Immáron külföldön is bevethető a japán hadsereg

2014. július 4. péntek
Írta:

japanese-self-defense-pko-unit-in-south-sudan-03

A második világháború óta alighanem a legnagyobb változtatás következett be Japán biztonságpolitikájában: immáron a japán kormány szabadon dönthet a hadsereg külföldi bevetéséről, hogyha úgy érzi veszélyben vannak a japán állampolgárok vagy a szigetország területi szuverenitása. Erre a lépésre az április elején feloldott fegyverexport-tilalom óta számítani lehetett. Az Egyesült Államok örül a döntésnek, miközben a környező országok – leginkább Kína – nem tetszésüket fejezték ki ezzel kapcsolatban.

A japán kormány kedden jóváhagyta a fegyveres erők bevetését bizonyos esetekben más országok védelmében: ha japán állampolgárok kerülnek nehéz helyzetbe, vagy épp Japán területe kerül veszélybe. A korábbi japán kormányok álláspontja az volt, hogy Japán háborút elutasító békealkotmánya korlátozza katonai erő bevetését még Japán védelmében is. Abe Sinzó megválasztása óta komoly belpolitikai vita alakult ki ebben a kérdésben nemcsak az ellenzékkel, hanem magával a japán társadalommal is: a japán lakosság rendkívül megosztott ebben a kérdésben.

A hatalmon lévő Liberális Demokrata Párt (LDP) még egy szakértői bizottságot is felállított ezzel kapcsolatban. A bizottság leszögezte, hogy a kollektív önvédelem bizonyos korlátok mellett összeegyeztethető az alkotmány kilencedik cikkével, amely tiltja a hadviselést. A bizottság konkrét esetként azt hozta fel, hogy Japánnak képesnek kell lennie megvédeni egy partjai közelében megtámadott amerikai hadihajót, vagy lelőnie egy Amerika felé tartó (feltehetőleg észak-koreai) atomrakétát. Ha megtörténik az alkotmánymódosítás, akkor a japán fegyveres erők külföldi bevetésére vonatkozó jogi korlátozásoknak vége és ezzel gyakorlatilag a külföldön is bevethető lenne a japán haderő. Abe Sinzó egyetértett a szakértői bizottság döntésével, s ő maga is támogatta, hogy a japán haderő legyen képes a külföldön bajba került japánok megmentését és a “szürke zónás incidensekre” való reagálásért.

Abe Sinzónak úgy kellett végrehajtania ezt a változást, hogy lehetőleg ne módosuljon az alkotmány, hanem inkább annak értelmezésén változtassanak.  Így felhatalmazást adhat fegyveres erői szélesebb körű bevetésére, ami igencsak megosztja a társadalmat: azóta a közvélemény-kutatások és a tiltakozások sora jelezte, a japánok többsége ellenzi, hogy megfosszák az alkotmányt lényegi elemétől, vagyis kilencedik cikkelyétől. Kedden Tokióban mintegy kétezren tiltakoztak Abe Sinzó miniszterelnök hivatalánál. A tüntetők azt mondták, hogy az alkotmány bármilyen megváltoztatása csupán népszavazás útján lehetséges, a kormány egyszerűen nem teheti meg a mostani lépést az alaptörvény újszerű értelmezésével.

Az Egyesült Államok – Japánnak jó ideje szövetségese – támogatta a keddi tokiói döntést, amelynek jegyében a japán haditengerészet támadás esetén védelmet nyújthat amerikai hadihajóknak. Ezenfelül bizonyos mértékben “tehermentesíti” az amerikai hadvezetést is, hisz Washington jobban oda tud figyelni a közel-keleti (jelenleg az Irakban dúló háború) és a kelet-európai eseményekre.

Ugyanakkor a régió államai már kevésbé örülnek a fejleményeknek, különösen Kína nézi kritikusan az eseményeket és bírálja a japán lépést. Hung Lej kínai külügyi szóvivő keddi szokásos sajtótájékoztatóján kifejtette: „Peking helyteleníti Japán olyan megnyilvánulásait, amelyekkel eltúlozza a kínai veszélyt. Tokió új politikája kétségessé teszi, hogy Tokió békés módszerekkel akarja rendezni a vitákat” A kínai sajtó hasonlóképpen nekiesett a japán döntésnek: “A japán miniszterelnök manőverezésének következménye a regionális békét fenyegeti egy olyan helyzetben, amikor Abe nem hajlandó szembenézni Japán múltban elkövetett agresszióival, egyre tolakodóbb magabiztossággal viszonyul szomszédjaihoz, valamint szemet huny az ördögi militarizmus újraébredése felett.”

 


Bannerek










Hírlevél

Betöltés...Betöltés...