Író-újságíró pályázatunk különdíjasa: Kustán Róbert: A japán magyar…

2015. április 26. vasárnap
Írta:

A japán magyar kapcsolatokról a mitológiai időkig

Üdvözlöm a tisztelt japán és magyar Olvasókat! Megtiszteltetés számomra, hogy hozzászólhatok dióhéjban a témához. A Kustán, Kusán és más „kus” féle nevek utáni kutatás során akadtam az alábbi érdekességekre.
Több régi kultúra szerint a vízözön után újra el kellett terjedni az emberiségnek, a Biblia szerint, Noé pátriárkától, földrajzilag az Ararát hegyétől kiindulva. Nem sokra rá élt Nimród, akinek apja Kus (Biblia), másik nevén Tana (Kézai Simon Krónika). Hargita Csaba professzor szerint Nimród apja, kus szkíta volt, akit Kus-Tana névvel is jegyeznek. Mindegyikük az ősi, kus nép tagjai. Vámbéry Ármin kutatásai szerint Nimródnak nemcsak a magyarok eredetmondájából ismert Hunor (hun ősatya) és Magor (magyar ősatya) nevű fia volt, hanem Turuska és Kazár nevű fiai is ismertek, vagyis a mai türk népek, a volt türk szkíták is magyar testvérnépek.
Napjainkban, a Kaukázus negyedik (Ararát után) legmagasabb hegycsúcsa a Kostan tau, (ami türkös nyelvi hatásra nem Kustan tau). Bet Kustan (Alagöz Köyü) falu létezik a törökországi Kaukázusban. Létezik Kustan nemzetség név is a kurd nemzetségek között. Irán egyik tartománya Kusisztán. Kusztanaj (magyarul Kustan Hold) megye kazak részén lévő Isszik kurgánból tárták fel az egyik nagy kusán vezér sírját. Kb.: 800-tól a mai orosz és kazahsztáni Kusztanaj megyéből magyar törzsek indultak el Napnyugat felé. A Kustán névnek sok jelentése van. Lehetséges, hogy eredetileg a „kus” rész a népnévre utal, a „tán” résznek pedig köze lehet a később kialakult iráni „sztán”, vagyis „ország” szóhoz.
A sok kus féle földrajzi név alapján, a kus szó kapcsolatban állhat az ősnyelvvel, ez a szó egy ős etimon, ős szó, ami a japán nyelvben is megtalálható más szavakba beépülve (pl.: Itsukusima, kosu (családfő), Kosu-kaido (régi út), Kosaka, Kusagaki, Kusatsu, Kushiro (Kusiro), Kusikjno, Kusima, Kusimoto, Kuszacu, Kuszaka). Egyes nyelvekben az u betű gyakran o betűvé alakul, ezért a kus szó kos alakban is előfordul.
Létezik a japán nyelvben több olyan szó is, amelyben a kusan és kosan kifejezés is megtalálható:
kosan: idősebb rang, magasabb rang, rangidősség
kusanone: gyökerek, legénységi állomány, népség – katonaság, széles néprétegek, tagok, választók
gyakusan: gróf, megszámlálás, számlálás, vádpont, végösszeg
takusan: majdnem, nagy tömeg, nagy mennyiség, sok, sokkal, számos
tokusan: írásbeli szerződés, szakterület (a magyar hun szó, kínai nyelvben írásbeli szerződést jelent)
A japán gondolkodásban lényeges a hierarchiatudat. Érdemes lenne megvizsgálni mi a fenti szavak etimológiája.
Dr. Aradi Éva szerint is a birodalmak sorát alapító kusán szkíták viselték a Nimród tamgát (tamga: mágikus pecsét), magukat a Kaukázusból eredeztették. Őseik, rokonaik a magyarságnak, akárcsak a szaka szkíták. A magyarok Hunor és Magor fiakról szóló eredetmondájának kiinduló helyszíne a Kaukázus. A kusánok kus és szkíta féle népek is voltak egyszerre. Az összes, ismert népmozgást sajnos a szűk hely miatt nem tudom leírni.
A Biblia mint történelmi forrás tudósít arról, hogy Kr.e. kb.: 1150 körül Arám földjéről, vagyis Káldeából, Mezopotámiából (ahol kus népek is éltek ekkor, pl.: a kus királyi törzs) egy Kusán Risathaim nevű vezető érkezett Edomba, aki később Edom királyaként Izraeltől ideiglenes győzelem után vereséget szenvedett.
Kr.e. 3000 és 1000 között a kus és sumér népeket, akiket Henry Creswicke Rawlinson babiloni szkítáknak nevezett, elüldözték Mezopotámiából, többek (pl.: Szendrei László) szerint, jó részük a Kaukázusba menekült.
Kr.u. 0-tól, Vámbéry Ármin szerint („A török faj etnológiai és etnográfiai tekintetben” c. könyv) is létezett egy Ujgurisztán. A fővárosukat úgy hívták, hogy Kusan. Lássunk egy – két érdekes forrás részletet az ujgurokról: „Az arab írók… Ezen ujgurok hazáját Maszudi és Ibn-Khordadbe Tibettől északra helyezik, Khoraszan és Kína közé s a karlukoktól keletre, (Khoraszan akkor egész a Thien-Sánig ért, Kína keleti határa pedig a Góbi-sivatag nyugati szélén kezdődött.)…. Khakanjok egy nagyvárosban lakik, melynek tizenkét kapuja van, lakása egy aranyos sátor, öt ferszakhnyi területen, melyben kilencszáz ember fér el. Maszudi Kusannak nevezi fővárosukat, s az ujgurokat valamennyi törökök közt a legvitézebbeknek, leghatalmasabbaknak és legtehetősebbeknek írja le…. Eddig az idézet.
Az ősi, ujgur Kasgár város és nép név jelentései között elképzelhető, hogy a kas törzs (kus törzs) értelmezésnek helye van.
Kr. u. 2. – 3. században zajlott le az utolsó japán honfoglalás, egy törzs vezetésével, mely meghatározta Japán későbbi, szamuráj kultúráját. A földhalmos temetkezési módjuk szkíta jellegű. A legnagyobb földhalmok Oszaka környékén vannak. Lehetséges, hogy ha Jakutföldről indultak ide, akkor a hunokkal, kusánokkal Indiáig, onnan pedig különválva. Kapcsolat lehet, hogy Észak Korea fölött, Kínában vannak Kusan és Kosan nevű városok is, illetve Stein Aurél megállapította, hogy kínai zsoldban kusán harcosok is szolgáltak.
A sintó vallás ebben az időben keletkezett. Ebben a vallásban a megtisztító pálcát japánul haragusi–nak nevezik, ami egyben áldásosztót is jelent. A magyar harag, pálca, bot szavak és a japán haragusi szó közötti etimológiai összefüggést is érdemes lenne megvizsgálni.
Ismertek Hideo Matsumoto professzor úr és munkacsoportjának (Osakai Orvostudományi Egyetem) japán eredet kutatása, a japánok és magyarok közti rokonság génkutatásai. A japánok „ősnépe”: Jakutföld jakut népe, akik szaka szkíta származástudatúak, Sakha Köztársaságnak nevezik országukat. Lehet kapcsolat a japán Osaka és a szaka szó között, magyarul az Oszaka ős szakát jelent. Érdekes a Kuszaka földrajzi név is: talán kus és a szaka szavakból keletkezett? Léteztek kus szkíták és kusán szkíták is. Létezik egyébként zalaszaka törzsnév is Ecuadorban, ahol Móricz János kutató talált magyar nyelvi hasonlóságokat egy indián törzsnél. A jakut és kutri népnevek között olyan kapcsolat is van, hogy a türkös hun kutrigur, és a török jakut nép is, a hun törzsszövetségben éltek. Egyesek szerint a kutrik jakutok.
Nagy Gyula: „Az ellopott magyar őstörténet II.” című művében leírja:… Oxuson túli avar Birodalom okvetlen fennállt … az 550-es évek elején. A Kusán tartományban lakó törzsek összessége alkotta a híres „KUSANI EMBEREK“ csoportját, akiknek a nevét KUTRIGURNAK, KOUZIGERNEK torzították a környező népek.
568-tól a Kárpát Medencébe érkezve lebonyolítottak egy honfoglalást, az avarok.
Meg kell említeni, hogy Magyarországon napjainkig, a Kusán ősi, nemesi nemzetségnév végig megtalálható, többek között Zala megyében is. Őriné Dr. Bilkei Irén főlevéltáros: „Zala megye levéltára középkori okleveleinek regesztái (1019) 1240 – 1526” című művében adatolja, hogy Kutri nevű falu létezett a középkori Zala megyében. Zala megyében a mai napig létezik a Kutri családnév, amit az avar időkben biztos, hogy népnév értelemben használtak.
A kutri népnévhez hozzáfűzve: egymás nemzetség, család nevének elvétele, lecserélésére a magyar etimológiában ismert jelenség, például ha egy család mondjuk a középkorban Magyarország nyugati, német határvidékéről az Alföldre költözött, könnyen lecserélte a környezetük az újonnan érkezők régi, eredeti családnevét Németh vezetéknévre, lényeg: az új környezettől való megkülönböztetés.
Tehát ha a hunok közti kutri törzsnév, tényleg a kutri népé volt, akkor a hun és kusán népek között élő mongol szerű törzsek egyike volt. Esetleg egy törzset neveztek el ilyen névvel azért, mert valamikor közvetlen a kutrik mellett éltek. Mindkét – származási vagy együttélési – változat a kapcsolatról szól.
Götz László: „Keleten kél a nap” című könyvében leírja, hogy a hunokkal, kusánokkal a kutri harcosok, mint avarok jöttek Baján kagán vezérletével a Kárpát Medencébe. A kutri harcosoknak, az avarok hetedik törzseként, Dubrovnik térségébe került a szállásterülete illetve Anton Fischer történész kutatásai (szűr elmélet) során kiderült, hogy a Kárpát medencei kutri népviselet: fekete vagy sötétszürke alapon világoszöld vagy sötétzöld színű hímzés volt. 2013-ban Magyarországra érkeztek jakut néptáncosok, Jakutföld Baja nevű falujából (magyar Baja nevű város is van), népi viseletükön, nagyrészt fekete alapon, világos és sötétzöld motívumok találhatók: http://www.youtube.com/watch?v=Dg2XNjIVWpg.
Magyarországon már csak Zala megyében van „kus féle” település: Kustánszeg és Kehidakustány (utóbbi Kehida és Kustány falvak összevonásából). A többi ilyen település vagy háborúk miatt halt ki, vagy elcsatolták a szomszédos országok területeihez.
A japán Tokai város mellett magyar Tokaj és mongol Tokay városok is léteznek.
Javaslat kulturális és gazdasági kapcsolatokra:
Őstörténeti, nyelvészeti kapcsolatok kutatása, akár a Nemzetközi Türk Akadémiával karöltve.
Manga képregény sorozatok megjelentetése népszerű japán, türk, sumér, iráni, kus és magyar történelmi személyiségekről (akik büszkék ázsiai gyökereikre), tudományos, realisztikus háttérfeldolgozással megtámogatva, ismeretterjesztési jelleggel, kiemelve a pozitív dolgokat.
Egyéni civil kezdeményezés részemről, hogy testvérmegyei és testvérvárosi kapcsolatok épüljenek ki, Zala Megye, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város illetve japán prefektúrák és városok között. Én már megkerestem testvérmegyei, testvérvárosi kapcsolatok létesítése ügyében a városi és a megyei közigazgatást. Ezen a téren, pénzügyi szempontból olyan idők járnak nálunk, hogy csak akkor engedélyeznek ilyen kapcsolatokat, ha Önöktől, Japánból érkezne jelzés ilyen igényre és fogadókészségre, méghozzá nagykövetségi szinten.
Zalaegerszeg város kedvezményeket kínáló programmal, képzett munkaerővel, 350 ha kiterjedésű ipari parkkal várja a befektetőket. A japán beruházók Zala megyében termeltethetnének EU és más közeli piacokra. Nagy szükségünk van a jelenleg tervezési szakaszban lévő M9-es jelű, gyorsforgalmi út mielőbbi megépítésére, akár japán támogatással is.


Bannerek










Hírlevél

Betöltés...Betöltés...