Ön most itt van:

Japán gyorsvasút – Sebességben és pontosságban az ereje

Japán vasúthálózata és a rajtuk közlekedő vonatok igazi világhírre tettek szert az évek során. De mire fel ez a hírnév? Hogy a futurisztikus kinézett miatt, olyan mintha egy sci-fi filmből jöttek volna? Netán mert olyan gyorsak és pontosak, hogy az már szinte valóságos csodának tűnik? Biztos lehetne felhozni még érveket, de az tény, hogy miután 1964-ben megépítették a világ első számú gyorsvasútját, a Shinkansent , a japán vasúti közlekedés hírneve töretlen.

Tokió, a maga 13 millió lakosával a világ egyik legnépesebb városa, viszont ha az agglomerációt is figyelembe vesszük, ez a száma akár 33 millióra is rúghat. Ennél a pontnál lesz igazán érdekes a történet, mivel az ingázók jelentős része választja a vonatozást, hiszen pontosságához órát lehetne igazítani. A Shinkasen egy valódi hálózatból és nem csak néhány vonalból áll, így az emberek jelentős része igénybe tudja venni. A hihetetlenül magas utasszám végett, a  pályaudvaroknak elég tágasnak és jól szervezetteknek kell lenniük, hogy az ott összegyűlt tömeg, minél zökkenőmentesebben közlekedhessen. A megbízhatóság mellett még egy jelentős érv szól a vasúti közlekedés mellett, ez pedig a gyorsaság, mely a maglev vasúti hálózatnak köszönhető. Az úgynevezett “bullet train” 300 km/h-s sebességével háromszor olyan gyors, mint a személyvonat. Példaként megemlíthetjük a Tokió-Oszaka közti távot (kb 400 km), melyet autóval körülbelül 6 óra alatt tehetünk meg, addig a gyorsvonattal ez 2 óra 22 percet jelent. A sűrűn lakott városokban egyébként sem túl hatékonyak az autók, így nem tűnik jó döntésnek, ha valaki a saját négykerekűjére szavaz.

Ha vetünk egy pillantást a N700A típusú villanymeghajtású Shinkansen műszaki adataira, akkor megérthetjük gyorsaságának titkát. A szerelvények a már említett maglev rendszeren futnak, melyek a mágneses levitáció segítségével biztosítják a vonatok elképesztő sebességét. A fent említett típus 16 kocsiból áll, 400 méter hosszú és több, mint 1300 utast képes szállítani. 25 ezer volt táplálja a motorokat, melyek keréksoronként helyezkednek el, így a vonat voltaképpen 128 kerék meghajtású.

Az áramvonalas kialakításának és a kis tömegének (melyet alumínium vázzal sikerült elérni) köszönhetően mindössze 120 másodpercre van szüksége, hogy elérje a 285 km/h-s utazási sebességet. A gyorsaság viszont nem csak a vonattól elvárás, hanem a kocsik tisztaságáért felelős személyzettől is. Az 55 fős takarítóbrigádnak 8 perc áll rendelkezésére, hogy letöröljék és letakarják az üléseket, illetve azokat az új menetiránynak megfelelően beforgassák.

A japán gyorsvonatok sikerének viszont van még egy titkos összetevője, melyet a tokiói irányítóközpontban találunk. Innen történik ugyanis minden koordináció az utazásokkal kapcsolatban, melyek biztonságáért egy magasan képzett technikusi csoport felel. Japán kifejezetten büszke, hogy a Shinkansen történetét nem árnyalja be semmilyen katasztrofális baleset. Ezt a szép bizonyítványt nem is kívánják lerontani a jövőben sem, így minden szerelvényüket háromévente vagy 1,2 millió kilométer megtétele után teljes körű szerviznek vetik alá. Precizitásuk az ellenőrzések során is megmutatkozik. Minden kocsit, alkatrészt külön szétszednek, valamint a kerekeket ultrahangos műszerrel ellenőrzik. Az utóbbira azért van szükség, mert esetleges repedések esetén, a nyomás és a nagy sebesség hatására a kerekek szétroncsolódhatnának, mely végül katasztrófához vezetne.

Nagy Zoltán

Inter Japán Magazin

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: