Inter Japán pályázat – dr. Udvarvölgyi Zsolt: Egy hullámhosszon

2014. március 8. szombat
Írta:

A Kádár-rendszer külpolitikájában sajátos hangsúlyt kapott az Ázsia-politika. A harmadik világ iránti nyitás jegyében külügyminiszter-helyettesi szintű delegáció járt Indiában, Burmában, Indonéziában, Nepálban, Ceylonban. Nagy publicitást kapott a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok helyreállítása is. A II. világháborút követően 1959. augusztus 29-én követi-, majd 1964-ben nagyköveti szinten vette fel a diplomáciai kapcsolatot a két ország.

A kezdetek

Az MTA Levéltárában őrzött iratanyag szerint a tudományos életben a két ország közti első kapcsolatfelvétel 1957-re datálható: A japán Kyoto-i Egyetem fizikai kutatóintézetének már 1956. november 30-án levelet küldött az MTA-nak. A levél, amelyet két deklaráció is kísér, a következőket tartalmazta: „Japán Tudományos Tanácsa – mint már régóta – újból foglalkozik az atomenergia békés felhasználásának kérdésével. Mint már többször, most is hangsúlyozza az atomkutatásra vonatkozó következő három alapelvet: a) a nem titkosság (non secrecy), b) a demokratikus szervezés és igazgatás (management) és a c) béke elvét. Erre ma különösképpen azért van szükség, mert az Északamerikai Egyesült Államok (sic!) kormánya a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség egyezményére hivatkozással – amely a két állam kölcsönös szerződése alapján történő atomenergia kutatásokat is támogatja és szorgalmazza – már eljuttatta Japán kormányához olyan szövegezésű kétoldalú szerződéstervezetét, amely elfogadása esetén sérti a fenti alapelveket. Japán kutatását teljesen egy nagyhatalom önkényének teszi ki, és végül ellentmond a működését még meg sem kezdett NAÜ alapszabályainak is. Ezért Japán Tudományos Tanácsa felhív minden tudóst és népet, akik érdekelve vannak az atomenergia békés felhasználásában, hogy támogassák a mellékelt deklarációban foglalt törekvésünket: megakadályozni olyan kétoldalú szerződések megkötését, amelyek sértik az említett alapelveket és a NAÜ alapszabályait, nélkülözik az Ügynökség jóváhagyását és az atomenergia kutatás terén fejletlen államok atomkutatását az e téren fejlett hatalmaknak szolgáltatják ki.”

Erdey-Grúz Tibor főtitkár válasza 1957. március 14-én kelt: „Megnyugvással és örömmel fogadtuk levelüket és Japán Tudományos Tanácsának mellékelt nyilatkozatát.(…) Helyeseljük mindazon törekvésüket, amelyekkel biztosítani akarják, hogy az atomkutatás terén fejletlen államok a fejlett államok önkényétől menten fejlesszék atomkutatásukat.(…) Reméljük, hogy kezdeményezésük, amelyet teljes őszinteséggel támogatunk eredménnyel fog járni és ehhez további sikereket kívánunk.”

A tényleges kapcsolatok kialakítása számos japán tudós Magyarországra történő beutazásával kezdődött. 1962-ben vagyunk. A Kádár-rendszer konszolidációja még gyerekcipőben jár. Az ’56-os elítéltek többsége még börtönben ül, javában zajlik a TSZ-ek szervezése, a magyar parasztság erőszakos kollektivizálása. Ebben – az ideálisnak korántsem mondható – légkörben valósult meg Tazuke Shigeo japán kémikus beutazása Magyarországra, 1962. július 22-24. között, aki az MTA meghívására három napos tanulmányútra jött hazánkba. Bár japán állampolgár volt, a The University of Leeds Kémiai Intézetéből írta levelét. Az MTA Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának feljegyzése szerint „S. Tazuke japán kutató f. év július 23-án meg szeretné tekinteni az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetében folyó sugárhatás kémiai kutatómunkát. Kérésének részletes indoklására Erdey-Grúz Tibor elvtársnak küldött levelet.” Az MTA fogadta a kutatót, segítette a vízumszerzést, melyet Bécsbe telepítettek. A japán kutatónak mindvégig gondos ügyintézésben volt része.

Dr. Masao Kihara docens (Kyoto University, Közgazdaságtudományi Tanszék) Rusznyák Istvánnak, az MTA elnökének írt levelet 1962. június 13-án. Őt tíz napos tanulmányútra hívták meg. A vízumát Moszkvába küldték.
Vas-Zoltán Péter, az MTA NKO vezetője így írt Kiharának: „A magunk részéről szívesen nyújtunk segítséget magyarországi tanulmányútja megvalósításához és meghívjuk Önt 10 napos magyarországi tartózkodásra, amelynek költségeit az MTA biztosítja.”
Továbbá ezt a levelet küldte Kocsis Zoltánnak, a Kohó – és Gépipari Minisztérium Protokol Osztály vezetőjének 1962. szeptember 25-én: „Akadémiánk meghívására vendégünkként Magyarországon tartózkodik Maszao KIHARA japán közgazdász, a kyotói egyetem docense, aki az értéktörvény elméletével és árképzési normákkal foglalkozik. Azt a kérését terjesztette elő, hogy még Japánban kapott tanácsok alapján a dunaújvárosi Vasművet, a Csepeli Vas-és fémművet, valamint a miskolci Lenin Kohászati Műveket szeretné meglátogatni. Vendégünknek ezt a kívánságát túlzottnak találjuk, de nagyon szeretnénk, ha egy látogatást (Dunaújváros vagy Csepel) mégis megvalósíthatna. (…) Megjegyezzük, hogy Kihara docens, a Japán Tudományos Szakszervezet képviselőjeként Moszkvában részt vett a Tudományos Munkások Világszövetsége most lezajlott ülésén és ott is volt hasonló programban része.”

Straub F. Brunó „feketén hív meg” japán tudóst

Nagyobb port vert fel és komoly belső vitához vezetett Makoto Ishimoto japán biológus négy hónapos ösztöndíjának ügye 1961. augusztus 3-án. Vas-Zoltán így fakadt ki levelében Bozsó Ernőnek, a Gazdasági Titkárság vezetőjének, 1961. február 27-én:
„..Az NKO az egész elintézéssel nem ért egyet és alábbi okainál fogva különösen kifogásolja, hogy az ügyirat nem intézkedés előtt került bemutatásra: Az ügyiratból nem tűnik ki, hogy japán tudós beengedése hosszabb időre magyar intézetbe meg lett-e beszélve a Külügyminisztériummal. Különösen olyan államok viszonylatában, amelyekkel a Magyar NK-nak nincs kulturális egyezménye esetenként, viszonossági alapon egyeztetnünk kell az ilyen kéréseket a Külügyminisztériummal, még akkor is, ha 1-2 napos látogatásról van szó. Nem tűnik ki az ügyiratból, hogy biztonsági szempontból kikértük-e megfelelő szervek véleményét. Teljesen indokolatlan a havi 3500 Ft ösztöndíj. Külön akadémiai egyezményben szabályozott szerződéses kapcsolat alapján a hozzánk érkező baráti tudományos dolgozóknak havi 2000 forintot fizetünk. Az ügyiratból kitűnően Straub akadémikus a hitel engedélyezésével egyidejűleg nem kapott olyan felhívást az Akadémiától, hogy japán partnerével szemben a viszonosság kérdését felvesse és az ő leveléből sem tűnik ki, hogy ez szóba került volna. Tudomásunk szerint külföldiek meghívására szolgáló vendéglátási alapot az Akadémián egyedül az NKO kezeli. Bár ez a Gazdasági Titkárság hatáskörébe tartozik, aggályosnak látjuk célhitel engedélyezését ilyen célra, mert ez precedenst teremt a meghívások decentralizálására, ami szemben áll az Elnökség több határozatával.”
Sokatmondó Vas-Zoltán feljegyzése 1961. augusztus 3-án:
„Makoto Ishimoto valószínűleg az a japán, akit Straub feketén hívott meg. Ezt ellenőrizni lehet Bozsónál, vagy Pagonynál, minthogy mindent ők intéztek. Ha azonos, akkor Bozsó szerezzen részükre főtitkári vagy elnöki utasítást, arra, hogy a vízumot megkérjük.”

Egyéb kutatók – más ügyek

Tamiya professzor beutazási ügyével kapcsolatban a Külügyminisztérium küldött levelet az MTA-nak 1961. augusztus 23-án:
„Közlöm, hogy tokiói követségünket felkereste Tamiya japán professzor és hivatkozással Straub professzor meghívó levelére kérte, adjunk lehetőséget, hogy Magyarországra utazhasson. Ugyanis Straub professzor meghívta őt, hogy tartson előadásokat Budapesten és Tihanyban. Tamiya elmondotta, hogy 1935-ben járt Magyarországon, ahol Straub professzorral többször találkozott, legutoljára mikor Straub Japánban járt, ahol neki személyes vendége volt. Tamiya elmondotta, hogy kizárólag a tudománynak él, fő témája a haltenyésztés fokozása. Politikával nem foglalkozik. Mielőtt Magyarországra jönne, Moszkvába, Varsóba és Prágába fog ellátogatni. A moszkvai kémiai konferencián vesz részt, amiután Leningrádot és más szovjet városokat is megtekint. A követség jelentése szerint Tamiya-nak szolgálati útlevele van, amit a Külügyminisztériumtól kapott. A követség fontosnak tartja, hogy vele jó kapcsolatokat építsünk ki. Tamiya a tudományos eredmények nemzetközi cseréjének híve és szívesen veszi fel a kapcsolatot magyar tudósokkal. Kérem, hogy Tamiya professzor beutazásával foglalkozni, részére programot készíteni és bennünket az eredményről tokiói követségünk informálása céljából értesíteni szíveskedjenek.
Vas-Zoltán Péter válaszlevele 1961. szeptember 4-én arról tanúskodik, hogy ezúttal gördülékeny volt az ügyintézés:
„…Közöljük, hogy Tamiya japán professzor fogadását Straub F. Bruno akadémikus előkészítette. A professzor szeptember 11-én érkezik hazánkba, s szakmai programját az MTA Biokémiai Intézete fogja megszervezni.”

Prof. Yusuke Sumiki beutazásával kapcsolatban szintén a Külügyminisztérium kezdeményezett az MTA-nál 1961. augusztus 23-án:
„Tokiói követségünk által felterjesztett Sumiki Yusuke japán professzor beutazásával kapcsolatos kérdőíveket a Külügyminisztérium 1961. augusztus 9-én adta át a Magyar Tudományos Akadémiának a további szíves intézkedés végett. Fentiekkel kapcsolatban közlöm, hogy tokiói követségünk jelentése szerint nevezett a rizstermelés tudományos fejlesztésével foglalkozik. Kurilovicz lengyel professzor ajánlotta neki, hogy európai körútja alkalmával látogasson el Magyarországra is, ahol igen fejlett a biokémiai kutatás. Különösen Vályi-Nagy debreceni professzorra hívta fel a figyelmét. Kérem, hogy Sumiki professzor beutazásával kapcsolatban intézkedni szíveskedjenek.”
Vas-Zoltán Péter ezt követően feljegyzést küldte az MTA IV. és V. osztályainak 1961. július 12-én:
„Rusznyák elvtárs értesülése szerint Prof. D.r Yusuke Sumiki, a tokiói egyetem kémiai fakultásának dékánja, az agrárkémia professzora, a gibberellin felfedezője augusztusban részt vesz a moszkvai biokémiai kongresszuson. Ezt követően Lengyelországba utazik, és amennyiben érdeklődés merülne fel iránta, mód volna rövid magyarországi tartózkodásra meghívni. Kérem a fentiekre vonatkozó mielőbbi válaszát.”
Az iratanyagban megtalálható az MTA elnökének kézzel írt Vas-Zoltánnak címzett levele is:
„A gibellerin felfedezése az egyik legnagyobb biokémiai eredmény. Fantasztikus hatása van a növény növekedésére. (…)”
Sumiki professzor 1961. szeptember 3-9. között tartózkodott Magyarországon. Eredményes programot bonyolított le. Hazaérkezte után meleg hangú levélben köszönte meg a meghívását.

Dr. Koh japán atomfizikus magyarország


Bannerek










Hírlevél

Betöltés...Betöltés...