You are here

Japán új biztonságpolitikájának részeként vízre bocsátotta Kaga nevű hadihajóját

Kaga helikopter hordozó kép

Átalakulóban van a Távol-Kelet több országának biztonságpolitikája. Japán új, védelmi politikájának megfelelően vízre bocsátotta legújabb hadihajóját.

Kína 3 éve, bruttó GDP-ben lehagyta Japánt. 10 év múlva bruttó GDP-ben lehagyja az USA-t. Kína pár éve eldöntötte, hogy Délkelet-Ázsia regionális vezetője helyett globális nagyhatalom akar lenni, elsőszámú, vezető szerepre törekszik ő is. Hadseregét jelentős mértékben fejleszti, átfegyverzi, négyszer többet költ fegyverkezésre az utóbbi 10 évben. Kínának jelenleg nincs szövetségi rendszere, ugyanakkor úgy érzi, hogy be akarják keríteni. Kína szárazföldi határait, az Indiával közös határszakasz kivételével elfogadja, de a tengeri határait nem. A térség más országai (Korea, Kína, Tajvan, Japán) is igényt tartanak szinte minden szigetre, a földgáz, a kőolaj, és a halászat miatt. Bármelyik szigetet nézzük, arra legalább 3 országnak van követelése. Kína, ha megszerez egy szigetet, ott azonnal katonai, haditengerészeti bázist hoz létre.

Az USA a csendes-óceáni térségben is meg akarja tartani vezető szerepét, mivel tengeri nagyhatalom, kereskedelmi útvonalai inkább a tengereken vannak. Kína és Oroszország inkább szárazföldi hatalmak, ki akarnak jutni nagyobb mértékben az óceánokra kereskedni. Szövetségi rendszere csak az USA-nak van. Jelenleg még elképesztő fölényben van high-tech-ben, katonai, hadiipari termékekben és hírszerzésben. Ugyanakkor pénzügyi – gazdasági megfontolásokból – (azért, mert Kína olcsóbban elő tudja állítani termékeit az USA számára az amerikai gyártók helyett) – ipari technológiájának jó részét átadta Kínának.

Az amerikai stratégia (hogy vezető szerepét és tengeri, kereskedelmi útvonalait a csendes-óceáni térségben továbbra is biztosítsa) idáig az volt, hogy Japán vezetésével Délkelet-ázsiai szövetséget kell létrehozni Kína ellen, ez nem valósult meg. Ugyan a Délkelet-ázsiai térség országai óvatosak Kínával kapcsolatban, de a XX. századi történelme miatt Japán ellen is vannak ellenérzések.

A második világháború utáni japán biztonságpolitika részeként: 1. Eddig Japán a GDP-jének 1%-át fordította katonai kiadásokra. 2. Japán törekedett a muzulmán országokkal való jó viszonyra (részleges sikerrel) 3. Hitt abban, hogy Kínával a viszonyt rendezni lehet, de idáig ez nem sikerült. Ezért Japán a második világháború utáni biztonságpolitikai stratégiáját nem tudja folytatni. A térség vizeire jellemzőek a határsértések, amelyeket berepülésekkel, tengeralattjárókkal követnek el.

Japán a 2014 és 2019 közötti időszakra vonatkozó stratégia szerint öt százalékkal növeli a védelmi kiadásokat, 2014-ben 45 milliárd dollárt költöttek védelmi kiadásokra. Ahhoz, hogy ezt jogi szempontból is rendezett módon ki tudják vitelezni, Abe Sinzo miniszterelnök kormányának sikerült módosíttatni – az idáig a hadviselés jogáról lemondó – japán alkotmányon. A japán haderő a körülményekhez képest nem nagy, a védelmét főleg az USA-tól várja el, a költségeket természetesen megfizetve. Ennek megfelelően Japán fizette ki például az 1991-es, Öböl-háború („Sivatagi Vihar”) költségeinek 40%-át. Eddig a Japán Önvédelmi Haderő csak védekezésre volt kiképezve és kifejlesztve. Az új alkotmány érvénybe lépése óta külföldön is bevethetők a japán katonák. Ezen kívül az USA-val pár hónapja (1997-óta először) megállapodott a kétoldalú védelmi együttműködés új irányelveiről. A Japán Önvédelmi Haderő továbbra is a védelemre koncentrál, illetve az ún. megelőző-csapásoktól tartózkodik, aminek következtében minden offenzív fellépés továbbra is az Egyesült Államokra hárul.

Japán új védelmi politikájába illik bele a második, Izumo osztályú, Kaga (DDH-184 KAGA) névre keresztelt hadihajó legyártása és ünnepélyes vízrebocsátása is. Az eredeti 2018. évi határidő előtti végrehajtás, a ráköltés nagyságrendje (1,2 milliárd dollár), a hivatalosan rombolónak besorolt, de tulajdonképpeni helikopterhordozónak is alkalmas hajó méretei (24000 tonna vízkiszorítás, kb. 250 méter hossz, 40 méter legnagyobb szélesség), demonstratívak, mutatja, hogy Japán eltökélt határainak megvédésére. A most vízre leeresztett Kaga, testvérhajójával, az Izumo (DHH-183 IZUMO)-val együtt, a II. világháború óta legnagyobb méretű japán hadieszköznek számít. A két úszó egység egyenként 7 db, hajók és tengeralattjárók elleni harcra, felderítésre és csapatszállításra is alkalmas helikopter valamint 200 fő katona, egyéb járművek szállítására képes. Az Izumo akkor készült, amikor még a japán alkotmány értelmében az országnak nem lehetett támadó fegyvere. Hivatalosan tehát csak helikopter-hordozó, de a fedélzet méretei miatt repülőgép-felszállásra is alkalmas. A hajó önvédelmét 2-2 RIM-116 RAM kis hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer és Phalanx CIWS 20 milliméteres légvédelmi gépágyúrendszer látja el. Annak ellenére, hogy Kína hatalmas katonai fölényben van, az Izumo készítésének hírére hevesen tiltakoztak.

Hírdetés

A hajó névadása a hagyományok tiszteletbevételével történt. Elődje, a KAGA repülőgép-hordozó, 1941 december 8.-án a Pearl Harbor elleni támadásban részt vevő flotta tagja volt. 1942 januárjában a rabauli partraszállásban, februárban a Port Darwin elleni támadásban, júniusban a Midway-szigeteknél harcolt. Erre az időre az amerikai hadsereg megfejtette (alkalmanként 6 órától akár 5-6 napig tartó dekódolással) a japán vezérkar távirati kódját, innentől kezdve japán egységek nevében ő levelezett a vezérkarral. A Midway-szigeteknél csapdába csalták ellenségüket olyan módon, hogy dezinformációkat küldtek. Az éterben olyan beszélgetéseket folytattak, amelyekkel elhitették, hogy az amerikai flotta Pearl Harbornál tartózkodik és ezért Midway védtelen. Az amerikaiak nagy részben megsemmisítették a japán tengeri és légiflottát. Japán itt szenvedte el a háború kimenetelét eldöntő csapást. A Kaga az augusztus 10.-én, amerikai repülőgép-hordozókról felszálló torpedóvető gépek támadását ádáz küzdelemben, sikeresen verte vissza saját légvédelmi tüzérségével és japán vadászgépek segítségével. Viszont a szigetről felszálló amerikai zuhanóbombázók támadását már nem tudta elhárítani. Négy súlyos bombatalálat gyújtotta fel, majd süllyesztette el.

Hírdetés

(MTI, hvg.hu, honvedelem.hu, bumm.sk, orientpress.hu, google.hu, origo.hu nyomán)

Kapcsolódó cikkek:

http://interjapanmagazin.com/felavattak-a-japan-izum-helikopterhordozot/

http://interjapanmagazin.com/video-az-izumo-orias-hellikopterhordozo-vizrebocsatasa/

http://interjapanmagazin.com/vizen-a-japan-orias-helikopter-anyahajo/

http://interjapanmagazin.com/japan-es-oroszorszag-most-sem-egyezett-a-kuril-szigetek-hovatartozasaban/

 

 

Érdekelheti még:

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: