Ön most itt van:

Idén több japán kutatónak ítéltek megosztott Nobel-díjat

 

orvosi Nobel díj

fizikai Nobel díj

Idén több megosztott Nobel-díjat ítélt oda japán kutatóknak a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

Az orvosi-élettani Nobel-díjat megosztva, a japán Omura Szatosi, az ír William C. Campbell, és a kínai Juju Tu tudós kapta meg. A paraziták okozta betegségek régóta sújtják az emberiséget, főleg a világ szegényebb régióiban. Az új tudományos eredmények révén olyan betegségek tűnhetnek el a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerint, amelyek a Földön 3,4 milliárd embert érinthetnek.

Az ír és a japán orvos a fonálféreg paraziták által okozott trópusi betegségek – pl. elefántlábúság, folyami vakság – ellenszerének létrehozásáért kapták az elismerést. Ezek a betegségek több mint százmillió embert sújtanak. Az USA-ban dolgozó Omura Szatosi mikrobiológus eredményesen kutatja a biológiailag hatásos természetes anyagokat, több mint 1800 tudományos publikáció fűződik a nevéhez. A talajban élő baktériumokkal végzett kutatások során különített el, majd tenyésztett ki olyan törzseket, amik hasznosak a kórokozók elleni küzdelemben. Állatoknál kimutatta, hogy a baktérium legyőzi a parazitákat. Az Avermectin gyógyszer kémiai módosítás után még hatékonyabb lett, és átkeresztelték Ivermectinre. Utóbbi gyógyszert alkalmazták embereken. Az eredmény: új gyógyszer generáció, amely rendkívüli hatékonysággal győzi le a paraziták okozta betegségeket. Magyar vonatkozása is van az eseményeknek. Omura Szatosit a Debreceni Egyetem jogelődje, a Kossuth Lajos Tudományegyetem 1991-ben fogadta díszdoktorává. 1990-es évek elején többször is járt a Debreceni Egyetemen, ahol az ott működő antibiotikum kutatócsoporttal is együtt munkálkodott.

Juju Tu kínai tudós a hagyományos gyógynövénykezeléshez fordult, hogy új terápiákat keressen az évente 200 millió embert megfertőző malária gyógyítására. Az ősi, kínai szakirodalmat tanulmányozva, sikeresen vonta ki az Artemisa annua aktív összetevőjét. Kimutatta, hogy ez az összetevő, a maláriát okozó kórokozókat gyorsan elpusztítja. Emberekben és állatokban egyaránt hatékony. Az Artemistin a hatóanyagok új osztályát képezi, 20 – 30 százalékkal csökkenti az elhalálozást.

Kadzsita Takaaki, a Tokiói Egyetem munkatársa, illetve Arhtur B. McDonald, a kingstoni Queen’s Egyetem munkatársa kapták megosztva a fizikai Nobel-díjat. A neutrínók semleges, töltés nélküli elemi részecskék a Napból jönnek ki. Magfúzió során keletkeznek. A világegyetemben a fotonok után az ilyen fajtájú részecskék találhatók meg leggyakrabban. Méretük és semlegességük miatt közömbösek, környezetükkel nem lépnek kölcsönhatásba. Kicsinységük miatt szinte teljes mértékben áthaladnak minden anyagon, mivel haladás közben az atomokkal nem ütköznek össze. Majdnem olyan sebességgel utaznak, mint a fény. Háromféle neutrínó, más néven „szellemrészecske” létezik, az elektron-, a müon- és a tau-neutrínó. Haladás közben fajtáik átalakulhatnak – eloszcillálnak – egymásba, nem vesznek el, mint ahogy eddig hitték. Mivel ennek az átalakulásnak feltétele a saját tömeg jelenléte, megdöntötték az anyagi világ működését idáig tévesen leíró, úgynevezett Standard Modellt. Kadzsita Takaaki a Super-Kamiokande nevű, nagy költségvetésű, nagyméretű műszer segítségével észlelte a jelenséget. Ugyanezt McDonald és team-je egy bányában elhelyezett – 2000 méter mélységben lévő neutrínóérzékelő berendezéssel – fedezte fel.

(MTI, www.unideb.hu, www.magyarhirlap.hu nyomán)

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: