árfolyamokat, mint a kamatszintek közti különbségek. Az eurózóna, Japán, Svájc és Svédország egyaránt negatív kamatokat vezetett, és az látszik, hogy mindegyikük fizetőeszköze erősebb most, mint amikor legutóbb kamatot vágtak. A folyó fizetési mérleg többlet egyszerűen annyit tesz, hogy egy országban a megtakarítások nagyobbak, mint a befektetések, csökkenti a vonzerőt a külföldi tőke számára. Ez pedig általában azt jelenti, hogy ezen gazdaságokban a kamatok alacsonyabbak, mint máshol. Következésképpen a jegybankok által bevezetett negatív kamatok fő célja, hogy ösztönözze a befektetéseket és az inflációt – felhasználva a hazai megtakarításokat –, és nem az, hogy komoly lefelé ható nyomást helyezzen a fizetőeszközre. Ha ugyanis a GDP-növekedés és az infláció is alacsony, az adott jegybank a negatív kamatokon keresztül igyekezhet ösztönözni a befektetéseket, illetve a hazai inflációt. – hangsúlyozza a szakértő. A negatív kamatok ugyanis tipikusan arra szolgálnak, hogy a központi bankok megfeleljenek a mandátumaikban meghatározott inflációs céljaiknak, miközben érzékelik, hogy komoly mennyiségű hazai megtakarítás áll rendelkezésre a befektetések és a fogyasztás fedezésére. Amikor pedig egy ilyen helyzetben a kamatszintek már egyébként is alacsonyan vannak, tehát a jegybankok átlépnek a negatív területre, akkor ez inkább a tőkemozgásban tud kiváltani „kezdeti sokkot”, de csak enyhe és időszakos lefelé ható nyomást gyakorol az árfolyamokra.

A szakértő véleményét az elmúlt hónapok árfolyammozgásai igazolják. A tőke egyre inkább visszatér ezen területekre. A kockázatoktól való piaci félelmekkel és a visszafogott amerikai kamatemelési várakozásokkal párhuzamosan, illeszkedik Grace logikájába, hogy a jen és az euró erősödött az elmúlt időszakban.

Most hasonlóság van Japán és Magyarország között abban is, hogy az éves állami büdzséket nullás költségvetéssel tervezik.

Az Angol példát vizsgálva, a The Guardian közlése szerint a Bank of England (BoE) monetáris politikája 2008 szeptembere és 2009 márciusa között 5 százalékról 0,5 százalékra csökkentette az alapkamatot.

Európa nagy része még mindig nem lábalt ki a 2008-ban kezdődött gazdasági válságból. Nem régen, az Európai Központi Bank (EKB) 0,05 százalékról 0 százalékra csökkentette irányadó kamatát a kamatdöntő ülésén. A piacokat nem érte váratlanul a döntés. Közben Mario Daghi, az EKB elnöke is keresi a válságból való kilábalást. Matthew Lynn, a MarketWatch elemzőjének véleménye szerint a következő eszközöket fogják bevetni:

1. Közvetlen devizapiaci beavatkozás és pénz „kinyomása” a piacra. Az EKB közvetlen devizapiaci beavatkozással dollárt vásárolna és eurót adna el, de a pénznyomtatás óta ez nem igazán sikerült. A háttérben egyszerűen az áll, hogy az európai export élénkítése gyorsan eredményezhetne erősebb ipari termelést és bővülő foglalkoztatást, továbbá egy ilyen akció az inflációt és élénkítheti.

2. Részvényvásárlás, vagyis a japán jegybanki példa, – a japán központi bank ugyanis már ezt is meglépte – várhatólag az EKB is kipróbálja. A magasabb részvényárfolyamok ugyanis oly módon élénkíthetik a gazdaságot, hogy mivel a befektetők gazdagabbnak érzik magukat, elkezdenek lendületesebben költeni.

3. A bankok feltőkésítése.

4. Közvetlen tőkeinjenkció a gazdaságokba. Ennek értelmében az EKB frissen nyomott pénzzel támogatná az infrastrukturális beruházásokat, amit munkaerőpiaci és részvénypiaci erősödés követne.

Az utóbbi években sokan, köztük szakértők is bírálták az EKB-t, mivel nem találták kielégítőnek intézkedéseit a gazdasági válság monetáris problémáinak kezelésére.

(MTI, Origo, portfolio.hu, index.hu, investor.hu nyomán)

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: