Japán-amerikai barátság

2016. december 30. péntek
Írta:

kongo
Az elnökválasztás közeledtével egyre élénkült az USA külpolitikai aktivitása, amint ezt Pelényi 1936. május 9-i jelentése is mutatja. A washingtoni magyar követ William Phillips külügyi államtitkárral beszélgetett, és megjegyezte, hogy az amerikai politika még sohasem érdeklődött a Duna-medence, vagy a legújabb római megállapodás iránt.
Phillips az általános európai politikai helyzetet illetően tartózkodó volt, nyíltabban beszélt viszont a franciaországi belpolitikai helyzetről, amelyet a baloldal előretörése jellemzett. Phillips tagadta, hogy angol-amerikai kereskedelmi szerződést írtak volna alá, azonban elismerte, hogy Franciaország és az USA új kereskedelmi egyezményt kötött, amelynek bejelentését az amerikai közvélemény fölkészítése érdekében el kellett halasztani. Az amerikai politikus kijelentette Pelényinek, hogy a Távol-Keleten sem Japán, sem a Szovjetunió nem akar háborút. /1/
Az amerikaiak korábbi véleménye- hogy Japánnal szemben a Szovjetunió lehet a támadó fél –úgy látszik megváltozott. Ennek oka minden bizonnyal az lehetett, hogy a Komintern által meghirdetett politika sikeresnek látszott Európában, és egyre aktívabbak lettek a kommunista szervezetek. Ezt az amerikaiak is látták, nyilván ezért volt szükség az amerikai közvélemény fölkészítésére a kommunista párttal kacérkodó francia kormánnyal kötött szerződés kapcsán.
Az éleződő spanyolországi belpolitikai helyzet, valamint az erősödő német-olasz együttműködés arra késztethette Moszkvát, hogy a Távol-Kelet helyett Európára figyeljen. Ezt megkönnyítette, hogy Japán korábban sem tett olyan katonai előkészületeket, amelyek egy Szovjetunió elleni direkt támadásra utaltak volna.
Mindezt alátámasztotta Hirota miniszterelnök május 6-i parlamenti expozéja is, amelyben a fő hangsúlyt a gazdasági problémák megoldására helyezte. Hirota beszédének külpolitikával foglalkozó részében leginkább a szovjet-japán kapcsolatokkal foglalkozott, és kijelentette, hogy Japán, mint Kelet-Ázsia stabilizáló ereje, pozitív külpolitikát fog folytatni, egyben kifejezte reményét, hogy a Szovjetunió segítségére lesz a határincidensek rendezésében. Hirota megelégedettségét fejezte ki amiatt, hogy Kínában a politikai helyzet helyes irányba fejlődik, és kijelentette, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Japán, Kína és Mandzsúria között egyetértés jöjjön létre.
A japán miniszterelnök szükségesnek tartotta a nemzetvédelem tökéletesítését, valamint a közoktatás reformját, annak érdekében, hogy azt megtisztítsa a káros nyugati elemektől.
Részletesebben beszélt a japán külpolitikáról Arita Hacsiro külügyminiszter. Arita kijelentette, hogy a japán külpolitika a világbéke érdekeit tartja szem előtt, ugyanakkor Japán olyan független és pozitív állást kíván elfoglalni külpolitikai kérdésekben, amely biztosítja, hogy méltósága ne szenvedjen csorbát. Japán arra törekszik, hogy eloszlassa a világbékét jelenleg fenyegető nyugtalanságot, ezért békés viszony létrehozását igyekszik elérni Japán, Mandzsukuo és a Szovjetunió között –mondta Arita.
Japánnak és Mandzsukuonak nincsenek támadó szándékai, jelentette ki a japán külügyminiszter. Hozzátette azonban, hogy a Szovjetunió fegyverkezése a Távol-Keleten veszélyezteti a békét, amellyel szemben Japán nem lehet közömbös.
Kínával kapcsolatban Arita elmondta, hogy tárgyalások folynak Nankinggal a három elv elfogadásával kapcsolatban, azonban aggasztó a kommunista befolyás erősödése, amely már Észak-Kínát is veszélyezteti.
Angliával kapcsolatban a japán külügyminiszter kijelentette, hogy az angol birodalom VIII. Edward uralkodása idején is virágzik, és reméli, hogy fönnmaradnak a tradicionálisan jó angol-japán kapcsolatok.
A japán-amerikai barátság képezi a Csendes-óceánon uralkodó béke valódi zálogát –jelentette ki Arita, majd hozzátette, hogy örömmel látja, hogy a két állam a gazdasági és külpolitikai megértés szempontjából is közeledik egymáshoz. Utalva a japán árukkal szemben alkalmazott importkorlátozásokra, a külügyminiszter megjegyezte, hogy a gazdasági blokkok erősen befolyásolják a világkereskedelmet, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a gazdasági válság tönkreteszi a népek gazdasági életét.
Jungerth hozzá tette, hogy a japán politikusok nyilatkozatai a katonai körök állásfoglalását is tükrözik, bár Moszkvában ezt a véleményt nem osztották. /2/
Május 19-én Jungerth arról írt jelentést, hogy élénk vita bontakozott ki a japán és a szovjet kormány között, hogy melyik országnak vannak támadó szándékai a másik ellen. A vitát kirobbantó ok Jungerth információi szerint gróf Teraucsi Hiszaicsi japán hadügyminiszternek a japán alsóház zárt ülésén elmondott beszéde volt. Teraucsi a hadügyi költségvetéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a szovjet kormány ugyan azt nyilatkozta, hogy nincsenek támadó szándékai Japánnal szemben, ez azonban még a második ötéves terv indulása előtt hangzott el, azóta viszont alapvetően megváltozott a helyzet.

gróf Teraucsi Hiszaicsi

gróf Teraucsi Hiszaicsi

A japán hadügyminiszter szerint a Szovjetunió támadó szándékainak bizonyítéka, hogy gyors ütemben erődítményeket épít a szovjet-mandzsu határon, és hogy nem mondott le a világ bolsevizálásáról. Teraucsi elmondta, hogy a Szovjetunió 200 000 fős hadsereget állomásoztat a Távol-Keleten, amelyet rövidesen 300 000 főre kíván emelni, s a Szovjetunió ellenőrzi Külső-Mongóliát is, amely bekerítéssel fenyegeti Mandzsukuot. /3/
Folytatjuk…

1.Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Politikai Iratai, K 63 Washington, 1936. május 9.
2. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1936. május 11.
3. MOL, KÜM POL, K 63 Moszkva, 1936. május 19.


Bannerek










Hírlevél

Betöltés...Betöltés...