Író-újságíró pályázat – Oberten János: Fukushima, mon amour

2014. január 13. hétfő
Írta:

Szeptember 21

Bizonyára meglepődsz, hogy egyetlen délutáni beszélgetésünk után Japánból írok neked. Úgy kezdődött, hogy Párizsból érkeztem, ahol is a két-három méterre egymás mellett alkotó művészektől vásárolják a festményeket. Budapesten reméltem, hogy sikerül eladnom a képeimből. Csakhogy senki sem értette, hogy a Vörösmarty-teret keresem, kevesen beszélnek Magyarországon franciául. Te nem csupán útba igazítottál, hanem leültél mellém és kérted, meséljek a madárról, amelynek csupán egy szárnya van, ezért a földön pörög önmaga körül, csak párban tud felemelkedni a levegőbe. Ugyanis ezt próbáltam megfesteni azon a képen, amely felkeltette a figyelmedet. Apollinaire-t idéztem „De Chine sont venus les pihis longs et souples / Qui n’ont qu’une seule aile et qui volent par couples.” – emlékszel ? Egész délután beszélgettünk, olyan közel kerültél hozzám, ahogyan eddig senkinek sem sikerült. Sode suri au mo tashou no en (袖すり合うも他生の縁) A véletlen találkozás az ég akarata.

Kedves Tori San ! – ha jól emlékszem így hívnak – Gyönyörűen bánsz a szavakkal, akár a színekkel. Tudtam a pihi létezéséről , magyar Apollinaire-fordításból : „A pihi-madarak halomba ölve / Verset kell írni az egyszárnyú madárról „ Hadd írjak ide egy zen koant, amely az egyszárnyú madárról eszembe jutott: „ Milyen volt a te arcod, mielőtt a te apád és a te anyád találkozott volna ?” Milyen volt a mi arcunk, mielőtt találkoztunk volna ? És most ?

A nevem Mitsuko, ami „a Fény gyermeké”-t ” jelenti, de alkatom miatt Tori-nak, madárnak is szólitanak. A Te japán neved legyen Yoshi, ami az „igaz”-at a „legjobbat” jelenti, és úgy is szólíthatlak, hogy Yoshiko, Yoshimitsu, Yoshikyuku.Mert a szívembe zártalak és becézni akarlak.

Október 1

Drága Mitsuko ! Sok hasonlóság van a japán és a magyar között. A mi nyelvünk is elszigetelt, titeket az óceán vesz körül, bennünket más népek. Emlékszel, azon a délután elmondtam a közhelyeket, amelyek révén tudunk Japánról: császár, Fuzsijáma, pagodák, Zen, szamurájok, harakiri, gésák, kimonó, dzsudó, rizs, szake, halászat, földrengés, cseresznyevirágzás, kamikaze, elektronika, Mitsubishi, Honda, Sony, shinkansen, Tokyo, Hiroshima… atombomba… A japán kultúrából a filmművészetet Kurosawa Akirá-nak, az irodalmat Kawabata Jaszunari-nak, Mishima Yukio-nak, Akutagawa Ryonoszuke-nek köszönhetően ismerjük, a képzőművészetben Hokusai, Utamaro, Hiroshige rézkarcai jutottak el, a színházban a no-ról és kabuki-ról hallottunk. Zenében nem sokat tudunk, hacsak Kobayashi Kenicsirot nem számítom, aki Magyarországon nyert karmesterversenyt és egy ideig vezető dirigens volt.

Yoshi, kedvesem ! Azért a magyarság ismert Japánban – akár a világban. A zenében Liszt Ferenc, a Kodály-módszer, Lehár, Kálmán operettjei, a cigánymuzsika és Bartók, Sztravinszkij, Sosztakovics mellett a XX. Század nagy zeneszerzői közé tartozik. De ott van Polgár Judit sakkvilágbajnok, a Rubik-kocka, tudósok, mint Semelveiss, Szentgyörgyi Albert, Neumann János…

Igen, drága Tori, olyan téren jeleskedünk, ahol a magyar nyelv nem gát. Híresek a képzőművészeink Csontváry, Vasarely, Munkácsy. Filmben Jancsó, Szabó István hoztak dicsőséget, de az építészetünk is szép, láttad Budapestet. .. a sportban labdarúgás-nagyhatalom voltunk az 5O-es években, mostanában úszásban vízilabdában, kajakban jeleskedünk, bár nem vesz körül tenger bennünket. Ahhoz, hogy ízlelhessük a magyar nyelv szépségét, csak ezt a két verssort kell skandálnunk…”este van, este van, ki-ki nyugalomba / Feketén bólogat az eperfa lombja”

Mi az , ami jellemezne benneteket, magyarokat?

Közép-Ázsiából jöttünk, húnok és magyarokként. Kis nemzet vagyunk elszigetelve, sem szláv, sem latin, sem angolszász nyelvhez nem hasonlít a magyar. Leginkább a szabadságvágy határozta meg a történelmünket. Török, osztrák elnyomás alatt sínylődtünk orosz, német megszállás alatt is Európa-hírű volt 1848-as és 1956-os szabadságharcunk, mindkét esetben nálunk nagyobb birodalommal.

Október második hétfője

Jaa ne ! (: Szia, japánul) Ma az Idősek Napját ünnepeljük. (Keiro no ki)

Tegnap “dúskáltam” a “leveleidben”, talán mert ősz van? Olyan szép színesek, mint a hegytetőről egy egész erdő lombját belátni megannyi színben. Festettél már ilyet? Nekünk is van mitikus madarunk a Turul-madár. Meg legendánk a Csodaszarvasról… bizonyára ismered Bartók Cantata Profana-ját.

Kedves Kislovacskám (mert szépek s lovaitok, szinte eggyé nőttetek velük)! Ma ünnep volt Fukushimában, nem messze az Atomerőműtől van egy gyönyörű park, nagyon szép voltam, ünnepi kimonómat vettem fel, lila színben és virágos obival. Shinto vallású vagyok, teaszertartáson vettem részt.

December 6

Karjaimban tartani Gyönyörű Madaram, maga a boldogság. Ki is Írt a Boldogok-szigetéről? Aquinói Szent Tamás. Engem is megihletett, a szépség, amit leírtál. Festőnek teremtett téged az Isten. Szavak és színek és zene, és tánc…köt össze bennünket.

Kedvesem,most sírok örömömben. A boldogság egy hajszál, egy szó,egy mozdulat. A verseket, amit küldtél, újra meg újra olvasom, lassan kívülről is tudni fogom. Azaz belülről, mintha belőlem szóltak volna az érzéseid, gondolataid. Határtalan nyugalom áradt szét testemben, a levegőt is lassabban veszem, ugyanakkor a lelkem ujjong,és kacagok, nevetek, mosolygok. Ma, december 23-án van az Uralkodó Születésnapja.

január 1

Tavaszi Virág ! Aki tud érezni, az nincs egyedül. Lehet, hogy nem emberek veszik körül, hanem állatok, növények. A szeretet velük is kétoldalú. Tetszett, amit a nevetésről írtál. Amikor kacagunk velünk nevet a világ, ha sírunk, olyankor egyedül vagyunk.

Január 13. Shogatsu, Japán Újév

Valószínűleg nem ismered a japán humort. Groteszk, abszurd és kicsit szemtelen. Ime egy példa. Yoshi látogatóba megy a barátjához. Rekkenő hideg a házban, a szoba közepén Ashi ül, meztelen. A vendég megkérdezi barátját, miért nem fűt, és miért ül ruha nélkül. „Látod ezt a nagy követ a fejem felett egy vékony spárgán ? Nos, mindvégig arra gondolok, ha elszakad, a rám zuhanó kő agyonnyom. Ettől a gondolattól egyfolytában izzadok, így nincs szükségem fűtésre”. Ha-ha-ha !

Február 1

Amikor hazajöttem, amint bekapcsoltam a géped, jött leveled. Kapásom van, nevettem! Mindig olyan boldog vagyok ha írsz, tudod?hiányoznak a beszélgetések. Jó éjszakát édes, szép, színes álmaid mint virágok illatozzanak !

Az álmaimra emlékszem, mindig színesben álmodom, és természetesen három dimenzióban. Mikor közel vagyok a felébredéshez, tehát az álom-ébrenlét határán barátokról, természetről, életvidám dolgok jelennek meg. Úgy szeretnék Veled álmodni! Cirógatnálak, mosolyomban ringatlak. csókolnálak: Kéktollú kismadarad

Tudod, hogy szeretem a bölcs dolgokat. Ez a koan kedvencem : A Mester előadást készül tartani tanítványainak a ligetben. Egyszer csak egy madárka repül az ágra és csodálatos dalba fog. Amikor befejezte, a Mester azt mondja: A mai leckének vége. Nagyszerű, hogy nem elkoptatott szavakkal levelezünk, hanem csiszolt gyémánt gondolatok idézetével.

Értettem a madárka zen-leckéjét. Cserébe küldök egy japán mesét. Néhány mondatba sűrítve. Apropó : gyémánt. Egy koldus (sok mesében szerepel a koldus) inni kért egy asszonytól. Amikor az a forrásból vizet mert, kiemelt onnan egy gyémántot. A koldusnak adományozta, aki élete végéig élhetett volna ebből. Ő azonban visszatért az asszonyhoz, kérve, hogy adja neki azt, ami a gyémántnál is értékesebb: ami a lelkében arra késztette, hogy másnak adja a kincset.

Március 1

Rájöttem, hogy mindannyian egy szárnyal jövünk a világra: Fiú vagy lány, mint a Yin és a Yang. Csak akkor tökéletesek ha a másikkal egyesülnek.

Ma este megint megihletett a természet az erkélyről nézve, és e szépséget gyorsan át akartam adni Neked. Tehát: A hófehér törzsű nyírfára rászállt egy mátyásmadár. A nép ezt a madarat SZERELEMMADÁR-nak hívja, és akinek van tőle kék tolla, az szerencsés lesz a szerelemben Imádok időtlen világba kalandozni.. Igy nevezem én az írást.

Március 3-án volt a Hinamatsuri a Babák Ünnepe, amit a Lányok Ünnepének is neveznek, de Momo no sekku-nak, azaz Barack Fesztiválnak is.

Nekünk március 15-én lesz Ünnepünk. Ezzel kapcsolatban egy különös álmom volt. Madárrá váltam és felrepültem a magas égbe. A lélek birodalmába. Ott a Szabadság, nem a földön. Nincs tér és nincs idő. A szellem szárnyalását semmi sem piszkitja be, gátolja meg. Jönnék hozzád. Szerelmem!

Ma március 11 van, délután háromnegyed háromkor összefogott ellenünk a Föld, a Víz, az Ég és a Tűz. Előbb a föld mélyéből indult a moraj amely dübörgéssé erősödött. Megmozdultak a falak, ilyen máskor is volt, földrengéskor. Megszólalnak rikoltozva a szirénák, és a hangszórók riadót hirdetnek biztonságba vonulásra szólítanak fel mindenkit. És akkor messziről sohasem hallott tenger-bőgés hallatszik azt hittem majd végigsöpör a hullám, de nem. Siklik a víz ezer kilométerrel, őrjítő monoton zúgással k0zeledik a tornyosuló víz és a felhők összeérnek. A görgeteg visszahúzódik egy kis ideig, mintha apály lenne hogy aztán falként szökik a magasba és ráront a szárazföldre.. Ebben a drámai pillanatban agyamba villan Hokusai Katsushika rézkarca A Kanagawa hatalmas hulláma.. Lenyűgöző a sohasem látott szörny, a vízóriás. Megindult az óceán a szárazföld felé. Amint beleütközik az alsó rész valamibe, a felső felágaskodik, és lecsap az épületre a hullámok tetején játékhajók meg autók, házak. Megbénultuk, nem lehet menekülni föléje emelkedni csak a madarak tudnak. Rád gondolok, ahogyan Veled összefogva a magasba a felhők közé emelkednénk. az áradat mindent bepiszkít, letöröl, mint egy képről a színeket és vonalakat. A testem itt marad, de a lelkem örökre a magasban száll majd, a szerelmünk arca a Te arcod, meg az enyém.

Az éjjel vihar tombolt Budapesten. Reggel a Vörösmarty-téren egy halott galambot találtam, el volt törve a szárnya. A szél egyszárnyúvá tette. Haza vittem, budai házunk előkertjében hantoltam el. A színes virágok közé.

Okusoko no
shirenu samusa ya
umi no oto (x)

Katsu !

————————————————————————————————-

(x) A hideg mélye,
mint kifürkészhetetlen
tengerdübörgés


Bannerek










Hírlevél

Betöltés...Betöltés...