Japán-kínai feszültség

2017. január 15. vasárnap
Írta:

Jungerth-Arnóthy Mihály moszkvai magyar követ jelentései. A Szovjetunió, Nagy-Britannia és az USA vezető politikai körei igyekeznek Japán és Kína között háborút kirobbantani.

kongoA Minszeitó párt egyik tagja megkérdezte Teraucsitól, hogy a hadvezetőség elvetette-e a Szovjetunió ajánlatát a megnemtámadási szerződésre vonatkozóan, mire a hadügyminiszter azt válaszolta, hogy a hadvezetés eddig az ajánlat elfogadása ellen foglalt állást, mivel nem tulajdonított annak nagy értéket.
A japán hadügyminiszter beszéde Jungerth információi szerint nagy visszhangot váltott ki a Szovjetunióban, valamint Angliában és az USA-ban is. Moszkvában rossz néven vették, hogy a japán hadügyminiszter szerint a japán kormány azért kényszerül fegyverkezésre, mert a Szovjetunió támadásra készül ellene. A szovjet kormány kategorikusan visszautasította ezt a föltevést, és jelezte, hogy továbbra is fönntartja a megnemtámadási szerződésre vonatkozó ajánlatát. A szovjet politikusok szerint a japán hadügyminiszter beszédének célja az volt, hogy elfogadtassa az alsó házzal az 1936-1937-es hadügyi költségvetést, amelyről a Pravda azt írta, hogy az 1 milliárd 300 millió yen, ami a 2 milliárd 300 milliós japán költségvetésnek több mint fele.
A moszkvai magyar követ jelentésében megjegyezte, hogy Teraucsi beszédének valóban ez volt a célja, ami nem változtat azon, hogy az utóbbi időben békésebbé vált a szovjet-japán viszony.
Hirota miniszterelnök kiállt a haderő fejlesztése és megerősítése mellett, de csak azzal a feltétellel, hogy az általa javasolt gazdasági konszolidáció ideje alatt Japán sem a Szovjetunió, sem Külső-Mongólia ellen nem lép föl támadólag.
Jungerth még hozzátette, hogy megállapítást nyert, miszerint a szovjet távol-keleti hadsereg létszáma valóban 250-300 000 fő. /1/
A tengerészeti leszerelési tárgyalások további fejleményeiről írt jelentést Jungerth május 29-én.
Az 1922-es washingtoni-, valamint az 1930-as londoni flottaegyezményt újították volna meg 1936-ban, Japán azonban egyenlőséget követelt az amerikai és az angol flottával, ezért nem írta alá az új egyezményt. Anglia, az USA és Franciaország a tengeri haderők minőségi korlátozására törekedett, ezért a március 25-én aláírt egyezmény szerint a sorhajók maximális tonnatartalmát 35 000 tonnában, a hajóágyúk maximális kaliberét pedig 14 hüvelykben határozták meg.
Az egyezmény aláírását követően az angol kormány a Szovjetunióhoz fordult, hogy vele is hasonló egyezményt kíván kötni, és hogy ezután mindkét állam informálja egymást flottafejlesztéséről.
Londonban május 20-án Ivan M. Majszkij londoni szovjet nagykövet és a tengerészeti attasé részvételével kezdődtek meg a tárgyalások. A Szovjetunió a megállapodás feltételének tekintette, hogy Anglia Németországgal is kössön hasonló szerződést, az egyezmény korlátozásai pedig csak Európára legyenek érvényesek, a Távol-Keleten Japánnal szemben viszont ne legyenek korlátozások.
A Szovjetunió új flottaépítési programba kezdett, mivel a fekete-tengeri orosz flotta egy részét a világháború idején el kellett süllyeszteni, hogy ne kerüljön a németek kezére, egy másik részét a polgárháború idején Pjotr N. Vrangel tábornok Bizertába vitte, a távol-keleti orosz flotta hajóit pedig  eladták az amerikaiaknak.

Pjotr N. Vrangel táborok

Pjotr N. Vrangel táborok

A moszkvai magyar követ információi szerint London azért javasolt tárgyalásokat Moszkvának, mivel tartott a szovjet légierő és a szárazföldi erők gyors ütemű erősödésétől. Az angolok tartottak a német flotta megerősödésétől is, amelyről úgy tudták, máris többszöröse a Versailles-ban engedélyezettnek.
/ 2/
Május második felében súlyos törés következett be a lassan javuló japán-kínai kapcsolatokban. Május 19-én az Észak-Kínában állomásozó japán csapatokat megerősítették, amelynek célja Jungerth információi szerint az volt, hogy nyomást gyakoroljanak a nankingi kormányra a Japán által ajánlott szerződés elfogadása érdekében. Egy másik cél volt, hogy csapást mérjenek Guidzsou tartományban északnyugati irányból előretörő kommunista kínai hadseregre. Észak- és Délnyugat-Kínában eddig is jelentős volt a kommunisták által szított japánellenes mozgalom, most azonban csatlakozott ehhez Kanton is.
A szovjet sajtó megelégedetten fogadta a kantoni eseményekről érkező híreket, és úgy ítélte meg, hogy a kantoni kínai kormány nyomást kíván gyakorolni a nankingi kormányra, hogy az ne működjön együtt a japánokkal, és ne fogadja el Hirota javaslatait.
Mivel Kanton angol befolyás alatt állt, Jungerth feltételezte, hogy a japánellenes fordulatban Anglia, vagy a Szovjetunió, esetleg mindkettő keze benne volt.
Az egyesült kínai hadsereg szemben találta volna magát a japán hadsereggel, ezért Csang Kai-sek kérte a kantoni hadsereg főparancsnokát, hogy vonja vissza csapatait, ellenkező esetben pusztulásba taszítja Kínát.
A kantoni események megfeleltek a Szovjetunió, Anglia és az USA érdekeinek, mivel úgy ítélték meg, hogy ha már Japán kínai terjeszkedését nem tudják megakadályozni, de legalább fékezhetik, különösen akkor, ha újabb háború robbanna ki Japán és Kína között. /3/

Folytatjuk…

1. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Politikai Iratai, K 63 Moszkva, 1936. május 19.
2. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1936. május 29.
3. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1936. június 11.


Bannerek










Hírlevél

Betöltés...Betöltés...