Ön most itt van:

Hajók hangját hallva hallgatnak a hosszúszárnyú bálnák

Japán kutatók megfigyelték, hogyan reagálnak a hajók zajára a hosszúszárnyú bálnák.

Az egyre intenzívebb hajózás miatt nő az óceánokban az alacsony frekvenciájú moraj. A cetek alacsony frekvenciájú hangokkal kommunikálnak, ezért az ember keltette zaj befolyásolhatja “éneklési” szokásaikat – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A PLOS ONE tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogyan hat egy óceánjáró elhaladása a japán Ogaszavara-szigetek környéki vizekben élő hím hosszúszárnyú bálnák énekére.
A Hokkaidói Egyetem és az Oszagavarai Bálnafigyelő Társaság kutatói Cudzsi Koki irányítása alatt két víz alatti hangrögzítővel vették fel az emlősök hangját és helyváltoztatásait tavaly februártól májusig. Megfigyelték, hogyan hat a bálnák énekére az óceánjáró keltette zaj. A mindentől távol eső szigetekre naponta egyszer érkezik hajó.
A kutatók megállapították, hogy a hajó útvonalának 500 méteres körzetében kevesebb hím bálna énekelt, mint máshol. A jármű távozása után az útvonalhoz nagyjából 1200 méternél közelebb tartózkodó cetek ideiglenesen csökkentették vagy abbahagyták az éneklést, azonban az alkalmazkodás más jeleit – például a frekvencia megváltoztatását – nem lehetett kimutatni.
Az éneklést befejezők többsége nem folytatta a hangadást a hajó elhaladása után legalább harminc percig.
Csak a hím hosszúszárnyú bálnák énekelnek, tehát a felvételek arról nem árulkodnak, hogyan hat a hajózás zaja a nőstényekre vagy a borjakra. Naponta csak 1-3, összesen 26 hím énekét tudták rögzíteni.
Az eredmények azonban így is arra engednek következtetni, hogy a hajózaj ideiglenesen befolyásolhatja a cetek hangadó viselkedését, további kutatásokkal kideríthető, hogy a huzamosabb ideig tartó zaj milyen mértékű stressznek teszi ki a bálnákat.
“A hosszúszárnyú bálnák időlegesen inkább abbahagyták az éneklést ahelyett, hogy módosították volna az ének tulajdonságait, míg a tengerjáró el nem haladt. Az éneklés felfüggesztése és a távolabbra úszás költséghatékony alkalmazkodás lehet a gyorsan mozgó zajforráshoz” – írták a szerzők.

MTI Nyomán

 

Ajánlott bejegyzések

%d blogger ezt szereti: