Japán enyhíteni akar a hadsereg jogi korlátozásán

OB-XE979_smbc_E_20130424002316

Komoly válaszút elé érkezett Japán: Abe Sinzó – egy szakértői bizottságra jelentéssel összhangban – meg akarja változtatni a japán alkotmány azon pontjait, amelyek a Japán Önvédelmi Haderő külföldi bevethetőségéről szólnak. A társadalom rendkívül megosztott ebben a kérdésben, de ugyanakkor már a hatalmon lévő Liberális Demokrata Párt (LDP) ellenfelei is elismerik, hogy Tokió nem mehet el szó nélkül az olyan események mellett, mint az észak-koreai fenyegetés, vagy épp a szigetviták.

“Japán hetven éve, a II. világháború vége óta békés úton jár, és ez nem fog változni. Azonban nem védhetjük meg békés életünket csupán azzal, hogy azt ismételgetjük: békés ország vagyunk. Békés életünket bármikor válság fenyegetheti” – jelentette ki Abe Sinzó pár nappal ezelőtt, miután egy szakértői bizottság a jelentésében azt írta, hogy a szigetviták, a kínai-vietnami ellentét kiéleződése és Észak-Korea kiszámíthatatlansága miatt Japán biztonsága csak a hadseregre irányuló jogi korlátozások enyhítésével szavatolható. “Olyan helyzetbe kerültünk, hogy nem tudjuk megfelelően fenntartani országunk békéjét és biztonságát, illetve a térség és a nemzetközi közösség békéjét és prosperitását az alkotmány jelenlegi értelmezése (jelentette korlátok) alatt” – olvasható a jelentésben.

A bizottság leszögezte, hogy a kollektív önvédelem bizonyos korlátok mellett összeegyeztethető az alkotmány kilencedik cikkével, amely tiltja a hadviselést. A bizottság konkrét esetként azt hozta fel, hogy Japánnak képesnek kell lennie megvédeni egy partjai közelében megtámadott amerikai hadihajót, vagy lelőnie egy Amerika felé tartó (feltehetőleg észak-koreai) atomrakétát. Ha megtörténik az alkotmánymódosítás, akkor  a japán  fegyveres erők külföldi bevetésére vonatkozó jogi korlátozásoknak vége és ezzel gyakorlatilag a külföldön is bevethető lenne a japán haderő.

A japán alkotmány jelenleg hatályos – 1981-ben megfogalmazott – értelmezése szerint a kollektív önvédelemhez nincs joga Tokiónak. A japán közjogi rendszer sajátossága, hogy a kabinet változtathat az alkotmány értelmezésén. Abe Sinzó kijelentette, hogy engedélyezni szeretné a japán haderő számára a kollektív önvédelem gyakorlását  a külföldön bajba került japánok megmentését és a “szürke zónás incidensekre” való reagálást. Ugyanakkor  a társadalom megosztott az ügyben, és az Abe vezette Liberális Demokrata Párt (LDP) koalíciós partnere, a buddhista-pacifista Új Komeitó korántsem lelkesedik az ötletért, de már mindenki elismeri, hogy valamit tenni kell. A kínai külügyminisztérium bírálta a tervet, és arra szólította fel Japánt, hogy “tartsa tiszteletben más térségbeli országok legitim és indokolt aggodalmait”.


Ajánlott bejegyzések