You are here

Immáron külföldön is bevethető a japán hadsereg

japanese-self-defense-pko-unit-in-south-sudan-03

A második világháború óta alighanem a legnagyobb változtatás következett be Japán biztonságpolitikájában: immáron a japán kormány szabadon dönthet a hadsereg külföldi bevetéséről, hogyha úgy érzi veszélyben vannak a japán állampolgárok vagy a szigetország területi szuverenitása. Erre a lépésre az április elején feloldott fegyverexport-tilalom óta számítani lehetett. Az Egyesült Államok örül a döntésnek, miközben a környező országok – leginkább Kína – nem tetszésüket fejezték ki ezzel kapcsolatban.

A japán kormány kedden jóváhagyta a fegyveres erők bevetését bizonyos esetekben más országok védelmében: ha japán állampolgárok kerülnek nehéz helyzetbe, vagy épp Japán területe kerül veszélybe. A korábbi japán kormányok álláspontja az volt, hogy Japán háborút elutasító békealkotmánya korlátozza katonai erő bevetését még Japán védelmében is. Abe Sinzó megválasztása óta komoly belpolitikai vita alakult ki ebben a kérdésben nemcsak az ellenzékkel, hanem magával a japán társadalommal is: a japán lakosság rendkívül megosztott ebben a kérdésben.

A hatalmon lévő Liberális Demokrata Párt (LDP) még egy szakértői bizottságot is felállított ezzel kapcsolatban. A bizottság leszögezte, hogy a kollektív önvédelem bizonyos korlátok mellett összeegyeztethető az alkotmány kilencedik cikkével, amely tiltja a hadviselést. A bizottság konkrét esetként azt hozta fel, hogy Japánnak képesnek kell lennie megvédeni egy partjai közelében megtámadott amerikai hadihajót, vagy lelőnie egy Amerika felé tartó (feltehetőleg észak-koreai) atomrakétát. Ha megtörténik az alkotmánymódosítás, akkor a japán fegyveres erők külföldi bevetésére vonatkozó jogi korlátozásoknak vége és ezzel gyakorlatilag a külföldön is bevethető lenne a japán haderő. Abe Sinzó egyetértett a szakértői bizottság döntésével, s ő maga is támogatta, hogy a japán haderő legyen képes a külföldön bajba került japánok megmentését és a “szürke zónás incidensekre” való reagálásért.

Abe Sinzónak úgy kellett végrehajtania ezt a változást, hogy lehetőleg ne módosuljon az alkotmány, hanem inkább annak értelmezésén változtassanak.  Így felhatalmazást adhat fegyveres erői szélesebb körű bevetésére, ami igencsak megosztja a társadalmat: azóta a közvélemény-kutatások és a tiltakozások sora jelezte, a japánok többsége ellenzi, hogy megfosszák az alkotmányt lényegi elemétől, vagyis kilencedik cikkelyétől. Kedden Tokióban mintegy kétezren tiltakoztak Abe Sinzó miniszterelnök hivatalánál. A tüntetők azt mondták, hogy az alkotmány bármilyen megváltoztatása csupán népszavazás útján lehetséges, a kormány egyszerűen nem teheti meg a mostani lépést az alaptörvény újszerű értelmezésével.

Az Egyesült Államok – Japánnak jó ideje szövetségese – támogatta a keddi tokiói döntést, amelynek jegyében a japán haditengerészet támadás esetén védelmet nyújthat amerikai hadihajóknak. Ezenfelül bizonyos mértékben “tehermentesíti” az amerikai hadvezetést is, hisz Washington jobban oda tud figyelni a közel-keleti (jelenleg az Irakban dúló háború) és a kelet-európai eseményekre.

Ugyanakkor a régió államai már kevésbé örülnek a fejleményeknek, különösen Kína nézi kritikusan az eseményeket és bírálja a japán lépést. Hung Lej kínai külügyi szóvivő keddi szokásos sajtótájékoztatóján kifejtette: „Peking helyteleníti Japán olyan megnyilvánulásait, amelyekkel eltúlozza a kínai veszélyt. Tokió új politikája kétségessé teszi, hogy Tokió békés módszerekkel akarja rendezni a vitákat” A kínai sajtó hasonlóképpen nekiesett a japán döntésnek: “A japán miniszterelnök manőverezésének következménye a regionális békét fenyegeti egy olyan helyzetben, amikor Abe nem hajlandó szembenézni Japán múltban elkövetett agresszióival, egyre tolakodóbb magabiztossággal viszonyul szomszédjaihoz, valamint szemet huny az ördögi militarizmus újraébredése felett.”

 


Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: