Ön most itt van:

Japán- német- olasz szövetség

kongo

A japán diplomácia aktivitása nő Közép-Európában. Szorosabb munkakapcsolat kialakulása a moszkvai magyar és japán diplomaták között.
Japánban a német szerződéssel kapcsolatban kialakult negatív véleményt Sigemicu római japán nagykövet is osztotta. Amint Sigemicu Villani római magyar követnek elmondta, az 1936. október 27-i olasz-német szerződés aláírása előtt Berlinben járt, ahol kapcsolatba lépett a német politikai élet ismert személyiségeivel.
Sigemicu szerint az olasz-német szerződés létrejöttében fontos szerepet játszott az olaszok etiópiai győzelme, így a németek már nem tekintik az olaszokat olyan rossz katonáknak.
A Róma-Berlin tengely létrejöttének egy másik oka az volt, hogy a római japán nagykövet értesülései szerint az angolok azt követelték, hogy Németország térjen vissza a Népszövetségbe és ismerje el a locarnói szerződést, amelyre Hitler nem volt hajlandó.

Sigemicu úgy ítélte meg, hogy Németországnak még talán négy évre van szüksége ahhoz, hogy működőképes legyen a kommunistaellenes szövetség, „itt azonban nem kell feltétlenül háborúra gondolni” –jelentette ki.
A japán diplomata igen rossz véleménnyel volt Csehszlovákiáról, amely viszont jó hír volt a magyar külügyminisztérium számára. /1/
Amennyire rossz viszonyban voltak a japánok Csehszlovákiával, annyira jó kapcsolatokat építettek ki Lengyelországgal. Hory András varsói magyar követ március 10-én jelentette, hogy a japánok különös érdeklődést tanúsítanak Lengyelország iránt, amely szomszédos a Szovjetunióval. Hory szerint Nobobumi Ito, aki 1934 januárjától volt Japán varsói követe, különösen jól ismerte az európai politikai helyzetet, de érdekelte az a varsói japán katonai misszió tagjait is.
A japán kormány javaslatot tett a két ország követségének nagykövetséggé való átalakítására, s Hory információi szerint Lengyelország tokiói nagykövete Tadeusz Romer, volt lisszaboni lengyel követ lesz.
A jó japán-lengyel kapcsolatokat tükrözte, hogy Hirohito tennó Edward Riddz-Smigly tábornoknak altábornaggyá történt kinevezése alkalmából a „Felkelő Nap” rend nagy szalagját adományozta. A kitüntetést a varsói japán követ március 10-én adta át, s az ünnepségen megjelent a lengyel külügyminiszter és a hadsereg vezérkari főnöke is. /2/

Edward Riddz-Smigly
Edward Riddz-Smigly

 

Valószínű, hogy Hory varsói, és Jungerth három nappal később Moszkvából küldött jelentése között kapcsolat volt, mégpedig, hogy a varsói japán követ minden bizonnyal tisztában volt a Lengyelország és Magyarország között hagyományosan jó kapcsolatokkal, amelyekről tájékoztathatta a japán kormányt és más japán diplomatákat is. Jungerth mindenesetre jelezte, hogy a Rómából Moszkvába került Sigemicu japán nagykövet szorosabb munkakapcsolat kiépítésére törekszik vele. Már első moszkvai találkozásuk alkalmával jelezte a japán nagykövet, hogy rokoni érzelmekkel fordul a turáni népek, köztük a magyarok felé. Jungerth szerint ezt követően jó viszony alakult ki közöttük, és Sigemicu egy japánnál sohasem tapasztalt nyíltsággal és közvetlenséggel tájékoztatta Japán távol-keleti, szovjet, és európai politikájáról. Jungerthnek az volt a benyomása, hogy a japán diplomata a közép-európai helyzetről, Németország és a balti államok viszonyáról, valamint ezek és a Szovjetunió kapcsolatáról tőle vár információkat. Tekintettel arra, hogy Jungerth ezen a téren meglehetősen tájékozott volt, Sigemicu minden bizonnyal meg is kapta a kért felvilágosítást.
Jungerth megjegyezte, hogy legutóbbi találkozásuk alkalmával Sigemicu fölvetette, politikai szempontból rendkívül fontos lenne, hogy Magyarország nyisson követséget Tokióban. A magyar követ benyomása szerint japán kollégája a Szovjetunió részéről minden eshetőségre fölkészülve,  japán szempontból baráti országot lát Magyarországban. /3/
Az európai politikai feszültségekre egyre élesebben reagáltak a nagyhatalmak politikusai. Londonban március 1-én Ribbentrop német nagykövet kijelentette, hogy ha nem sikerül Németország kolonizációs egyenjogúságát békésen elérni, majd eléri fegyverrel. Az angol diplomácia ezt a nemzetközi politikában szokatlan „új stílust” Anglia elleni támadásként értékelte.
Március 13-án viszont Majszkij londoni szovjet nagykövet intézett kirohanást Németország és Japán ellen, azzal fenyegetve a két országot, hogy a Szovjetunió kész akár két irányból érkező támadást is visszaverni. Majszkij nyilatkozata azonban Londonban ugyanolyan fölháborodást váltott ki, mint előtte Ribbentropé. /4/
A japán belpolitikai válság mégis odáig vezetett, hogy föloszlatták a parlamentet és április 30-ra kiírták az új választásokat.  A moszkvai magyar követség titkára szerint a Szovjetunióban nagy várakozással figyelték az eseményeket, és biztosra vették a baloldali elemek előretörését. „Hogy miért, azt ők tudják” –írta lakonikusan a magyar diplomata.
A moszkvai japán nagykövetségen nem osztották a szovjet politikusok optimizmusát és kijelentették, hogy „minden kísérletezés a Szovjetunióval hiábavaló, itt csak, előbb vagy utóbb a fegyverek fognak dönteni. Nem csinálunk mást Mongóliában, mint amit az oroszok Kelet-Turkesztánban.”
A moszkvai japán követségen elképzelhetőnek tartották, hogy Hajasi miniszterelnök a fölmerült problémák miatt lemond. /5 /

Folytatjuk.

1. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Politikai Iratai, K 63 Róma, 1937. február 27.
2. MOL, KÜM POL, K 63 Varsó, 1937. március 10.
3. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1937. március 13.
4. MOL, KÜM POL, K 63 London, 1937. március 16.
5. MOL KÜM POL, K 63 Moszkva, 1937. április 10.

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: