Ön most itt van:

Japán mai bevándorláspolitikája

Lapunk alapító-főszerkesztője, Doma Mikó István az EchoTv-nek adott interjújában elmondta, hogy már 10 éve, az akkori Koizumi Dzsunicsiró japán miniszterelnök idejében hoztak egy szigorítást, és azóta, mintegy százezer, illegálisan Japánban tartózkodó külföldit deportáltak külföldre, vissza haza. Egy időben Közel-Keletről, de most már mindenhonnan, tavaly (2015-ben) is mindössze huszonhat főt fogadtak be menekültnek. Viszont újabb szigorítás történt, ugyanis eddig, akik bementek Japánba és elutasították kérelmüket, azok újra és újra kérhették, ezalatt munkavállalási engedélyt kaphattak. Most ez megváltozott, az elutasítás után 30 napon belül el kell hagyniuk az országot, és ami lényeges, az elutasítás után huzamosabb ideig nem jöhetnek Japánba még legálisan sem. A japánok nem akarják, hogy bejöjjön a bűnözés, azon kívül vannak kulturális meggondolások is. Amikor a 80-as években sok közel-keleti menekült bevándorolt Japánba a bűnözés is felütötte a fejét. Ezenkívül több közterületet, autó parkolót önkényesen kisajátítottak a bevándorlók, szemeteltek.

Ugyanakkor a munkaerő Japánban is kellene, de munkaképes emberekkel akarják pótolni, nem olyanokkal, mint a most Európába érkező migránsok. Japánban mindenkinek be kell tartania a japán törvényeket. Azok a migránsok, akik úgy gondolták, hogy a saját gondolataik szerint alakítják át a dolgokat, szabályokat kudarcot vallottak- voltak kemény fellépések – mert a japán rendőrség érvényt szerzett a japán törvényeknek, egy milliméter változtatást sem engedtek. Egy 22 éve illegálisan Japánban tartózkodó ghánai férfi, amikor kiutasították, a repülőtéren őrjöngeni kezdett, a japán rendőrök először megbilincselték, aztán gúzsba kötötték, felvitték a repülőre majd rákötötték az ülésre. Amikor ott is őrjöngött és dobálta magát letapasztották a száját és előrehajolt helyzetben rögzítették. Tehát ott rendnek kell lenni, ott nincs külön törvény. Ez a fiatalember aztán a sokkba belehalt és a felesége beperelte a japán államot. Először 11 millió Ft-nyi kártérítést ítéltek meg neki, de mivel nem fogadta el és úgy ítélte meg, hogy az ő férje 280 millió Ft-nyi értéket ért, fellebbezett. A legfelsőbb bíróság ezt a fellebbezést elutasította, tehát semmit nem kapott. Még azt a 11 millió Ft-ot sem, mert a rendőrök szabályosan végezték a dolgukat és a férfi szívritmus-zavarban halt meg. A jogvédő szervezetek próbáltak fellépni, de végül is Japán egy önálló ország, akár tetszik, akár nem.

Az interjúban más Japán-vonatkozású dolgokról is szó esett, de a fentiek is beleillenek abba, hogy a mostani japán miniszterelnök, Abe Sinzó – egyébként a mostani magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlóan – tulajdonképpen, egyféle szabadságharcot folytat. Abe Sinzó pozitív eredményeket ért el Japán kedvező megítélése illetve az ország tekintélyének megőrzése szempontjából is. Az, hogy Japán nem úti célja a migrációnak, köszönhető a japán hagyományoknak is. Kun Miklós történész a Rejtélyes XX. század c. dokumentumfilm-sorozatában elmondja, hogy Japánban még a második világháború éveiben is azonnal lefejezték azokat a külföldieket, akik engedély nélkül léptek az ország belső területeire, gyakran kémkedési céllal. Ez a megelőző időszakokban is így volt.

Japán Korán

Fotó: fubito.blogspot

Napjaink migrációs tömegének nagy része muzulmán vallású. Szakértők elmondják, hogy az iszlám eredetileg egy békés vallás, de napjainkban – mint ahogy korábban, főleg a középkorban is előfordult – sokan megváltoztatták azt, az erőszakkal történő hittérítést vallják. Ugyanakkor más hírforrások szerint a buddhista – sintoista hagyományokon alapuló Japán tiszteletben tartja más felekezetek vallását, így az iszlám hitet is. Japánban az alkotmány megszabja, hogy más felekezetek vallását – így az iszlám vallást is – tiszteletben kell tartani. Főleg Tokióban több ezer muszlim diák tanul. Japánban mérsékelt érdeklődés van a muszlim kultúra iránt. Lehet tanulni arab nyelvet, a Japán Szabadegyetem adón arab nyelvtanfolyam műsorokat is leadnak. A iszlám kultúráról könyveket lehet vásárolni könyvesboltokban. Természetesen a Korán is kapható japán fordításban. Aicsi prefektúrában létezik muszlim mecset is. A szigetország fontosnak tartja a jó kapcsolatokat az arab országokkal is, e téren bizonyos hagyományokkal rendelkezik, pl. már az ókorban kereskedelmi kapcsolatban állt a Perzsa Birodalommal illetve napjainkban is fontos, energetikai együttműködést folytat Iránnal (japán részről az Idemitsu Kosan Co. Ltd).

(gyakorikerdesek.hu, wikipedia.hu, fubito.blogspot.hu. urbanlegends.hu, interjapanmagazin.com nyomán, www.iias.asia,  EchoTv)

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: