Halló, itt a Suzuki!

1992. május 1. péntek
Írta:

Halló, itt a Suzuki

Kelet-Európában kitört a demokrácia. Ennek a folyamatnak éllovasa Magyarország. A szabadság azonban csak a piacgazdaságban tud működni. Ez utóbbi kialakulásához szükség van a jelentős külföldi tőkebefektetésekre. Lesznek-e ilyenek? A japán nagyvállalkozók közül elsőnek a Suzuki próbálkozott magyarországi beruházással. Ez év őszén indul meg Esztergomban a Suzuki Swift kocsik gyártása japán-magyar közös vállalkozásban, Magyar Suzuki néven. Az alaptőke 10 milliárd, a beruházás 22 milliárd yenre rúg. Az esztergomi gyár elkészülte után az első évben 15 ezer, a harmadik évet követően 50 ezer Suzuki Swift 1000-1300 köbcentis gépkocsit bocsát majd ki. A tervek szerint a japán-magyar autókat Magyarországon és külföldön fogják piacra dobni. A magyar közvélemény sokat vár a japán tőkebefektetéstől az ország gazdasági előrehaladásában. Tudósítónk Suzuki Oszamu urat, a Suzuki cég igazgatóját kérdezte arról, hogyan látja a japán üzletember a kialakuló magyar piacgazdaságot.
Kérdés: Hogyan állnak a munkálatokkal?
Válasz: Nagyjából a terv szerint haladunk. Úgy tűnik, október elsejére készen áll majd az épület, megindulhat a próbagyártás és megkezdheti tevékenységét az üzlethálózat.
Kérdés: Úgy hírlik, a 22 milliárd yen már egy csökkentett beruházási összeg. Igaz ez?
Válasz: Csupán az eszközberuházás ennyi, ha nem számoljuk a kereskedelmi hálózatba fektetett tőkét, amelyet nem lehet felbecsülni mindaddig, amíg be nem futnak a kiírandó területi pályázat eredményei. Ehhez bizonyosan nem kell annyi tőke, amennyit a gyár felszerelésébe fektettünk.
Kérdés: Nagyjából a tervek szerint halad a munka. Az eltelt időben milyen lényeges pontokon jutott át a beruházás?
Válasz: Kicsit leegyszerűsítve azt mondhatom, hogy a Magyar Suzuki sikerének három fő tényezője van. Az első az, hogy mennyire lehet a gyártmányt “magyarosítani”, ami azt jelenti: mekkorára lehet növelni a hazai előállítású alkatrészek arányát. Ha ezt nem sikerül kellő arányban emelnünk, úgy a Suzuki jelenléte nem hat kellőképpen a magyar ipar fejlődésére. Az is igaz, hogy az alkatrészek minőségének és költségének állniuk kell a versenyt a világpiacon.
A kezdeti időszakban 30-35 százalékos magyar részvételt tervezünk. A célunk, hogy egy év múlva 50 százalékra emeljük a magyar beszállítások arányát. A magyaroknak már sikerült megállapodniuk két japán alkatrészgyártóval a technológiák átadásáról. Számíthatnak a Suzuki erőteljes támogatására is.
Kérdés: Ez mellesleg igen fontos Magyarország devizabevétele szempontjából is. Miben áll a második tényező?
Válasz: A második kérdés: vajon sikerül-e a kezdő évben 15 ezer darabig felfuttatni a termelést, hogy azután lehetőleg már a harmadik esztendőben elérjük az 50 ezres darabszámot. Ha évi tízezer alá megyünk a gyártásban, a termelés nem lesz gazdaságos. Az autóhoz mindenekelőtt acél kell, aztán gumi, műanyag, textil és más anyagok, melyek előállítási költsége annál alacsonyabb, minősége annál jobb, mennél több nagy szériát gyártó cég osztozik rajtuk. A gyors haladást pedig magától értetődően leginkább az olcsóság és a profi minőség segíti.
Kérdés: Sokak szerint ezen áll vagy bukik a magyar Suzuki jövője. Egyetért ezzel?
Válasz: Igen. A megtérüléshez tízezer feletti darabszámra kell beállni, és el kell jutni a kitűzött célig: az évi ötvenezer darabig. Hogy milyen lesz a belföldi kereslet, az a jövő zenéje.
Kérdés: A magyar beszállítás és szérianagyság után mi a fennmaradó harmadik szempont?
Válasz: Lehet, hogy ezt a harmadikat kellett volna elsőnek említeni. Arról van szó, hogyan lehetne a munka minőségét magasabb szintre emelni. Magyarországon sokáig uralkodott a kommunista rendszer, így aztán a munkaerő minősége jócskán gyengébb a japánénál. Lehet-e a magyar dolgozó munkájának hatékonyságát, termelékenységét növelni, ez itt a kérdés. Nem azt mondom, hogy rá kell erőltetni a magyarokra a japán gazdaság stílusát. De azt igenis, hogy mi, japánok, egy nép a nagyvilágból, szeretnénk a magyar munkásokkal együtt rátalálni arra a munkastílusra, amely a fejlődés érdekében kívánatos.
Kérdés: A Suzuki cég történetében van rá példa, hogy egy fejlődő országban, Indiában sikeres közös személygépkocsi-gyártó vállalkozást alapított. Ennek tükrében milyennek látja Suzuki úr a magyarok technikai fejlettségi színvonalát?
Válasz: Indiában 1983-ban indult a Maruti autók gyártása. Ott is előzmények nélkül. Teljesen tapasztalatlan, addig a mezőgazdaságban dolgozó embereket képeztünk ki. A helyszínre küldtük a japán vezetőket, és ezáltal az indiaiak egyre jobban belejöttek a munkába, mi pedig egyre elégedettebbek lettünk. A múlt év októbere óta a magyarok az anyavállalatnál gyakorlaton vesznek részt. Számuk a tervek szerint az idén meghaladja a háromszáz főt.
A képzés lényegében jól halad, a gyakornokok a technikai színvonal feltételében nem maradnak el a Suzuki többi partnereitől: az indiaiaktól, a spanyoloktól.
Kérdés: Mint újonnan induló vállalkozás, mit várnak a magyar gazdaságpolitikától?
Válasz: Rengeteg használt személygépkocsi jön be az országba, úgyhogy Magyarország lassacskán Európa használtautó-piacává változik. Ha ez így megy tovább, hiába lesz magyar autó, nem lehet majd eladni. A liberális gazdaságról úgy vélik, ott mindent szabad. Ez a nagy “szabadság” egyre inkább a valódi szabadság gátjává válik.Gondoljunk csak az európiai vagy amerikai importkorlátozó intézkedésekre! Spanyolországban és Angliában például a négykerekű japán járművek behozatalát korlátozták. A magyar gazdaság most indul fejlődésnek, és még gyenge, ezért a kormányzat támogatja a magánvállalkozást, ennek fejlődésétől reméli a gazdasági fellendülést. A magyar Suzukit is megbecsülik, mint olyan beruházást, amely jelentős árumennyiséget fog előállítani. Remélem, hogy az importot is igyekeznek majd korlátozni a magyar ipar fejlődése érdekében.
Kérdés: Milyen változást okoz a Suzukinál, ha Magyarország az EK teljes jogú tagjává válik?
Válasz: A belépés maga remek dolog lenne, de a belföldi ipar számára akkor is előnyöket kell majd biztosítani. Őszintén szólva, véleményem szerint, a magyar gazdaság mai állapotát tekintve, ez a belépés még odébb van.
Kérdés: Utolsó kérdésem: mint a Magyar Köztársaság tiszteletbeli konzuljának milyen elképzelései vannak?
Válasz: E megtisztelő feladat teljesítéséhez akkor szeretnék igazából hozzálátni, ha az esztergomi vállalkozást már sikerült tető alá hozni. Elsőnek például gyermekrajz-kiállítások cseréjére gondoltam. Ezen budapesti, esztergomi és hamamacui kisiskolások vennének részt. Remélem, hogy nemcsak a gazdasági vállalkozás, hanem a kulturális csere területén is tehetek majd valamit a két ország, a két nép barátságáért.

Yagi
Inter Japán Magazin


Bannerek










Hírlevél

Betöltés...Betöltés...